Benkő Péter
Magyarország politikai régiói
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS
Tartalom
A mellékletek sorrendje
Az ország, mint politikai régió és a módszertan
Politikai régióink
1. Felső-Pannónia
1.1. Vas megye
1.2. Budapest
1.3. Győr-Moson-Sopron megye
1.4. Veszprém megye
1.5. Zala megye
2. Alsó-Pannónia
2.1. Tolna megye
2.2. Baranya megye
2.3. Komárom-Esztergom megye
2.4. Somogy megye
2.5. Pest megye
2.6. Fejér megye
3. Hunnia
Észak-Magyarország
3.1. Heves megye
3.2. Nógrád megye
3.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Dél Alföld
3.4. Csongrád megye
3.5. Békés megye
3.6. Bács-Kiskun megye
Észak Alföld
3.7. Hajdú-Bihar megye
3.8. Jász-Nagykun-Szolnok megye
3.9. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Összefoglalás
Felhasznált irodalom
Névmutató
Mellékletek
Összefoglalás
Könyvünkben áttekintettük a politikai kultúra négy összetevőjét: a participációt, a konzekvenciát, a moderációt és az orientációt, valamint azok térbeli érvényesülését Magyarország politikai régióinak viszonylatában. Megvizsgáltuk a politikai kultúra fejlettségét meghatározó fő komponenseket: a globális fejlettséget, a fajlagos GDP-t és az iskolázottság szinjét. Most összefoglalásképpen áttekintjük az utóbbi mutatók politikai korrelációjának országos érvényesülését. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az elsődleges meghatározó, a politikai participáció és a globális fejlettség szintjei között releváns korreláció mutatható ki. A korreláció értékei Magyarország mezorégiói esetében 0,5500 és 0,9958 között szóródnak, a legkisebb - de még érvényes - korreláció Zala és (annál alig magasabb értékkel) Vas megye esetében jelentkezik (3. melléklet). Mindkét mezorégió - képletesen szólva - csaknem kétszer olyan fejlett politikai, mint gazdasági-társadalmi téren. Legerősebb korreláció Bács-Kiskun megyénél mutatható ki, ami azért érdekes, mert a megye átlagos politikai participációja és a globális fejlettsége között három sorrendi helykülönbség áll fenn, mögöttük persze a 16,82 és a 16,80 skálázott sorrendi átlagértékek rejlenek. Egyébként a középszintű területi egységek egynegyedénél jelentkezik több mint 90%-os, egyharmadánál pedig 80-90% közti, de a többinél is 50% feletti az együttállás a politikai és a gazdasági-társadalmi fejlettség szint között. Tehát igazolható, hogy ok-okozati viszonyban áll egymással a globális fejlettség és a politikai participáció.
Erős korreláció áll fenn a politikai participáció és a fajlagos GDP között is, bár valamivel nagyobb szóródás tapasztalható, mint a globális fejlettség viszonylatában. Legmagasabb értéke valamivel alacsonyabb, mint az előbbi relációé (Jász-NagykunSzolnok megye: 0,9146), viszont legkisebb értéke meglehetősen minimális (Nógrád megye: 0,3109). Ez azt jelenti, hogy fajlagos termékkibocsátás szempontjából legelmaradottabb megyénk politikai kultúrája - képletesen szólva - háromszor olyan fejlett, mint gazdasága, vagyis valójában itt nem áll fenn korreláció. Nógrád lakosságának jelentős része a fővárosban termeli a GDP-t, de a megyében szavaz, emellett az erős vallásosság is motivációs tényező, amelyet a térség elemzésénél részletesen kifejtettem. Csupán még egy mezorégiót találunk, ahol 50% alatti a korreláció, ez Fejér megye, ahol Nógráddal éppen ellentétes a fő komponensek viszonya: produktivitás szempontjából a foglalkoztatottak között sokszoros különbség lehet, de minden választópolgár csak egy szavazási lehetőséggel rendelkezik, amellyel vagy él, vagy nem él. Amíg a globális fejlettség relációjában öt, a GDP viszonylatában csak egy megye haladja meg a 90%-ot, 80-90% közötti egybeeséssel az előbbi négyhez képest az utóbbinál hat mezorégiót találunk. Végül is megállapítható, hogy az említett két megyét nem számítva nincs nagyságrendi eltérés a kétféle korreláció között, persze a globális fejlettség bizonyíthatóan nagyobb hatással bír a politikai participációra, mint a GDP.
A politikai participáció és a lakosság átlagos iskolázottsági szintje között fennálló korreláció is jelentősnek mondható, bár az előbbi kettőnél valamivel gyengébb. Ebben a viszonylatban szintén két megyében nem jelentkezik korreláció (Csongrád és Vas), ezeknél 50%-nál kisebb az értéke. 90% felett és 80-90% között három-három megye található. Valamennyi eddigi korreláció-variáns közül a participáció-iskolázottság viszonylatában találkozunk a legkisebb értékkel, ez a Csongrád megyei, ami 0,2440, s a szóródás is ebben a szférában a legnagyobb. Megállapítható, hogy az alkalmazott három fő komponens, a globális fejlettség, GDP és az iskolázottság közül éppen az utóbbi hat legkevésbé - bár valamelyest kétségtelenül - a politikai kultúra fejlettségére. Legalábbis a mezorégiók szintjén, viszont a politikai mikrorégióknál - az országgyűlési egyéni választókerületekben - az iskolázottsági színvonal tűnik leghatékonyabbnak.
A politikai moderáció és a globális fejlettség között az előbbihez hasonló szoros összefüggés nem mutatható ki. Kilenc mezorégiónál ugyan a két érték erősen, de négynél gyengén korrelál. A moderáció és a fajlagos GDP viszonylatában az arány ugyan 12:5, vagyis erős korreláció ugyanannyi megyénél jelentkezik, mint a partcipáció- globális fejlettség relációban, viszont túl sok a gyengén korreláló mezorégió. A moderáció és iskolázottság össszevetésben 9:3 az arány, tehát e két fő komponens korrelációja nem meggyőző. A politikai konzekvencia és a globális fejlettség viszonylatában az erős-gyenge korrelációarány 4:9, mégsem mondható ki a reciprokszabály, mert az nem fedi a valóságot, hogy az elmaradott megyékben erősebb lenne korreláció, s a fejlettebbekben viszont, vagyis nincs érdemi összefüggés a két fő komponens között. Hasonlóan semleges a konzekvencia viszonya fajlagos GDP-hez és az iskolázottsági szinthez.