Maywald József, Vayer Lajos, Mészáros Ede
Görög nyelvtan
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS (1-7. §§.)
A) Nyelv, nyelvtudomány, nyelvtan
B) A görög nyelv helye az ie. nyelvcsaládban
C) A görög nyelv élete; dialektusai
ELSŐ RÉSZ: HANGTAN (8-34. §§.)
I. A görög írás és kiejtés
A betűk
Kiejtés
Hehezet és ékezet
Egyéb hang- és írásjelek
II. A hangok felosztása
Magánhangzók (vocales, sonantes)
Mássalhangzók (consonantes)
III. A hangsúly
Bevezetés
A hangsúly változása
Simuló szók (voces encliticae
Simulás (ἔγκλισις)
Hangsúlytalan szók (voces procliticae)
IV. A hangok változásai
Bevezetés
A) Magánhangzók változásai
Pótlónyújtás. Hangzórövidülés. Metathesis quantitatis
Összevonás
Hiatus
Hangmásulás (Ablaut, apophonia)
Nasalisok és liquidák mint magánhangzók
B) Mássalhangzók változásai
Általános megjegyzések
Assimilatio
A K- és P-hangok és a ν változásai
A j okozta hangváltozások
Dissimilatio
Ejectio
Analogián alapuló változások
V. A szavak végződése
Bevezetés
Mozgó végmássalhangzók
VI. A szótagokról
Szótagolás
MÁSODIK RÉSZ: SZÓTAN (RAGOZÁS- ÉS JELENTÉSTAN) (35-135. §§.)
I. A fő- és melléknevek ragozása (declinatio)
Bevezetés
Általános megjegyzések
Felosztás
Névelő (articulus)
1. Magánhangzós (ο és α) névragozás
Az ο-névragozás főnevei
Az α-névragozás főnevei
Általános megjegyzések
Az α-névragozás hímnemű nevei
Az ο- (és α-) névragozás melléknevei
Az ο- és α-névragozás összevont névszói
Az ο-névragozás összevont főnevei
Az α-névragozás összevont főnevei
Az ο- (és α-) névragozás összevont melléknevei
Az ω-végű tövek (attikai névragozás)
2. Mássalhangzós névragozás
Általános megjegyzések
A) Néma mássalhangzós tövek
A K- és P-hangú tövek
A T-hangú (τ-, δ-, θ-) tövek
A ντ-tövű főnevek, melléknevek és participiumok
B) Folyékony mássalhangzós tövek
A folyékony (λ, ν, ρ) tövű főnevek
A folyékony (ν) tövű melléknevek
C) A ς-végű tövek
A ς-tövű főnevek
A ς-tövű mellék- és tulajdonnevek
D) A félhangzón végződő tövek
Az υ-tövű főnevek
Az ῐ-tövű fő- és ῠ-tövű melléknevek
E) A kettős magánhangzón végződő tövek
Az ευ- (és ου-, αυ-) tövű nevek
Az oj- és ωϝ-tövű nevek
F) Névragozási rendhagyóságok
Heteroklisia és metaplasmos
Esetragféle végződések
3. A melléknevek áttekintése
A) Háromvégződésű melléknevek
B) Kétvégződésű melléknevek
C) Egyvégződésű melléknevek
D) Rendhagyó melléknevek
II. A melléknevek fokozása (comparatio)
a) Szokottabb alak
b) Ritkább alak
c) Rendhagyó fokozás (adiectiva suppletiva)
III. A melléknévi határozók és praepositiók
A) A határozók képzése és fokozása
B) A praepositiók
IV. A névmások (pronomina)
Személyes névmások (pronomina personalia)
αὐτός maga, ő (ipse, is)
Visszaható névmások (pronomina reflexiva)
ἄλλος és a kölcsönös névmás (pr. reciprocum)
Birtokos névmások (pr. possessiva)
Mutató névmások (pr. demonstrativa)
Vonatkozó névmások (pr. relativa)
Kérdő és határozatlan névmások (pr. interrog. et indef.)
Egymásra vonatkozó névmások (pr. correlativa)
Névmási határozók (adverbia pronominalia)
V. A számnevek (numeralia)
VI. Igeragozás (conjugatio)
Bevezetés
Általános megjegyzések
Az augmentum (előrag)
A reduplicatio (kettőzés)
Első igeragozás, vagyis az ω-végű igék
Az ω-végű igék felosztása az imperfectum tőnek az igetőhöz való viszonya alapján
Első vagy jeltelen (bővítmény nélküli)
Második, vagy ι (j) osztály
Az ω-végű igék felosztása
A) Magánhangzós tövek (verba pura)
Főszabályok
1. Az imperf. actio alakjai (az impf.-tő ragozása)
a) Félhangzón (ι, υ) végződő tövek
b) Valódi magánhangzón végződő tövek (verba contracta)
A) Az ᾰ ω-végű igék ragozása
B) Az έω-végű igék ragozása
C) Az όω-végű igék ragozása
2. Az instans actio alakjai
α) Az aoristos és futurum activi és medii
A) Aoristos
B) Futurum
β) Az aoristos és futurum passivi
3. A perfecta actio alakjai
α) A praes., praet. és fut. perf. activi
β) A praes., praet. és fut. perf. medii és passivi
Az adjectivum verbale (igemelléknév)
Néhány magánhangzós tőnek sajátosságai
B) Mássalhangzós tövek (verba impura)
Áttekintés
1. Némahangú tövek (verba muta)
Általános megjegyzések
α) A T-hangú tövek
Futurum Atticum
β) A K- és P-hangú tövek
Erős, ún. kötőhangzós aoristos activi és medii
Erős aoristos és futurum passivi
Erős perfectum
Néhány némahangú tő sajátságai
2. Folyékonyhangú tövek (verba liquida)
Általános megjegyzések
A folyékonyhangú tövek ún. futurum contractumának ragozása
A σ nélküli, pótlónyújtású gyenge aoristos ragozása
A folyékonyhangú tövek többi alakjai
Erős képzésű alakok a folyékonyhangú tövekből
Az első két osztály igéinek némely sajátosságai
Az augmentum sajátosságai
A reduplicatio sajátosságai
A jelentés sajátosságai
a) Medialis futurum activ és passiv jelentéssel
b) Verba deponentia passiva (DP)
c) Verba medio-passiva (MP)
d) Transitiv és intransitiv jelentés
Az ω-végű ige (1-2. oszt.) alakjai
a) Magánhangzós tövek (verba pura)
b) Némahangú tövek (verba muta)
c) Folyékonyhangú tövek (verba liquida)
d) Megjegyzendők még
Az első igeragozás úgynevezett rendhagyó igéi
Általános megjegyzések
A harmadik, vagy orrhangú igék osztálya
A negyedik, vagy kezdő igék osztálya
a) Imperfecta-reduplicatio nélkül
b) Imperfecta-reduplicatióval
Az ötödik, vagy E-osztály
a) A bővült tő az impf.-tő
b) A rövidebb tő az impf.-tő
A hatodik, vagy a vegyestövűek osztálya, verba suppletiva
Több osztályhoz is tartozó igék
Az ω-végű ige ragozásának áttekintése
1. Activum
2. Medium
3. Passivum
Második igeragozás, vagyis a μι-végű igék
Általános megjegyzések
A μι-végű igék első csoportja
A μι-végűek első csoportjának többi igéi
a) Magánhangzós és sigmás tövek
b) Néma és folyékonyhangú tövek
A μι-végű igék második csoportja
Bevezetés
Az imperfectum és az aoristos
Észrevételek
A többi alak
A ἵστημι ragozását követő igék
Erős aoristosok és perfectumok a μι-végűek szerint (kötőhangzó nélkül) ω-végű igékből
A) Gyökéraoristosok
B) Erős perfectumok
A μι-végű igék harmadik csoportja; jeltelen igék
φημί mondok, állítok
εἰμί vagyok
χρή kell, szükséges
εἶμι megyek
κεῖμαι fekszem
ἧμαι (prózában κάθημαι) ülök
VII. A szóképzéstan vázlata
A) Egyszerű szók (simplicia) képzése
Általános megjegyzések
a) Nevezetesebb főnévképzők
b) Nevezetesebb melléknévképzők
c) Határozók képzése
d) Igeképzés
B) Összetett szók (composita) képzése
e) Összetett fő- és melléknevek
f) Összetett igék
HARMADIK RÉSZ: MONDATTAN (136-175. §§.)
I. Az egyszeű mondat
Bevezetés
A) A kijelentő mondat
B) A kívánó mondat
C) A kérdő mondat
A módok használata
A tagadás kifejezése
II. A mondatrészek
A) Az állítmány (praedicatum)
B) Az alany (subiectum)
Az állítmány egyezése az alannyal
C) A tárgy (obiectum)
D) A határozók
a) Helyhatározók
b) Eredethatározók
c) Időhatározók
d) Módhatározók
e) Okhatározók
f) Célhatározók
g) Társ- és eszközhatározók
h) Véghatározók
i) Állapothatározók és képeshatározók
E) A jelző és értelmező
I. A jelző
II. Az értelmező
III. Az összetett mondat
A) A mellérendelés (parataxis)
a) Kapcsolók
b) Elválasztók
c) Ellentétesek
d) Következtetők
e) Magyarázó
B) Az alárendelés (hypotaxis)
Az alárendelés ismertetőjelei
a) Oratio obliqua
b) Alanyi és tárgyi kijelentő mellékmondatok
c) Alanyi és tárgyi kérdő mondatok (függő kérdések)
d) Hely- (A) és időhatározó (B) mellékmondatok
Hasonlító mellékmondatok
e) Feltételes mellékmondatok
f) Megengedő mellékmondatok
g) Okhatározó mellékmondatok
h) Célhatározó mellékmondatok
i) Következményes mellékmondatok
j) Jelző és értelmező mellékmondatok
Mellékmondatok rövidítése
1. Bevezetés
2. Accusativus vagy nominativus cum infinitivo
3. Genitivus absolutus
IV. Szórend
Az ión szójárás sajátosságai (176-206. §§.)
Általános megjegyzések
α) Hangtan
Magánhangzók
Időmennyiség
Mássalhangzók
β) Alaktan
Névragozás
Az ο-névragozás
Az α-névragozás
Mássalhangzós névragozás
Névragozási rendhagyások
Különösen megjegyzendők
Esetragféle végződések
Melléknevek. Fokozás
Névmások (pronomina)
Számnevek (numeralia)
Igeragozás (conjugatio)
Bevezetés
Gyakorító igealakok
Augmentum és reduplicatio
Verba contracta
Az impf.-tő viszonya az igetőhöz
Sajátságok az időképzésben
A futurum és gyenge aoristos
Erős activ és medialis aoristos
Activ perfectum
A μι-végű igék ragozása
Néhány fontosabb μι-végű ige
Aoristosok σ és kötőhangzó nélkül
Perfectumok kötőhangzó nélkül
A praepositiók
Határozószók
γ) Mondattan
Az egyszerű mondat és részei
Az állítmány
A többi mondatrész
Az összetett mondat
a) Mellérendelő kötőszók
b) Alárendelt vagy mellékmondatok
Stilisztikai megjegyzések (207. §.)
I. Figurák
1. Hangfestő alakzatok
2. A szórend figurái
3. Gondolatalakzatok
II. Tropusok
Magyar-latin tárgymutató
Görög tárgymutató
Bevezetés
...
A hagyományos felfogás szerint a nyelvtan három főrészre oszlik: a) hangtanra, mely a hangok keletkezésének (phonetika) és változásainak (hangváltozások) ismertetésével foglalkozik; b) szótanra vagy alaktanra (morphologia), mely a szavak alakjának (ragozás- és szóképzéstan), α) a szavak jelentésének (semantika) változásait tárgyalja, amiben nagy segítségére van β) az etymologia, vagyis a szó "igazi", eredeti jelentéséről szóló tudomány (e két utóbbi azonban az etymologiai szótárak anyagát szokta alkotni); c) mondattanra (syntaxis), amelynek tárgya α) az egyszerű, β) az összetett mondat; utóbbi a mellérendelést (parataxis) és az alárendelést (hypotaxis) ismerteti. A mondattanba tartozik végül a stilisztika is, vagyis a helyes nyelvhasználatról szóló tanítás.
...