---

Tartalom

Peternák Miklós: Bevezető

Friedrich Kittler: Könyv és perspektíva
André Chastel: A veronika
Heinrich Schwarz : Vermeer és a camera obscura
Robert Rosenblum: A festészet eredete: a romantikus klasszicizmus ikonográfiájának egy problémája
Terry Castle: Fantazmagória - avagy a kísértetgyártás és a fantáziálás modern metaforikus értelmezései
André Bazin : A fénykép ontológiája
Michael Frizot: A szem nagy műve: Étienne-Jules Marey (1830-1904)
Robert Taft: Eadweard Muybridge és munkássága
William Moritz: Álom a színzenéről
Walter Benjamin: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában
Kazimir Malevics: A tárgynélküli világ
Marcel Duchamp: A teremtő aktus
Moholy-Nagy László: A szelet-embertől az egész emberig
Dziga Vertov írásaiból
Kassák Lajos: Az abszolút film - Berlin. A nagyváros szimfóniája
Erdély Miklós: Mozgó jelentés. Zenei szervezés lehetősége a filmben
Christian Metz: Elbeszélés/diskurzus. Jegyzetek két voyeurizmusról
Vilém Flusser: Képeink
Nam June Paik: Nem-időbeli információ
Bódy Gábor: INFERMENTAL. Egy kinematografikus időszaki kiadvány terve
James P. Crutchfield: Téridő dinamika a videó-visszacsatolásban
Bódy Gábor: Végtelen kép és tükröződés
Tom Sherman: A videóművészet kilenc élete. Technológiai fejlődés, a videoművészet visszatérő halálközeli állapota és a vernakuláris videó életereje...
Werner Künzel: A GÉP születése: Raymundus Lullus és találmánya
Vannevar Bush: Út az új gondolkodás felé. (Ahogy gondolkodhatnánk)
Gene Youngblood: Az új reneszánsz: művészet, tudomány és az univerzális gép
Lev Manovich: Az űr feltérképezése: a perspektíva, a radar és a háromdimenziós számítógépes grafika
Otto Rössler: Ha mi szabhatnánk meg a fény sebességét és az atomok méretét, a múltat és a jövőt is megváltoztathatnánk
Peter Weibel: Az intelligens kép: Neurofilm vagy kvantumfilm?
Zbigniew Rybczyński: Értekezés a képről
Vilém Flusse: A televíziós kép és a közösségi tér kategóriái a romániai forradalom fényében

Képjegyzék, források

---

Bevezető

Az összeállítás több, mint fél évezredet fog át időben, tartalmi szempontból talán még ennél is tágasabb, s szándékaink szerint nem csupán információkat, de inspirációt is kaphatnak az olvasók ahhoz, hogy tudatosan és történeti szempontokat sem feledve próbáljanak közelíteni a 21. századi kép- és médiavilághoz. A címben jelzett "médiatörténet" itt rövid magyarázatra szorul: elsősorban a művészet, jelesül a képzőművészet az a választott perspektíva, amely felől a technikai képek és előzményei, tágabban a kép és kommunikáció változó formái és fogalmai, sokszor talán meglepőnek tűnő, szinte "archeológiai" közelítést kívánó kapcsolatrendszere megközelítésre kerülnek. Így az anyag, technika, eszköz, módszer, sőt közeg is a sokjelentésű és az 1960-as évektől divatos fogalommá vált "médium" lehetséges feloldása. A vállalkozás - ahogy másfél évtizeddel ezelőtti előzménye is - a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán folyó képzéshez kapcsolódik, ahol a hallgatók "médiaművész" diplomát kapnak - de célzott közönsége jóval szélesebb, hiszen a választott (részben már "klasszikusnak" is tekinthető) írások azok számára is érdekesek lehetnek, akik szakmai érdeklődéstől függetlenül kezdenek olvasásukhoz.

A "médiaművész/médiaművészet" összetétel is magyarázatot kíván: ugyancsak konstruált nemzetközi szó, a "festőművész", "fotóművész", "videóművész" stb. mintájára, amit tekinthetünk értelmetlennek is, de ez abban nem fog segíteni, hogy megértsük, miért és hogyan került mégis általános szak- és köznyelvi használatba, s mit érthetünk ezen. Mint összefoglaló megnevezés általában olyan műalkotások, művészek, művészeti felfogások és aktivitás megjelölésére használjuk, melyeknél a képzőművészet hagyományos eszköztára kiterjed az új, technikai képek, "médiumok" irányába (legyen az fotó, rádió, televízió, mobil eszköz, számítógép, internet vagy akár ipari robot) - tehát az átfogóbb "képzőművészet" kategóriáján belül lehet értelmes. Konkrét hazai (http://mediamodell.c3.hu/) és nemzetközi példák (http://www.medienkunstnetz.de/) segíthetnek abban, hogy a hasonlóságokat felismerve világossá váljon a név értelmezési tartománya.

...

A szöveggyűjtemény szándékaink szerint legalább utalásszinten érinti a jelentősebb, tárgyunkhoz kapcsolódó témaköröket, s tartalmaz olyan információkat, melyek a továbblépést, az alaposabb, részletesebb megismerést segíthetik, vagyis ezen ajánlások nyomán a használó immár önállóan folytathatja az ismerkedést és a kutatást.

Peternák Miklós

---