Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szegedy-Maszák Mihály: ÉRTELMISÉGI CSOPORTOSULÁSOK KÍSÉRLETEI A MAGYAR KULTÚRA ÁTALAKÍTÁSÁRA A XX. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN
Jankovits László: JACOBUS PISO KAPCSOLATKERESÉSEI A LAJTÁN INNEN ÉS TÚL
Ötvös Péter: AZ ŐSZ HAJÚ GYERMEK. Puer senex a magyar irodalmi kultuszban
Maczelka Csaba: NEMZETTUDAT, FORDÍTÁS ÉS SZÁMKIVETETTSÉG AZ 1580-AS ÉVEK ANGLIÁJÁBAN: BUDAI PARMENIUS ISTVÁN ÉS THOMAS NICHOLLS
Balázs Mihály: TÚL A FELEKEZETI HATÁROKON. Körmöczi János kapcsolatrendszeréhez
Egyed Emese: ASSZONYKÖRBŐL ÍRÓVILÁGBA. Újfalvi Krisztina útjai
Milbacher Róbert: "SEM UTÓDJA, SEM BOLDOG ŐSE...". Az irodalmi előd megkonstruálásának stratégiái
Szilágyi Márton: ARANY JÁNOS TÁRSADALMI STÁTUSZÁNAK VÁLTOZÁSAI
Keszeg Anna: ZSINDELYNÉ TÜDŐS KLÁRA (1895-1980) PÁLYAKÉPE
Visy Beatrix: HANGYAGIRLS - MARGIT, MAGDA, MÁRIA ÉVEI. Női sorslehetőségek a századfordulón
Balázs Eszter: ÉRTELMISÉGELLENESSÉG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELSŐ FELÉBEN: "KÁVÉHÁZI STRATÉGÁK" ÉS "LÓGÓS" ÍRÓK BUDAPESTEN
Szénási Zoltán: GUBANCOS KAPCSOLATHÁLÓ. Egy "úgynevezett »irodalmi« vita" tanulságai
Szilágyi Zsófia: A DILETTÁNS ÍRÓ ALAKJA. Kosztolányi Dezső kortársi környezetében és egyes műveiben
Biró Annamária: ÉRTELMISÉGKÉPZETEK A NÉMET ÉS MAGYAR AKTIVIZMUSBAN
Tverdota György: BABITS, AZ ÍRÁSTUDÓ
Boka László: APÁK, FIAK, ATYAI MENTOROK. Jékely és Kuncz Aladár
Vallasek Júlia: BALÁZS FERENC, A JÓZAN UTÓPISTA
Kálai Sándor: EGY ELFELEJTETT KRIMISZERZŐ(PÁROS?):LOUIS LUCIEN ROGGER
Balázs Imre József: TARDOS TIBOR ÉS A FORRADALMI SZÜRREALISTÁK HÁLÓZATAI
Bedecs László: EMLÉKEK FELVONULÁSA. Bertók László korai költészete
Görözdi Judit: GRENDEL LAJOS "SZLOVÁK ÍRÓI" KARRIERTÖRTÉNETE
Csehy Zoltán: STIGMA VAGY VÉDJEGY? Három "meleg" költői karrier a magyar szubkulturális sajtó tükrében
Németh Zoltán: "AZ ÚR NYOLCADIK KERÜLETE". Új média, hálózat, karrier
Előszó
2015. szeptember 10-11-én zajlott le Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében az az interdiszciplináris konferencia, melynek válogatott, szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó. A két évvel korábban útjára indított tudományos konferenciasorozat - amely reményeink szerint 2017-ben folytatódik ismét - hézagpótló szerepet kíván betölteni a hazai irodalomtörténeti és kultúratudományi vizsgálódások keretein belül az értelmiség-kutatás mindezidáig feltáratlan, ámde nagyon is összetett, történeti, elméleti és szociológiai kereteket egyaránt igénylő folyamataiban. Kötetünk - a konferenciákhoz igazodva, s az első, hasonló című kötet visszhangján, sikerén is felbuzdulva -, közel 25 előadó tanulmányát nyújtja e témában, a "második felvonás" legjavának eredményeit tehát, eltérő korszakokra, egyénekre és csoportosulásokra, valamint kapcsolati hálókra összpontosító kutatások mentén.
Konferenciánk plenáris előadásának megtartását Szegedy-Maszák Mihály professzor úr vállalta el. Mindannyiunkat megrázott az időközben bekövetkezett, tragikusan korai halála, de az ő nyitóelőadásának még általa jóváhagyott, szerkesztett verziójával nyitjuk e második kötetünket. Előadása megrázóan őszinte, összegző és konfesszionális volt egyszerre: ebben a 20. század második felének talán kevéssé ismert, ámde kora kulturális közegét tudatosan átalakítani szándékozó magyar értelmiségi csoportosulásokról ejtett szót. Tanulmánya ennek megfelelően szakmai közösségek mentén íródott, mégis személyes tapasztalatokkal teli, mely nem zárkózik el a kényesebb - élő személyeket, pályatársakat és a politikai hatalmat is érintő - kérdésektől sem. Írása elvi alapállásként is felmutatható, Tanár úr pályájának méltó mementójaképp.
Az ezt követő kötetbeli írások javarészt tematikájuk kronologikus sorrendjében követik egymást.
...