---

Tartalom

Előszó

BARTOS HUBA: Kontrollált referensek: PRO és kontra
FARKAS TAMÁS: Névkutatás és dimenzionális nyelvészet. Két esettanulmány
GÓSY MÁRIA: A beszédtervezés tükröződése a spontán beszédben
HAADER LEA: A kritikai forráskiadások egy hozadékáról. Elvi meggondolások egy ómagyar hibatipológiához
HÁMORI ÁGNES: Nevetés a társalgásban
IMRÉNYI ANDRÁS: Operátorok a magyar mondatban - funkcionális kognitív nézőpontból
ITTZÉS NÓRA: Lexikalizálódás, szemantika, grammatika, etimológia. Szempontok A magyar nyelv nagyszótára címszavainak meghatározásában
KESZLER BORBÁLA: Beszélt nyelvi tényezők a kérdés- és felelettípusok vizsgálatában
KISS JENŐ: A dialektológiai leírás néhány módszertani kérdéséhez
KUGLER NÓRA: A következtetés nyelvi megkonstruálásának empirikus vizsgálata
KUNA ÁGNES: Betegségkoncepciók a 16-17. századi orvosi receptek meggyőző részeiben
LACZKÓ KRISZTINA: Térdeixis és a mutató névmások a magyarban
LADÁNYI MÁRIA: Idegen képzők a magyar szóképzésben: rendszeresség, produktivitás, versengés
MÁRTONFI ATTILA: A helyesírás mint szabályrendszer
PETYKÓ MÁRTON: "Tudom, hogy troll vagy". Trollok, szándéktulajdonítás és diszkurzív identitásképzés számítógép közvetítette diskurzusokban
PRÓSZÉKY GÁBOR: A számítógépes nyelvészet hatása a nyelvleírásra
SIMON GÁBOR: A líra diszkurzív sajátosságai - egy kognitív poétikai líraelmélet lehetőségei
SIPTÁR PÉTER: A fonológiai elméletek történetéből
SVINDT VERONIKA: Nonverbális kompenzációs stratégiák afáziában
SZATHMÁRI ISTVÁN: A szecessziós stílus
SZENTGYÖRGYI RUDOLF: A nyelvi változások előrejelzésének lehetősége és lehetetlensége
TÁTRAI SZILÁRD: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus. Egy kognitív stíluselmélet vázlata.

---

Előszó

Az ELTE Eötvös József Collegiumának magyar műhelyében 2009 őszén indítottuk útjára az Elmélet és módszer című előadás-sorozatot, amelynek a legfőbb célja és - talán fogalmazhatunk így - küldetése az volt, hogy a műhely tagjai megismerkedhessenek a mai hazai nyelvészet legkülönfélébb elméleti háttérfeltevéseivel és módszertanaival, így kínálva fel a leendő kutatók számára az esetleges későbbi tudományos alternatívák közötti választást. Ehhez igyekeztünk a legkülönfélébb diszciplínák jelentős hazai szakembereit megnyerni, akik csütörtök esténként egy-másfél órás előadás keretében mutatták be szakterületük elméleti kereteit, kutatási módszertanát, az előadásokat pedig kérdések és beszélgetés követték, több esetben az éjszakába nyúlóan. Sorozatunk - az eredeti célkitűzésnek megfelelően - 2011 őszéig tartott, ekkor az Elmélet és módszer átalakult: részben folytatódtak a nyelvészeti előadások, részben viszont a kortárs irodalom szerzőivel, valamint neves irodalmár és nyelvész szakemberekkel pódiumbeszélgetésekre került sor. Jelen kötet azon szerzőknek egy-egy tanulmányát tartalmazza, akik nyelvészeti témával érkeztek a műhelybe előadásukkal. Külön köszönettel tartozunk mindannyiuknak, hogy azonnal vállalták a felkérést, és a rövid határidőn belül is elkészítették írásaikat. A tanulmánykötet szándékosan és az előadás-sorozatnak megfelelően rendkívül széles spektrumú: megtalálható benne a formális, generatív elméleti kerettől kezdve a hagyományos leíró módszeren át a funkcionális kognitív szemléletmódig lehetőség szerint minden irányzat, és az írások szándékosan részben teoretikus, részben módszertani mintát mutató munkák. A nyelvészet bizonyos fokú diszciplináris "lefedettségére" is törekedtünk. Éppen ezért, hiszen a sokszínűség hangsúlyos, nem rendeztük a tanulmányokat sem tematikus blokkokba, sem elméleti háttérfeltevéseik szerint. A rendezőelv nagyon egyszerű: a szerzők alfabetikus rendben követik egymást. Ezzel is a kötet üzenetét szeretnénk erősíteni: a nyelvészeti pluralizmusban, a kutatási sokszínűségben való hitet. Azt, hogy nincsen egyetlen jó elméleti háttér vagy módszertan, hanem a nyelv működésének feltárásához minden irányzat a maga módszertanával sikeresen és termékenyen képes hozzájárulni.

Diszciplinárisan a kötet a következő területeket tartalmazza: morfológia, szintaxis, pragmatika, szövegtan, társalgáselemzés, stilisztika, dialektológia, névtan, nyelvtörténet, kodikológia, fonetika, fonológia, pszicholingvisztika, neurolingvisztika, szaknyelvkutatás, lexikológia, nyelvtechnológia, helyesírás. A 23 tanulmány között 15 elsőközlés, 9 pedig olyan másodközlés, amelyek lektorált folyóiratokban vagy monográfiában láttak napvilágot, ezek közül kettő angol nyelven jelent meg korábban. Az elsőközléseket kivétel nélkül lektoráltattuk. Lektoraink a következők voltak: É. Kiss Katalin, Gósy Mária, Juhász Dezső, Kiss Jenő, Kulcsár Szabó Ernő, Laczkó Krisztina, Ladányi Mária, Lengyel Klára, Pusztai Ferenc, Siptár Péter és Tátrai Szilárd. Ezúton is köszönjük mindannyiuknak a precíz és alapos munkát.

Köszönettel tartozunk továbbá Horváth Lászlónak, az Eötvös Collegium igazgatójának, hogy lehetővé tette a kötet megszületését. És nem utolsósorban köszönet illeti a Collegium magyar műhelyének minden egyes tagját, akik megszervezték az előadás-sorozatot, és aktívan részt vettek a megvalósulásban.

Budapest, 2014. május 31.
A szerkesztők

---