---

Tartalom

Zsidók és zsidó magyarok Szegeden
Löw Lipót, a zsidó magyarok papja és nevelője
"A földkerekség legtudósabb rabbija"
Irodalomjegyzék
Jegyzetek

---

Előszó

Kik a zsidók? Maga a kérdésfelvetés hatalmas vitákat, érzelmi-indulati reakciókat vált ki. Az itt következő oldalakon ezekkel igyekszünk nem foglalkozni, ám választott témánk megköveteli, hogy a zsidósággal kapcsolatban néhány sajátosságra emlékeztessünk. Az első talán az, hogy ez az emberi közösség több mint háromezer éve megőrizte kulturális, vallási és származási önazonosságát. E nem csekély időben számosan minősítették különféle látószögből a zsidókat, de magának a zsidóságnak a körében is többféle önmeghatározás alakult ki. Most és ez alkalomból egy magyar író gondolatait idézzük: A zsidóság nép, amelynek nemzete Izrael államban él, nemzetiségi csoportjai pedig szerte a világban. A zsidó nemzet létezése kétezer éven át szünetelt, de a huszadik században a bibliai földön megújult. Mindez önmagában is különleges helyzet az emberi világban, rendkívülivé az teszi, hogy a zsidó lét Istennel terhelt létezés. Zsidó az, aki nemcsak egyszerűen lenni akar, hanem az Istentől rendelt kötelességének a teljesítésében akar lenni.

A zsidó vallás szerint más nemzetek is megismerhetik az Istent, és gyakorolhatják az erkölcsi törvényt, és mégis, Izrael kapta a rettentő kiváltságot, hogy gyakorolja a Törvényt. A kapott felszólítás és az arra adott válasz révén, amely elvezetett a szövetséghez, Izrael tanúja az egyetlen és hatalmas Istennek. A zsidók elpusztítására tett iszonyú kísérlet - mint Heller Ágnes mondja - a kereszténység kiirtását is jelentette volna. Hiszen ha elpusztítják a zsidóságot az utolsó írmagjáig, nem lesz tanú Krisztus létezéséről. Zsidónak lenni ebben az értelemben valóban egyedi, rendkívüli létet jelent, nem vethető alá a történettudomány, a politológia szakszerű, ennélfogva korlátozott meghatározási kísérleteinek.

Kik a magyar zsidók? Mindazok, akik annak vallják magukat. A nyelvi forma azt tükrözi, hogy a nemzeti hovatartozás a vallást, az Istenhez való viszony meghatározását követi. Csakúgy, mint a magyar katolikus egyház híveié, vagy a többi hívő csoport tagjaié. Vannak magyar katolikusok, reformátusok, baptisták is. A vallástalan így szólhat, Montesquieu-vel: Először szükségszerűen ember vagyok, és csak véletlenül francia (vagy német, szerb, magyar). A nemzeti hovatartozás nem a létünket minősítő legelső kategória.

Kik a zsidó magyarok? Erre olyan egyszerű válaszolni, hogy szinte költői kérdésnek tekinthető. Mindnyájan használjuk ezeket a kifejezéseket: határokon túli magyarok, református magyarok, szórvány magyarok. A jelzős szókapcsolat, amely a magyarság halmazán belül egy kisebb kört jelöl, egyszerű nyelvi tény, semmiféle magyarázatot nem igényel. A magyarság ezen köreiről azért szólhatunk, mert léteznek. Magyarnak vallják magukat bizonyos emberek argentin vagy szlovák állampolgárként, reformátusként, párizsi vagy bákói lakosként is. A zsidó magyarok létezéséről azonban az előbbieknél különösebb történelmi út eredményeként szólhatunk.

Zsidó magyarnak lenni, vagy magyar zsidónak lenni olyan választást jelentett, amelynek jobb megismerése valamennyiünk számára közös ügy, nemzeti és emberi kötelesség. Az itt következő dolgozat ennek a folyamatnak szegedi állomásairól és szegedi főszereplőiről kíván áttekintést nyújtani. A hivatkozott szerzőkön kívül Apró Ferenc lektori munkája, Teresa Horváth-Löw értékes kritikai megjegyzései, valamint Pollák László tanácsi voltak a szerző segítségére, köszönet illeti őket ezért.

---