---

Tartalom

Előszó
Kutatástörténeti áttekintés

Általános észrevételek
   Átalakuló egyház, új feladatok, új eszközök
  Változások az olvasási kultúrában
  Tendenciák az imakönyvek kiadásában
    Régi imakönyvek, új kiadásban
    Réteg imakönyvek egy-egy társadalmi csoportra specializálva: nők és ifjúság
    Speciális helyzetek - Speciális imakönyvek
    Katolikus megújulás
  Szerzők

Alfabetizáció és olvasástörténeti adalékok az imakönyv műfaja kapcsán
  Olvasva imádkozni, imádkozva olvasni - Az imakönyv helye az olvasmányok között a 18-20. században
  Imádság és ABC - 18-19. századi lelkiségi művek az olvasás készségének tanításában és az anyanyelv ápolásában

Imakönyvek az ifjúságnevelés szolgálatában
  Erényvirágok - Az imakönyv műfaja mint a nevelés eszköze a 19-20. század fordulóján
  A Szívgárda kiadványai a gyermeknevelés szolgálatában

Női identifikációs modellek
  A katolikus modell
    Új típusú imakönyvek a nők és lányok számára a 19-20. század fordulóján Magyarországon
    Női spiritualitás, a vallás feminizálódása?
    Az anya-feleség-háziasszony ideálja
    Példaképek
    A szexualitás kérdésköre
  A zsidó modell
    Mirjamok és Deborák, imakönyvek a modernizálódó zsidó nők szolgálatában
    A zsidó anya imája - Az anyaság és anyai szerep

Egy speciális szükséghelyzet - Az első világháború
  Katona imakönyvek az első világháborúban

Imádság és folklór
  Babonás imádságok, racionalizált imakönyvek
  Pongrátz Eszter Arany Koronája és "hordalékai" a népi vallásosságban
  Betegségek és gyógyító imák 19. századi katolikus imakönyvekben

Lelkiségtörténet
  Misztika és népi áhitat
  Imakönyvek az Oltáriszentségről

Utószó
A könyvben olvasható írások eredeti megjelenési helyei
Irodalom
Felhasznált források

---

Előszó

Könyvemben egy eddig teljesen feltáratlan forráscsoport, az imakönyvek immár tíz éve tartó vizsgálatának tanulságait szeretném az Olvasó elé tárni. Figyelmem évekkel ezelőtt fordult e könyvek felé, amikor egy kortárs imaszövegeket elemző kutatási projektet lezártam. A kutatás során a kegyhelyekre látogatók egyéni, spontán módon, mindenféle kötöttség nélkül írott fohászait elemeztem. Ekkor merült fel, hogy érdekes lehetne egy ellentétes irányú vizsgálódás is, azaz annak számbavétele miféle imaszövegeket kínál az egyház az imádkozni vágyók számára. E kérdés kapcsán jutottam el az imakönyvekhez és ahhoz a felismeréshez, hogy feldolgozásuk meglehetősen hiányos, jóllehet számos tudományterület számára szolgálhatnának forrásul.

Ezek az okok késztettek arra, hogy megkezdjem a könyvek számbavételét, katalogizálását, és egy mindenki által elérhető adatbázis segítségével kutathatóvá tegyem ezt a hatalmas forráskorpuszt. Több éves gyűjtőmunka, adatgyűjtés és előkészület után, 2013. júliusában indult útjára Az 1800 utáni imakönyvek adatbázisa. Munkám megjelenésekor 300 imakönyv részletes adatai találhatóak meg a felületen. Feldolgozásom során a következő szempontokat tartottam szem előtt: nyelv, szerző (titulussal, foglalkozással, ranggal), megjelenés éve, évköre, megjelenés helye, kiadó, nyomda, a mű eredete, felekezethez kapcsolása, rendhez kapcsolása (szerzetesrend, vallási társulat stb.), műfaja, besorolás (célközönség), imák, énekek, elmélkedések, illusztrációk száma, tematikája, metszője.

A feldolgozásba a laikus hívők számára, közösségi, illetve magánáhítat céljára kiadott, többségében imaszövegeket, ehhez kapcsolódó elmélkedéseket tartalmazó könyveket és imafüzeteket vontam be. Nem tekintettem célomnak a liturgikus célokat szolgáló offíciumok, missalek, breviáriumok stb. összegyűjtését, az énekeskönyvek, áhitati részt is tartalmazó társulati szabályzatok és kegyhelytörténetek vizsgálatát sem. Időben az 1800-as évet jelöltem ki kezdő dátumként, elsősorban kutatástörténeti okok miatt (ezekről az előszó után fogok röviden szólni). Emellett azt is látnunk kell, hogy az imakönyvek kiadásban a 19. század komoly előrelépést hozott, részint a nyomdászat, az alfabetizáció és az olvasáskultúra gyors fejlődése, részint pedig a korabeli egyházi élet átalakulásai miatt. A korszak kijelölését ez is meghatározta. A feldolgozás záró időpontját nyitva hagytam, remélve azt, hogy a jövőben sikerül napjainkig áttekinteni az anyagot.

A tudományos igényesség természetesen egy korszakhatárok és felekezetek nélküli áttekintést követelne, ehhez azonban hosszú évtizedek munkájára lesz még szükség. Az első évek kutatásai "csupán" néhány száz könyvet tereltek a vizsgálatok fókuszába. Ezek jórészt 1850 és 1940 között, római katolikusok számára kiadott művek. A feldolgozás első tanulságai tehát elsősorban ezeken alapulnak, olykor kitekintést adva a zsidó, illetve protestáns kínálatra és eltérésekre is. Jelen munka tehát nem vállalkozik az imakönyv műfajának monografikus igényű bemutatására. A források szétszórtsága, feltáratlansága miatt most csak bizonyos tematikai súlypontokhoz tartozó rövid elemzések kerültek e kötetbe, a szintetizálás még várat magára.

...

Munkámban mindazokat a tanulmányaimat, előadásaimat, kézirataimat szedtem tematikus rendbe, melyek e témakörhöz kapcsolódóan láttak napvilágot, vagy hangzottak el az elmúlt években. Az írások nem minden esetben betűhív utánnyomásai a nyomtatott eredetinek, hiszen az ismétlődések, vagy épp olykor a hiányzó "képkockák" elhagyásokat, kiegészítéseket tettek szükségessé. Az első megjelenések, valamint előadások helyét a könyv végén találhatják meg az érdeklődők. Emellett néhány még kiadatlan kézirat szövegét, vagy szövegrészletét is beillesztettem munkámba, hogy teljesebbé tegyem áttekintésemet. Azt remélem, hogy az egy helyre gyűjtött cikkek, előadások és kéziratok sora valóban ráirányítja majd az egyház-, liturgia-, és vallástörténészek, néprajzkutatók, társadalom és spiritualitás történettel foglalkozók figyelmét erre a kiaknázatlan foráskorpuszra. Tartalmuk, lelkiségük, szerzőik, kiadóik, nyomdáik, célközönségük és illusztrációik alapos elemzése sok adalékkal gazdagíthatja a korszakról szerzett ismereteinket. Ezek a lehetőségek jórészt kihasználatlanul állnak előttünk, várva a jövőbeli kutatók és kutatások érdeklődését.

---