A magyar sajtó bibliográfiája, 1945-1954
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A magyar sajtó bibliográfiája 1945-1954
Cirillbetűs írású hírlapok és folyóiratok
Függelék
Egyetlen számban megjelent sajtótermékek
Magyarországon megjelenő idegen nyelvű lapok nyelvek szerint, a nyelvek betűrendjében
Válogatott szakfolyóiratok és irodalmi folyóiratok szakmutatója
Földrajzi mutató
Névmutató
Bevezetés
Az 1945-től 1954-ig eltelt tíz évnek itt következő sajtóbibliográfiája folytatása a hírlap- és folyóiratbibliográfiák sorának, amelyek alapjául majdnem mindig az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának gyűjteménye szolgált. Szinnyei József, a Hírlaptár alapítója, a Vasárnapi Újságban, majd a Magyar Könyvszemle mellékletében adta ki évről évre a Magyarországon megjelenő időszaki kiadványok címjegyzékét. 1916-ban Kereszty József az Országos Széchényi Könyvár Címjegyzékei sorozatában tette közzé "A magyar és magyarországi időszaki sajtó időrendi áttekintése 1705-1867" c. kötetet. Az 1936-ban indult Magyar Könyvészet évi kötetei közölték előbb az összes magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiáját, majd 1937-től az azok adataiban beállott változásokat 1941-ig. 1941-ben Magyarország Időszaki Sajtójának Könyvészete gyűjtőcím alatt kezdődött a magyar időszaki sajtó teljes visszatekintő bibliográfiájának feldolgozása a nemzetközileg is elfogadott modern címleírási elvek szerint: ez a sorozat a második világháború miatt elakadt s a "Magyar hírlapirodalom első százada" c. első kötetén kívül csak két részlet készült el belőle. A visszatekintő bibliográfia munkája 1952-ben indult meg újra, most már a Magyar Tudományos Akadémia - illetve 1955 óta annak Könyvtártudományi Főbizottsága - támogatásával. Az újra kezdett munka első terméke ez az összeállítás. Követni fogja két kötetben a magyar sajtó bibliográfiája 1705-1919-ig, majd 1920-1944-ig. Azt hisszük, nem szorul magyarázatra, miért az utolsó, de a hozzánk legközelebb álló évtizedet feldolgozó kötet készült el elsőnek.
A címjegyzék csak a szigorúan vett hírlapokat és folyóiratokat öleli fel, tehát elvben csak az olyan lapokat, amelyek évenként legalább kétszer szabályosan megjelentek. Az ún, "nem folyóirat jellegű időszaki kiadványokat" - naptárakat, évkönyveket, jelentéseket, számadásokat, körleveleket, folytatólagosan, de időhöz nem kötötten megjelenő tanulmány füzeteket stb. - ez alkalommal nem vettük fel bibliográfiánkba. De a meghatározás nem oly szűk, hogy ne lehetett volna kiterjeszteni a tudományos kutatás nélkülözhetetlen orgánumaira (pl. a Magyar Tudományos Akadémia "változó terjedelmű füzetekben" megjelenő magyar és idegen nyelvű közleményeire), valamint olyan lapokra, amelyek bár "rendszertelenül", de évente többször és kétségtelenül az állandóság szándékával kerültek nyilvánosságra. A tartós fennállás szándéka megvolt természetesen azoknál a lapoknál is, amelyekből csak az első évfolyam első száma jelent meg s több semmi. A bibliográfiában ezek is helyet kaptak, helyszűke miatt azonban csak függelékben, és címleírásuk a címen kívül csak a megjelenés helyére és évszámára szorítkozik. Kivételképpen néhány fontosabb címet ilyenkor is minden adatával felvettünk, különösen, ha a lap később más címmel újra indult és tartósan fennállt. Kimaradtak azonban az alkalmi kiadványok, továbbá a nem nyomdai úton sokszorosított sajtótermékek, kivéve azokat, amelyek szabályos megjelenésükkel és folyóiratszerű tartalmukkal igazolják, hogy nem egészen szűk olvasókörre korlátozott kézirat gyanánt készültek.
...