---

Tartalom

Peternák Miklós: A magyar avant-garde film (bevezető)
Boross Mihály: A film lelke (1911)
Acél Pál: Kollektív mozgás (1921)
Viking Eggeling: Elvi fejtegetések a mozgóművészetről (1921)
Nicolas Bandi: Viking Eggeling "Diagonális szimfóniája" (1925) (francia eredetiből fordította: Nagy Ágnes)
Gara László: Az "abszolút" film (1926)
Melléky Kornél: Balázs Béla: Der sichtbare Mensch oder die Kultur des Films (1925)
Nikolaus Braun: A konkrét fény (1925)
Alexander László: A színfényzene (1925)
Max Butting: Színfényzene (1926)
Gerő György: Film (1927)
Kassák Lajos: Az abszolút film (1927)
"Rendkívüli filmdráma: The Last Moment" (Az utolsó pillanat, 1928) (angol eredetiből fordította: Millei Éva)
A Filmcenzúra-Hivatal betiltja (1929) (német eredetiből fordította: Draskóczy Piroska)
Metzner Ernő: Válasz a Filmcenzúra-Hivatal által kimondott betiltásra (1929) (német eredetiből fordította: Draskóczy Piroska)
Alfréd Kern (Kemény Alfréd): Az SPD filmjei (1930) (német eredetiből fordította: Draskóczy Piroska)
Mihály Dénes: A telehor története (1929)
Moholy-Nagy László: A film új lehetőségei (1932)
Kállai Ernő: Az absztrakt film (1934) (német eredetiből fordította: Draskóczy Piroska)
Kállai Ernő: Festészet és film (1933) (német eredetiből fordította: Draskóczy Piroska)
Pataki Gábor: Kísérleti film, 1953 (1983)
Erdély Miklós: Montázs-éhség (1966)
Bódy Gábor: Elégia (1970)
Bódy Gábor: Bevezetés a "Filmnyelvi sorozathoz" (1973)
Erdély Miklós: Mozgó jelentés (1973)
Varga Vera: Partita (1975)
Beke László: Kentaur (1978)
K/3 csoporttervezet (1976)
Bódy Gábor: Végtelen kép és tükröződés (1978)
Tóth János: Minores. N° 2.Ballance (1975)
Tóth János: Minores. N° 4.Air (1979)
Hajas Tibor: A praktikus képzelet (1976)
Papp Tamás: Molnár Gergely-Najmányi László (Monográfia-töredék, 1983)
Molnár Gergely: Lőj a nézőre (1976)
Najmányi László: La maison de la peur (A félelem háza, 1976)
Hajas Tibor: Animációs filmterv vázlata (1980)
Bódy Gábor: Infermental 1981)
Háy Ágnes: Film - mozgás - trükk (1984)
Maurer Dóra: A strukturális filmezésről, általában és egészen közelről (1983)
Maurer Dóra: Autósmekbet (élőképvázlat, 1978)
Szirtes András: A kísérleti filmezésről (1982)
Sugár János: A szándékosság sorsa a kétdimenziós mozgóképek műfajában (1988/90)

IRODALOM
SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS
NÉVMUTATÓ
KÉPJEGYZÉK

---

Fülszöveg

"Ma a filmek tömegében nem ér rá az ember azzal foglalkozni, hogy egy-egy film-négyzet képét vizsgálja, s ott nézze meg a szereplő egyén arckifejezését, hiszen nem is érne vele sokat, mert ott mindenki úgy mosolyog, sír, néz, ahogyan azt a mozidráma írója, rendezője előírja, még ha valaki egyenkint, a legrégibb filmektől kezdve, a mezítelen athléta mozgófényképétől kezdve figyeli a szereplőket a mai művészi filmekig, valami olyasmit lát, amit más nem láthat, aminek a tudása mindig, mindenütt igaz gyönyört okoz. Az utolsó falu kocsmájában mozielőadást rendező vándorkomédiás kopott filmje, mozgó, rezgő gépe, táncoló magnézium kréta fénye mellett vetített képei előttem éppoly értékesek, mint a pazar fényű színház hamvas pozitívjai, amelyeknek perforációján még egyetlen horog sem szaladt keresztül. Mert én csak a filmet, annak a lelkét látom, aki a filmen ott préselődik, mert én magát a mozgó életet látom, a technika ragyogó tudását bámulom, amely megteremtette a való élet élettelen tárgyon mozgó élő mását."

(Boross Mihály: A film lelke)

---