Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Gömör Béla

Szegedi Szűts István

egy elfeledett emigráns művész

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


I. Előszó
II. Összefoglaló időrendi táblázat
III. Bevezetés
IV. Élettörténet
V. Művészeti tevékenység
Képzőművészet
Kapcsolat más művészekkel
Animációs film
Irodalmi tevékenység
Zenei kapcsolatok
VI. Posztumusz események
VII. Képgaléria
VIII. Jegyzetek
IX. Névmutató
X. Összegzés



Előszó

Az a tény, hogy Szegedi Szűts István festőművészről és grafikusról ma Magyarországon alig tud valaki valamit, továbbá a világhálóról is csak keveset lehet megtudni róla (sőt helyenként nem is valósat) – egyáltalán nem baj, sőt kifejezetten előnyös. Hiszen így nyerhetett igazi értelmet az a felfedező munka, melynek az eredményeit ez a kötet ismertetni kívánja.

Az ilyen összetett és egyben szerteágazó tartalmú művek szerzői jogosan panaszkodhatnak nehéz feladatukról. Jelen esetben a nehézséget még az alábbi speciális eset színezi.

2010-ben jelent meg a Tipary Dezső festő-, és grafikusművészről írt monográfiám. A szokásoktól eltérő módon, a kötetben olyan sorrend szerint sorakoztattam fel az összegyűjtött adatokat, amilyen sorrendben a felfedezés izgalmas útján, az addig ismeretlen tényekre fény derült. Bár Szegedi Szűts esetében kísértetiesen hasonló és izgalmas a felfedezés története - még egyszer ezt a metodikát nem kívántam alkalmazni.

Ezért - a bevezető részben az olvasó röviden magyarázatot kap a kutatási folyamat időbeli lépcsőire, s utána következik a művész életének története száraz valóságában (hogy a továbbiakban ezekre az adatokra támaszkodni lehessen). Majd Szegedi Szűts szerteágazó művészeti tevékenysége, küzdelmei, sikerei és kudarcai következnek – a grafika, a festészet, az illusztráció, a könyv-megjelentetés, az animációs filmkészítés és a szépirodalom területéről.

Jelen részben szükséges még foglalkozni a vezetéknév kérdésével is. Mint később tényszerűen előkerül, festőművészünket nyilvántartották Szücs, de Szűts néven is, ami ennél a gyakori névnél más családokban is gyakran előfordult. A művész maga is hol Szüts-ként, hol Szűts-ként írta alá a nevét. Pontosan nem tudni mikortól, de eltérően más családtagjai szokásától, egy idő után a művész a Szegedi Szűts nevet kezdte használni. Ő maga kötőjelet soha nem használt a két név között, annál inkább mások. Az előnév használatának indokára nem sikerült dokumentatív adatot nyerni. Családi legendárium szerint ennek oka, a szegedi nemesi előnév "elővétele" lehetett. A gyakorló jogász báty szerint, – aki nem kívánta használni az előnevet – a szegedi-t kisbetűvel kellene írni. Ismert Szegedi Szűtsnek egy kártyája, 1925. IV. 24. dátummal, amin nemesi címer látható. A másik testvér, Pál, feleségének a névjegyén szintén a Szegedi Szűts név szerepel. Természetesen Nagy-Britanniába kerülve a festő neve Szűts helyett Szuts lett. Megérthető továbbá, hogy az Sz magyar kettős betű az angolban értelmezhetetlen, és ennek következtében volt, hogy Zuts-nek írták. Mindenesetre, mivel a sírkövén is Szegedi Szuts szerepel, és saját maga, a 20-as évek közepétől konzekvensen ezzel a kettős névhasználattal élt, könyvünkben a festőművészt Szegedi Szűts-nek nevezzük.

A névviselés tekintetében érdekes párhuzamos eset, hogy Szegedi Molnár Géza (1906-1970) festőművész szintén csak élete során a későbbiekben vette fel a Szegedi nevet, mert 1935-ig csak Molnár néven szerepelt.


×