---

Tartalom

Előszó
Világi énekek és versek B. P. 1800
Jegyzetek
Mutatók
  Rövidítésjegyzék
  Bibliográfia
  Szó- és névmagyarázatok
  Akrosztichonos versek jegyzéke
  Kezdősormutató

---

Fülszöveg

A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928-2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert "mintegy 70 százaléka - kései leíratása ellenére - a XVIII. század első feléből való", s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne. Az irodalomtörténészek számára azért fontos ez a szinte elfeledett kézirat, mert lapjain tetten érhető a "magyar verselés történetének az a jelentős fordulata, mely az olasz és német gáláns költészet ritmikai formáinak és strófaszerkezeteinek meghonosításával a változatosság és gazdagodás egészen új lehetőségeit teremtette meg" - közszájra kerülvén pedig populáris irányzattá vált a XVIII. század magyar lírájában. Küllős Imola 1976-ban sajtó alá rendezett, azóta gépiratban várakozó forráskiadása 42 évvel később, kibővített jegyzetapparátussal jelenik meg a magyar közköltészeti kutatások régi-új ösztönzőjeként.

A reciti kiadó ReTextum című könyvsorozata szövegeket közöl. A szerkesztőség és a sorozatszerkesztők koncepciója szerint egy adott szöveg kritikai igényű újra- vagy első közlése nem egy elvárt lépést jelent az ideálisnak feltételezett szövegállapot felé, mivel azt gondoljuk, hogy nincs egy ideális szövegállapot. A sorozatban megjelenő szövegek is csupán szövegváltozatok. Szándékaink szerint egy adott pillanat szakmai kritériumai alapján a legjobbak.

---