---

Tartalom

1. A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZERE, FORRÁSAI
1.1. A kutatás célja és tudományos előzményei
1.2. Az adatgyűjtés és feldolgozás módszere

2. AZ USA AMERIKANIZÁCIÓS TÖREKVÉSEINEK KÖNYVTÁRI ÁGA
2.1. Az amerikanizáció jelentősebb irányzatai
2.2. A könyvtári amerikanizáció első szakasza: a kezdetektől az első világháborúig
2.3. A könyvtári amerikanizáció második szakasza: 1914-1919
2.4. A könyvtári amerikanizáció harmadik szakasza: 1920-1940

3. A MAGYARORSZÁGI KORMÁNYPROGRAM, AZ "AMERIKAI AKCIÓ" KÖNYVTÁRI ÁGA
3.1. A program keletkezése, az "Amerikai akció" születése
3.2. Az "Amerikai akció" könyvtári ága: népkönyvtárak
3.3. Az "Amerikai akció" könyvtári ága: közkönyvtárak

4. AZ AMERIKAI KÖZKÖNYVTÁRAK MAGYAR GYŰJTEMÉNYEI
4.1. Demográfiai és társadalomtörténeti háttér
4.2. A kapcsolatteremtés könyvtári módszerei
4.3. A második generáció
4.4. A gyűjtemények

5. ÖSSZEGEZÉS
SUMMARY

JEGYZETEK
1. A kutatás célja, módszere, forrásai
2. Az USA amerikanizációs törekvéseinek könyvtári ága
3. A Magyarországi könyvtárprogram, az "Amerikai akció" könyvtári ága
4. Az amerikai közkönyvtárak magyar gyűjteményei
BIBLIOGRÁFIA, FORRÁSOK
TÁBLÁZATOK
TÉRKÉPEK

---

Összegzés

Az amerikai közkönyvtárak magyar nyelvű gyűjteményeinek története az amerikai és magyar művelődéstörténet fontos jelensége. A jelenség vizsgálata az amerikai magyarság művelődéstörténetéhez szolgáltat eddig ismeretlen adatokat, s egyben a hazai művelődéstörténet és könyvtártörténet számára nyújt új információkat és tár fel új összefüggéseket.

Az amerikai közkönyvtárak magyar gyűjteményei egyaránt fontos szerepet töltöttek be a bevándorló magyarok identitásának megőrzésében, etnikus kultúrájuk fenntartásában és az amerikai beilleszkedésben.

Keletkezésük óta - működésük vizsgált négy évtizedében - a gyűjteményekben felhalmozott többezer kötetnyi magyar könyv és az azokkal lebonyolított többszázezer kölcsönzés nagysága - mint kimutattuk az amerikai közkönyvtárak "gépezetének" egészében elenyésző mennyiséget képviselt. Jelentősége nem is volumenéből, hanem jellegéből fakad.

Az igény, és az azt statisztikailag kifejező és mérhető nagyarányú forgalom, amely a közel négy évtizeden át a közkönyvtárak magyar gyűjteményeiben folyamatosan és töretlenül fennállt, az identitás megőrzésére irányuló törekvés biztos jele.

A magyar bevándorlók saját intézményeik keretében igen aktív társadalmi és kulturális életet éltek, s a magyar azonosságtudat kifejezésére és megőrzésére sok és sokféle megoldást találtak. A saját - etnikus intézményeikben folyó - kulturális élet mellett az amerikai közkönyvtárakban nyíló lehetőségek az identitást ápolni kívánó kulturális igénynek csupán egy kiegészítő hányadát képezték. A demokratikus amerikai intézmény, a közkönyvtár szolgáltatásainak igénybevételével, atmoszférájának megismerésével azonban a magyar bevándorló a kulturális integráció útjára lépett. Nem kényszer, hanem saját döntés alapján, választott lehetőségként, amely a pozitív fogadtatás, a felkínált előnyök és professzionalizmus, valamint komfort hatására önkéntelen és észrevétlen alkalmazkodásra késztették.

A közkönyvtár szolgáltatásainak igénybevételével lehetősége nyílt a bevándorlónak arra, hogy az amerikai demokrácia működő rendszerének egy metszetét a mindennapokban megismerje és saját magát is e szisztéma részesének érezze. Célunk - a szélesebb társadalmi összefüggések feltárása mellett - éppen e folyamat részleteinek felderítése és az azt szolgáló eszközök bemutatása volt. E betekintés lehetőséget nyújt arra, hogy Amerika nagy feladatának, az újonnan érkezők integrálásának hátterében kialakult amerikanizációs irányzatok mindennapi megvalósulását nyomon kövessük.

Valójában e kulturális program hátterében az amerikai társadalom motivációi az asszimilációs törekvésekben gyökereztek. A könyvtári program azonban a kor legprogresszívebb, leghumánusabb amerikanizációs irányzatát követte, mindvégig megőrizte a türelem légkörét. Hosszú távon azonban eredményesen integrálta, s a második generáció tekintetében sikeresen asszimilálta a bevándorlót. Alkalmazott módszerei a jogegyenlőség és a kultúra demokratizálásának elvét követték. A korlátozás indirekt módon, a szűkre szabott anyagi források terén jelentkezett, az amerikai könyvtárak azonban nem zárkóztak el a kibocsátó ország anyagi segítségétől. így nyílt alkalom arra, hogy a magyar kormány támogatása utat találjon az amerikai közkönyvtárak magyar gyűjteményeihez.

Az amerikaihoz hasonlóan a Magyarországról kiinduló segély akciót is politikai szándékok mozgatták, a kibocsátó társadalom érdekeit, belső egyensúlyának fenntartását szolgálták. A magyar kormány elgondolása szerint a kivándorlók identitásának megőrzése az amerikai magyarok körében a hazai érdekek konzerválását, s így a visszavándorlás során a visszailleszkedés megkönnyítését, valamint a belső nemzetiségi arányok kedvező alakulását kívánta segíteni.

Az egymással ellentétes amerikai és magyarországi szándékok szembesülésének eredményeként azonban az amerikai közkönyvtárak magyar gyűjteményei fejlődésnek indultak, s néhány évtizeden keresztül kulturális tényezőként hatottak.

Végső soron az amerikai közkönyvtárak idegen nyelvű gyűjteményeinek létesítése során a háttérben működő kétféle erő - a Külföldi magyarság nemzeti gondozása című program, valamint az amerikanizáció -, és azok könyvtárakra gyakorolt hatásának vizsgálata olyan történelmi tapasztalatot közvetít, amely a történeti kutatás eredményein túl modell értékű.

---