---

Tartalom

Előszó (Biró Annamária, Boka László)

KECSKEMÉTI GÁBOR: Értelmiségi pályák a kora újkori Magyarországon: a tipikus és az egyéni
HEVESI ANDREA: Újfalvi Imre: egy protestáns értelmiségi karrier a 16-17. század fordulóján
MACZELKA CSABA: Angol szerzők idézettsége peregrinációs albumainkban
VERÓK ATTILA: Egy magyarországi értelmiségi európai tudományos karrierje a 18. században. Martin Schmeizel és a polihisztorizmus
HEGEDÜS BÉLA: Kalmár György élete mint mű
EGYED EMESE: Apák és fiúk a széki gróf Teleki családban. 1700-1841
DEBRECZENI ATTILA: Kazinczy, az alkalmi költő
CZIBULA KATALIN: Hangsúlyok és tévedések egy karrierépítő testőrtiszt megítélésében. Bessenyei György színházi élményeiről
DEMETER JÚLIA: Magyar Pallas, akinek testvére a szegénység
MILBACHER RÓBERT: Petőfi "pályakezdése" mint probléma. Kísérlet egy elméleti keret fölvázolására
MARGÓCSY ISTVÁN: Passió és üdvtörténet
GYÁNI GÁBOR: Az alkotó értelmiség társadalmi forrásai
HAJDU PÉTER: Egy majdnem-karrier-történet. Bródy Sándor: A nap lovagja
BOKA LÁSZLÓ: A Holnap "kültagjai" és a karrier
BIRÓ ANNAMÁRIA: Hatvany Lajos berlini kapcsolatai
SALY NOÉMI: Mit ültök a kávéházban? Írók, irodalom, szerkesztőségek az előző századforduló Budapestjének kávés világában
SZAJBÉLY MIHÁLY: Csáth Géza (1887-1919). Egy kudarcos értelmiségi karriertörténet kórrajza
BALOGH ANDREA: Többszörösen kisebbségi. Karácsony Benő és Mózes Teréz karrierépítési stratégiáiról
K. HORVÁTH ZSOLT: Kulturális vonzások és baloldali választások. A Munka-kör és a társadalmi tér kettős fogalma, 1928-1932
BALÁZS IMRE JÓZSEF: Az Európai Iskola művészcsoport értemiségi modelljei és kapcsolathálózata
KESZEG ANNA: Az idősebb Indig Ottó, B. Kokas Klára, Zsindelyné Tüdős Klára és Keleti Márton
VALLASEK JÚLIA: Balra át! Jékely Zoltán a Világosság "kultúrpolitikusa"
SZILÁGYI ZSÓFIA: A pályakezdés: mítosz vagy konstrukció? Változó feltételek, változó mintázatok a 20. századi magyar irodalomban
SZÉNÁSI ZOLTÁN: Magános repülő. Vasadi Péter pályakezdéséről - a katolikus költő mint értelmiségi szereplehetőség összefüggésében
BÁNYAI ÉVA: Irodalmi Alap - romániai magyar írók támogatása 1960-1989 között
NÉMETH ZOLTÁN: A Kalligram-sztori. Hálózatelmélet, regionalitás, kánon

Kötetünk szerzői

---

Előszó

Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány bizonyos aldiszciplínáiban is kedvelt kutatási téma. A magyar értelmiségtörténet kutatása mindazonáltal nem fejlődött önálló tudományággá, s inkább egyéb tematikus részkutatásokban merült fel az egyéni vagy csoportos karriermodellek tisztázásának igénye. A karriertervezéssel összefüggésben álló kapcsolatépítési stratégiák a hálózatkutatáson belül tematizálódtak, az írói csoportosulások kutatásában is új megközelítésmódot eredményezve. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan, csupán részben kutatott területről van szó, melyben elsősorban interdiszciplináris vizsgálatokra van szükség, az irodalom, kultúra- és társadalomtudományok képviselői közös párbeszéd útján alakíthatják ki azt az elméleti hátteret, fogalomhasználatot és szükséges terminológiát, amely a későbbiekben megalapozhatja a hasonló jellegű kutatások metodológiáját.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszéke ezzel a céllal tartotta 2013. július 5-6-án az Értelmiségi karrierek, karrierminták, írói csoportosulások. Társadalomtörténeti és irodalmi reprezentációk című konferenciáját. A konferencia, a tematika gazdagságának megfelelően, ugyanakkor az alapkutatások hiányosságait is felismerve, a teljes magyar nyelvterületen hagyományt igyekszik teremteni, s a szervezők szándéka szerint kétévente kerül megrendezésre. Minden alkalommal olyan részterületek megnevezésével és körüljárásával foglalkozik majd a konferencia több panelja, amelyek vizsgálatának szükségességére talán éppen az előző ülésszak hívta fel a figyelmet.

Az első konferencia a lehetséges forráscsoportok számbavételére koncentrált, a felvetett kérdéskörök irodalmi művekben való megjelenését vizsgálta, de nem zárta ki a képviselet-elv irodalomszociológiai, kultúra-kritikai attitűdjeinek tárgyalhatóságát sem. A konferenciát tudatosan úgy terveztük, hogy átfogó jellege legyen, vagyis az elméleti előadások mellett igyekeztünk olyan előadókat is meghívni, akik alapos tudással rendelkeznek egy-egy történeti korszakról és ezek egészében, illetve egy-egy tipikus vagy akár atipikus esetet kiemelve mutatják be az értelmiségi karrierépítés eltérő modelljeit. Konferenciánk az értelmiség fogalmát tágan kezelte: ideértette mindazokat, akik történetiségében az olvasás és írás kulturális gyakorlataiból élnek/éltek meg, illetve társadalmi kapcsolataik ezen gyakorlatoknak köszönhetően szerveződtek (írók, tanárok, publicisták, kutatók, könyvtárosok, lelkészek stb). A viszonylagos tematikai szabadság mellett is a konferencia kronológiailag átfogó jellege reményeink szerint felmutathatja azokat a közös pontokat, amelyek egyfelől az elméleti kutatást mélyíthetik el (akár annak kutatási irányait is némiképp módosítva), másfelől hangsúlyozza mindazokat a hiányosságokat is, amelyekkel egy-egy történeti korszak iránt érdeklődők szembesülnek az értelmiségi karriertörténetek, a hálózatkutatás és írócsoportosulások összefüggéseinek szinkrón vagy diakrón vizsgálatakor.

...

Kapcsolathálók és írócsoportosulások, illetve értelmiségi karrierek és ezek irodalmi/társművészeti reprezentációi által kötetünk irodalomszociológiai, kultúrantropológiai diszkurzusok találkozópontja kíván lenni. Mindezt egy olyan sorozat első köteteként, melynek tanulmányai reményeink szerint eredményesen keltik föl a művészet-, az irodalom- és a tudománytörténet művelőinek érdeklődését, s szükség szerint módosíthatják, illetve kiegészíthetik mindazt a tudást, melyet centrisztikus irodalomtörténet-írásunk olykor kánoni listák és értelmezések mentén meglehetősen leegyszerűsítve hajlamos kezelni.

Biró Annamária - Boka László

---