Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 3.
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
KŐSZEGHY PÉTER: Paksi Mihály kapcsolatainak hálója
SZABÓ ANDRÁS: Váradi lelkészek, tanárok és diákok Wittenbergben a 16. század második felében, a 17. század elején
UTASI CSILLA: Egy prédikátori életpálya tanulságai: Heltai Gáspár
PETRŐCZI ÉVA: Alumnusok és patrónusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben
LACZHÁZI GYULA: Heroikus énformálás és aszketikus életeszmény Apáczai Csere János műveiben
VERÓK ATTILA: Irodalmi szárnypróbálgatások a brassói értelmiség körében a 17-18. században
MACZELKA CSABA: Női szereplehetőségek és értelmezésük a 17. századi angol és magyar irodalomban
JÁNOS SZABOLCS: Hálózatok és egyéni kapcsolatrendszerek id. Wesselényi Miklós báró színházi levelezésében
EGYED EMESE: Asszonyok hálójában. Id. Teleki Ádám írósága
BIRÓ ANNAMÁRIA: Az értelmiségi szerep kritériumai a 18. század végi lapszerkesztési gyakorlatban
DEDE FRANCISKA: A Hét kerekasztala
BUDA ATTILA: "A Tisza partján új kalászok érnek" (Babits ) - A Nyugat szerzőinek csoportos önreprezentációja
SZÉNÁSI ZOLTÁN: A nemzeti irodalom fogalmának változatai Babits esszéiben - 1919-es pályafordulatainak tükrében.
SZÉCHENYI ÁGNES: "Középhely és alapkő". Schöpflin Aladár irodalmi és emberi hálózata mentalitástörténeti keretben
RÓZSAFALVI ZSUZSANNA: Rédey Tivadar kapcsolati hálója levelezése tükrében
BORGOS ANNA: Női életpályák a magyarországi pszichoanalízis-történetben
BOKA LÁSZLÓ: Egy elfeledett nyomdászdinasztia, a Sonnenfeldék
MEKIS D. JÁNOS: Márai Sándor és az "esszéíró nemzedék"
SZILÁGYI ZSÓFIA: Értelmiségi pálya-e a tanárnőé?
FILEP TAMÁS GUSZTÁV: Gáli József életei, halálai
STANDEISKY ÉVA: Közéletiség és alkotás. Metszetek egy 20. századi élettörténetből
KÁLAI SÁNDOR: Az Albatrosz krimisorozat magyar szerzőinek életútvizsgálata
BEDECS LÁSZLÓ: Kádár-kor, vidék, kis panelszoba
DECZKI SAROLTA: Tar Sándor: Író, melós, ügynök
DARABOS ENIKŐ: Nádas Péter, a karrier nélküli író
Előszó
Immáron a harmadik kötetét bocsátjuk útra az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett konferenciasorozatnak. A konferenciák kétévente interdiszciplináris előadásokat fognak át a megadott tematikában az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásával. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő célja a kezdetektől az volt, hogy párbeszédet biztosítsanak az irodalom- és társadalomtudósok között egy olyan tematika körüljárásával, amely az értelmiségi szerepvállalás történeti különbségeit is figyelembe véve kérdez rá a szerep adta lehetőségekre és korlátaira, változó történeti formáira, egyéni és csoportos kivetüléseire. Ebből fakadóan ahogyan a korábbi, 2013-as és 2015-ös konferenciákon is, 2017-ben is több ország különböző korszakokkal foglalkozó kutatói egy-egy időszak vagy jelenség tipikus karriertípusait tárták fel. Ennek megfelelően e most közreadott, válogatott, szerkesztett tanulmányok is csaknem 450 év eseményeit átfogva emelnek ki tipikusnak mondható karrierépítési technikákat, értékelik a kapcsolathálók hatását egy-egy konkrét életműre, vagy akár esettanulmányok formájában tárnak fel bizonyos életutak karriertörténései felőli értelmezéslehetőségeket, de található a kötetben olyan írás is, amely épp e feltételezett karrier hiányát gondolja meghatározó értelmezési keretnek. A csoportos fellépés, netán az írócsoportosulások fogalma a legutóbbi konferencián több esetben nem csupán egy lap vagy folyóirat köré szerveződő "társaság" kohéziós hatásáról való gondolkodást éltette tovább, hanem a családok szerepét is vizsgálta a hivatás vagy íróság kialakulásában és fejlődéstörténetében.
...