---

Tartalom

Előszó

1. Az Anabasis előszava
  (1.) Történetírói önarckép és a források
  (2.) A módszer

2. Alternatív változatok
  (1.) Ptolemaios versus Aristobulos
    (1.1.) Visszaút a Siwa-oázisból
    (1.2.) A hetedik szogd város eleste
    (1.3.) A marakandai felmentősereg pusztulása
    (1.4.) Béssos elfogása
    (1.5.) Útban Ammón jósdája felé
    (1.6.) Kallisthenés halála
    (1.7.) Átkelés a Hydaspés folyón
    (1.8.) Ptolemaios vagy Aristobulos?
  (2.) Λεγόμενα
    (2.1.) Apróságok
    (2.2.) A mallos-exkurzus
    (2.3.) Héphaistión halála, Alexandros gyásza
    (2.4.) Alexandros halála
    (2.5.) Alexandros és az amazonok
    (2.6.) Római követség Alexandrosnál
    (2.7.) Kleitos meggyilkolása.
    (2.8.) Alexandros hódító tervei
  (3.) Aristobulos, Ptolemaios, Λεγόμενα
    (3.1.) A gordioni csomó
    (3.2.) A tarsosi fürdőzés
    (3.3.) Látogatás a perzsa asszonyoknál
    (3.4.) Hajózás az Eufráteszen
    (3.5.) Kallisthenés és az apródok összesküvése

3. Thébai ostroma (An. 1, 7-9)

4. Alexandros Homérosa

Összefoglalás
Függelék: Arrhianos Bizáncban: az imbrosi Kritobulos kortörténete
Rövidítésjegyzék
Felhasznált irodalom

---

Előszó

...

Jóllehet az ókorban Arrhianos hírnevét legalább annyira meghatározta politikai és katonai tevékenysége, mint írói munkássága, ma már elsősorban mint történetíróra tekintünk - pontosabban fogalmazva: Arrhianos ma már par excellence a világhódító makedón király, III. Alexandros történetírója. Míg ugyanis történeti munkái szinte teljes egészében elvesztek számunkra, addig a hét könyvet felölelő Anabasis Alexandru - kisebb hiátusokkal - épségben ránk maradt. Hogy az ókortörténészek és filológusok számára Arrhianos neve egyet jelent az Alexandros-historikussal, természetesen nem csupán a hagyományozódás útvesztőinek köszönhető. Bár az Anabasis témája - amely nem más, mint a történelem máig egyik legizgalmasabb és legnagyobb hatású személyiségének históriája - önmagában is magyarázattal szolgálna arra, hogy Arrhianosnak miért elsősorban ez a műve áll a tudományos érdeklődés középpontjában, ezen kézenfekvő magyarázaton kívül van még egy igen fontos szempont, amelyről szót kell ejtenünk.

Alexandros történetének rekonstruálása - vagy inkább: újra historizálása - túlnyomórészt irodalmi szövegek búvárlásán keresztül folyik. A rendelkezésünkre álló elbeszélő források többsége a római korban, több száz évvel Alexandros halála után született. Fő forrásaink, melyek nagyrészt a hódítást követő első nemzedék memoárjait és krónikáit dolgozzák fel és olvasztják magukba, tehát szükségszerűen másodlagos források. Öt ilyen hosszabb elbeszélő forrás áll rendelkezésünkre: Diodóros Történeti Könyvtárának 17. könyve, Curtius Rufus történeti műve, Plutarchos Alexandros-életrajza, Arrhianos Anabasisa és Iustinus Pompeius Trogus világtörténetének kivonata (11-12. könyv). Arrhianos munkája a fent elősorolt művek között bizonyos szempontból kakukktojás. Diodóros, Curtius Rufus és Iustinus művei ugyanis, noha különböző mértékben, de jórészt az ún. népszerű vagy vulgata-hagyományra támaszkodnak.

Az Anabasis vázát azonban nem ez a hagyomány képezi. Jóllehet Arrhianos ismerte a vulgatát (s talán közvetlenül Kleitarchos művét is), az Anabasist nem a vulgatára, hanem két kevésbé ismert szerzőre Ptolemaiosra és Aristobulosra építve szerkesztette meg. Arrhianos forrásválasztása alapvetően befolyásolta az Anabasis tudományos megítélését. A két szerző ugyanis feltehetően járatos volt a királyi udvar ügyeiben, tehát olyan adatokkal is rendelkezhetett, melyek más történetírók számára rejtve maradtak. Azon túl, hogy Aristobulos és Ptolemaios első kézből értesülhetett a makedón király körül lezajlott eseményekről, a történészek szemében az a tény is tovább növelte az Anabasis (forrás)értékét, hogy Ptolemaiost és Aristobulost a későbbi történetírók csak hellyel-közzel idézik, ha egyáltalán ismerik műveiket. Noha a kutatások bebizonyították, hogy Ptolemaios és Aristobulos leírásait korántsem lehet tárgyilagos beszámolóknak tekinteni, s Arrhianos maga is sokszor igyekszik kozmetikázni a makedón király tetteit, az Anabasisra - elsősorban forrásai miatt - általában mint az Alexandros-történet legbecsesebb kútfőjére tekintenek a kutatók.

...

---