Horn András
Az irodalomesztétika alapjai
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó a német nyelvű kiadáshoz
Szerkesztői előszó a magyar kiadáshoz
1. ÉRTÉKELMÉLETI ALAPVETÉS
1.1. Bevezető
1.1.1. Esszencializmus, historicizmus, az általános és a különös dialektikája
1.1.2. Az értékelés mindenütt jelenvaló volta és jelentősége az emberi életben
1.1.3. Az elvárható eredmény szerény volta
1.1.4. Előkészítő fogalomtisztázások
1.1.4.1. Az értékek fajai vagy osztályai
1.1.4.2. Értékelés és érték
1.2. Minden értékítélet tényszerű relativitása
1.2.1. Etnológia és kultúrrelativizmus
1.2.2. A művészetre vonatkozó értékítéletek történelmi relativitása
1.2.2.1. Változások az esztétikai aspektusok jelentőségének felmérése terén,
1.2.2.2. Az ízlés változásai
1.2.3. Az értékítéletek tényszerű relativitásának általános okai
1.2.3.1. Az ember történetisége, 38 1.2.3.2. Az emberek egymástól különböző mentalitása
1.2.3.3. Az értékelés érzelmi jellege
1.2.3.4. Értéktudatunk tökéletlensége
1.3. Az értékrelativizmus ún. disszenzus-érve
1.3.1. Az értékrelativizmus lényege
1.3.2. Minden érték szubjektivitására való következtetés a disszenzus-érv segítségével
1.3.3. A disszenzus-érv relativizálása
1.3.3.1. Átfogó kritika, 48 1.3.3.2. Az egyenértékűségi tétel kritikája
1.3.3.3. A disszenzus-tétel kritikája
1.3.3.4. A történeti értékelések történelemfeletti és konszenzuális része
1.3.3.5. A disszenzus-tétel kritikájának relativizálása
1.3.4. A disszenzus-érv kritikájából levonandó következtetések az értékrelativizmus érvényét illetően
1.4. Az értékítéletek racionális vitathatósága
1.4.1. A racionális vita lehetősége megokolható értékítéleteknél
1.4.1.1. A választott eszközök célirányossága
1.4.1.2. A tárgyleírás helyessége
1.4.1.3. Párhuzam az etikából
1.4.2. A racionális vita lehetetlensége megokolhatatlan értékítéleteknél
1.5. Bizonyos értékítéletek különböző fokú objektivitása
1.5.1. Az "objektivitás" fogalmának értelme és alkalmazhatósága a jelen összefüggésben
1.5.2. A hiányos objektivitás okai és példái
1.6. Bizonyos értékfajták objektivitása
1.6.1. Állásfoglalások az esztétikai értékek "helyét" illetően
1.6.1.1. Az értékabszolutizmus
1.6.1.2. Az értékrelativizmus
1.6.1.3. Az értékrelácionizmus
1.6.2. Az értékrelácionizmus értelme
1.6.2.1. Az értékek kétoldalú meghatározottsága
1.6.2.2. Értékek csak az értékelés során jönnek létre
1.6.2.3. Értékek csak az értékítéletet hozó ember számára léteznek
1.6.3. Miért van itt szó az esztétikai értékek "objektivitásáról" és nem objektivitásáról?
1.7. Az értékelméleti rész összefoglalása
2. ESZTÉTIKAI ALAPVETÉS
2.1. Bevezető
2.1.1. Lehetséges félreértések az irodalomesztétikával kapcsolatban
2.1.1.1. Esztéticizmus
2.1.1.2. Racionalizmus
2.1.2. Az irodalomesztétika ellen felhozható esetleges kifogások
2.1.2.1. Az instrumentalista ellenvetés
2.1.2.2. A historista ellenvetés
2.2. Az esztétikai értékítéletek tényszerű relativitásának sajátos okai
2.3. A jó kritikus ismérvei
2.3.1. Dologismeret és műveltség
2.3.2. Tehetség
2.3.3. Objektivitásra való törekvés
2.3.4. Meggyőzésre való képesség
2.3.5. Az emberiség egyik reprezentánsa
2.3.6. A kritikusok határai
2.4. Előzetes megjegyzések az esztétikai értékek fajtáiról
2.4.1. Ismeretkritikai megfontolások
2.4.2. Az esztétikai értékek fajai mint kvázi-másodlagos minőségek
2.4.3. A további lépések terve
2.5. Az esztétikai értékek fajai és konkretizálódásuk az irodalomban
2.5.1. Az öncélúság esztétikuma
2.5.1.1. A lényeg rövid kifejtése
2.5.1.2. Gyakorlati kontra esztétikai beállítottság
2.5.1.3. Szellemtörténeti dokumentumok az esztétikai beállítottság jellemzéséhez
2.5.1.4. Az esztétikai érdekmentesség megszorításai
2.5.1.5. Az esztétikai beállítottság a recipiensnél és a művésznél
2.5.1.6. Az esztétikum eltűnése nyílt eszközszerűség esetén
2.5.1.7. Pozitív példák az öncélúság esztéticitására
2.5.1.8. A rejtett funkcionalitás követelménye mint az öncélúság esztétikumának eszköze
2.5.1.9. A funkcionalizálás ("motiválás") és a reflexivitás ellentett követelménye
2.5.1.10. Az öncél esztétikuma a történelemben
2.5.1.11. Átmenet az öncélúság esztétikumától az anyag esztétikumához
2.5.2. Az anyag esztétikuma
2.5.2.1. A lényeg rövid exponálása
2.5.2.2. Három bevezető példa
2.5.2.3. Az anyag fogalma
2.5.2.4. Mit élvezünk az anyag esztétikumánál?
2.5.2.5. Példák a mindennapokból, a festészetből és az irodalomból
2.5.2.6. Vajon az anyag esztétikumát csak a mi esztétikai beállítottságunk határozza meg vagy van-e magában véve is esztétikus anyag?
2.5.2.7. A szemléletességnek mint az anyagi esztétikum egyik eszközének követelménye
2.5.2.8. A szemléletessé tétel néhány irodalmi eszköze (konkrétság, elidegenítés, kevés sok helyett, sok kevés helyett)
2.5.2.9. Az anyag esztétikuma a történelemben
2.5.2.10. Átmenet az anyag esztétikumától a forma esztétikumához
2.5.3. A forma esztétikuma
2.5.3.1. A "forma" szó három művészetelméletileg releváns jelentése
2.5.3.2. A lényeg rövid összefoglalása
2.5.3.3. Történelmi aspektus
2.5.3.4. Az egység a sokféleségben mint fogalom
1. kitérő: A dekonstrukció kritikus jellemzése
2.5.3.5. Irodalmi eszközök a sokféleségben megnyilvánuló egység megvalósítására
2.5.3.6. Ellentétes követelmények (eltérés a rendtől, természetesség)
2.5.3.7. A forma esztétikuma a történelem folyamán
2.5.3.8. Átvezetés a forma esztétikumától a kifejezés esztétikumához
2.5.4. A kifejezés esztétikuma
2.5.4.1. A lényeg rövid exponálása
2.5.4.2. A forma, a tartalom és kettejük esztétikus viszonya
2.5.4.3. A kifejezés esztétikumának szolgálatában álló történelemfeletti követelmények (érzékelhetőség, gazdaságosság, hozzáillés, egészszerűség)
2.5.4.4. A forma önállóságának a kifejezés esztétikumával ellentétes követelménye
2.5.4.5. Átvezetés a kifejezés esztétikumából a látszat esztétikumába
2.5.5. A látszat esztétikuma
2.5.5.1. Rövid jellemzés
2.5.5.2. Az esztétikai látszat lényege
2.5.5.3. Az esztétikai látszat mint illúzió
2.5.5.4. Az esztétikai látszat mint fikcionalitás
2.5.5.5. Az esztétikai látszat irodalmi eszközei (szemléletesség mint evidencia, valóságviszony, a szerző hiányának látszata),
2. kitérő: Arisztotelész tézisének értelme és érvénye, miszerint a művészet "a természet utánzása"
2.6. A kvázi-esztétikai értékek
2.6.1. A művészi távolságtartás kvázi-esztéticitása
2.6.2. A művészi célmegvalósításnak mint "tudásnak" kvázi-esztétikus volta
2.6.3. Az emberiség reprezentálása mint kvázi-esztétikum
2.7. További irodalmi értékek és visszavezethetőségük az esztétikai és kváziesztétikai értékekre
2.7.1. Érthetőség
2.7.2. A műfaji megfelelés
2.7.3. Eredetiség
2.7.4. A kimeríthetetlenség
2.8. Nemesztétikai értékek az irodalomban
2.8.1. A legfontosabb nemesztétikai értékek
2.8.1.1. Az irodalomtörténeti érték
2.8.1.2. A kognitív érték
2.8.1.3. Erkölcsi értékek
2.8.1.4. Hasznossági értékek
2.8.1.5. Vallási értékek
2.8.2. Nemesztétikai és esztétikai értékek
2.9. Az esztétikai értékfajták viszonya a struktúra fogalmához
2.10. Az esztétikai értékfajták viszonya a modernséghez
2.10.1. A szétválási hipotézis
2.10.2. Szétválási példák
2.10.3. A szétválási hipotézis teljesítőképessége
2.10.4. Értékelési kérdések
2.10.4.1. Az egyes esztétikai mozzanatok relatív értéke
2.10.4.2. A szétválási jelenségnek mint olyannak értékelése
2.11. A giccs és az esztétikum mozzanatai
2.11.1. A giccs ismérvei
2.11.1.1. Technikai fogyatékosság?
2.11.1.2. Klisészerűség?
2.11.1.3. Édeskésség?
2.11.1.4. Mértéktelenség?
2.11.1.5. Valótlanság
2.11.1.6. Feltétlen hatniakarás
2.11.2. Összefoglalás a giccs jellemvonásairól
2.11.3. A giccs esztétikai hiányosságai
3. ANTROPOLÓGIAI ALAPVETÉS
3.1. Bevezető
3.2. A pszichológiai, ellentétben az antropológiai megokolással
3.3. Egy antropológiai megokolási kísérlet
3.3.1. Kísérlet a kifejezés esztétikumának vonatkozásában
3.3.1.1. A kifejezés esztétikuma mint "szabadság"
3.3.1.2. A szabadságra való törekvés mint az ember alaptörekvése
3.3.1.3. A szabadságra törekvés mint az esztétikai élvezet alapja
3.3.1.4. Hasonló felfogások a történelemben
3.3.2. Ugyanezen magyarázó elv alkalmazása az esztétikum többi fajtájára
3.3.3. Személyes okok
Irodalomjegyzék
Névmutató
Fülszöveg
Horn András Svájcban élő irodalomtudós, esztéta első magyar könyvét tartja kezében az Olvasó. A kötet az 1993-ban publikált Grundlagen der Literaturästhetik című német nyelvű munka átdolgozott változata. A mű fő kérdéseit és célkitűzéseit a szerző így fogalmazza meg:
1. Vajon az esztétikai értékek, melyeket műélvezetünk során megélünk, objektívnak nevezhetők-e, vagy pedig kizárólag mi vetítjük bele őket a művekbe? Ha az utóbbi lenne igaz, akkor nem létezhetne szigorú értelemben vett irodalomesztétika, csak a mindig változó irodalmi ízlés története.
2. Vajon melyek az (irodalom)esztétikai értékek fő fajtái, és milyen viszony áll fenn köztük és a történelem során az irodalmi művek esztétikai értékelésekor alkalmazott különböző kritériumok között? Vajon e kritériumok csak tisztán történelmileg meghatározottak, vagy visszavezethetők az esztétikai értékek fő fajtáira? S megragadható-e valamilyen módon fogalmilag ezen kritériumok szembeötlő cserélődése és a súlypontok kijelölésének állandóan változó módja?
3. Még ha a 2. kérdés megválaszolásakor az esztétikai értékeket az irodalom- (általánosabban: a művészet-) történet tanúsága szerint joggal határoztuk is meg ekként, "rendszerük" plauzibilitásának fokát és valószerűségét mégis növelnünk kell azáltal, hogy választ keresünk a kérdésre: vajon miért ezeknek az értékeknek, miért éppen nekik kellene tetszeniük az embernek? Létezik-e az emberben valami állandó, amely a valamiként meghatározott esztétikumra magától értetődő módon tetszéssel reagálhat?
E három kérdésnek, illetve kérdéscsoportnak megfelelően az irodalomesztétikát hármas alapzatra kell helyeznünk: egy értékelméleti, egy esztétikai és egy antropológiai fundamentumra.