Monetáris politika Magyarországon, 2002
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
I. A JEGYBANK SZEREPE MAGYARORSZÁGON
A Magyar Nemzeti Bank rövid története
Az Osztrák Nemzeti Bank és az Osztrák-Magyar Bank
Az önálló magyar jegybank
A jegybank a szocialista tervgazdaság időszakában
A Magyar Nemzeti Bank és a bankrendszer átalakítása 1987-ben
A Magyar Nemzeti Bank funkciói, szerepe a pénzügyi rendszerben
Az MNB pénzügyi stabilitás megőrzésében betöltött szerepe
Bankjegy- és érmekibocsátás (emisszió)
Deviza- és aranytartalék-kezelés az MNB-ben
Kapcsolat az államháztartással
A jegybank statisztikai tevékenysége
Szervezeti felépítés és döntéshozatal
A monetáris döntéshozatal szervei
Az MNB vezetői
Jegybanki függetlenség
Személyi függetlenség
Működési függetlenség
Pénzügyi függetlenség
A jegybanki áttekinthetőség (transzparencia) követelménye
II. A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE ÉS GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSA
A monetáris politika célrendszere
A célrendszer hierarchiája
A monetáris politika végső célja
Közbülső cél
A célrendszer alsó szintje
Kommunikáció és transzparencia
Indikátorok
A monetáris és hitelaggregátumok
A nettó finanszírozási képesség
A hozamgörbe a jegybankok gyakorlatában
A monetáris transzmisszió
A monetáris transzmisszió csatornái
A transzmisszió hatékonysága
Kamattranszmisszió
III. A MONETÁRIS POLITIKAI ESZKÖZTÁR
Az eszközrendszer fejlődésének történeti áttekintése
Direkt monetáris eszközök alkalmazása (1987-1992)
Indirekt monetáris eszközök megjelenése (1992-1994)
Funkciótisztítás és sterilizált intervenció (1995-2000)
Felkészülés az GMU-csatlakozásra
Az eszköztár működése napjainkban
A jegybanki eszköztár elemei formai jellemzőik szerint
A jegybanki eszközök funkciói
A devizapiaci műveletek
Az eszköztár működési keretének további elemei
IV. MELLÉKLET
FELHASZNÁLT IRODALOM
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
FOGALOMTÁR
TÁRGYMUTATÓ
Előszó
Valamivel több, mint két évvel ezelőtt jelentette meg a Magyar Nemzeti Bank a "Monetáris politika Magyarországon" című kiadványt. A téma iránt érdeklődő közönségtől kapott visszajelzések igazolták azt a feltevésünket, hogy e könyv a maga műfajában hiánypótló. Az MNB munkatársainak sikerült kellő részletezettséggel, szakmailag igényesen és mégis közérthetően bemutatni az intézmény történeti fejlődését, működésének jogi környezetét és a monetáris politika vitelének folyamatát, eszköztárát.
Már a kiadvány első kiadása idején is megfogalmazódott bennünk a kézirat időnkénti átdolgozásának, aktualizálásának szándéka. Úgy érezzük, hogy elérkezett a megvalósítás ideje.
Magyarország közelebb jutott az európai uniós tagság elnyeréséhez. A magyar kormány és a jegybank vezetése mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy az ország EU-taggá válását követően, a szükséges feltételek teljesítése mellett kellő időben a Gazdasági és Monetáris Uniónak is teljes jogú tagjává váljon, azaz hogy a forintot is felváltsa az euró a hivatalos fizetőeszköz szerepében.
Ennek érdekében 2001-ben egy sor fontos, az MNB-t és a monetáris politika vitelét érintő változásnak lehettünk tanúi. Az Országgyűlés elfogadta az új jegybanktörvényt, amely már szinte teljes egészében megfelel az EU jogi elvárásainak. De többről van szó, mint a formális jogi követelményeknek való megfelelésről. Az a tény, hogy az új törvény az árstabilitás elérését és fenntartását szabja a jegybank alapvető feladatának, továbbá a gazdaságpolitika monetáris eszközökkel való támogatását is az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül rendeli megvalósítani, jelentősen növelte a monetáris politika mozgásterét, de egyben a jegybank döntéshozóinak felelősségét is.
Az új törvény több - e kiadványban részletezett - rendelkezése hozzájárul az intézmény és döntéshozó testülete függetlenségének megerősítéséhez. Nőtt a jegybank működésének átláthatósága. A monetáris politika céljainak elérésében, a dezinflációs folyamat költségeinek csökkentésében növekvő szerepe van az elért vagy még elérendő hitelességnek.
2001-ben sor került az árfolyamrendszer ingadozási sávjának szélesítésére, az előre bejelentett csúszó leértékelés megszüntetésére, az addig még fennállt devizaforgalmi korlátozások hatályon kívül helyezésére és az inflációs célkövetés rendszerének meghirdetésére. Az inflációcsökkenés, illetve -csökkentés folyamata új lendületet kapott.
Fejlődött a monetáris politika vitelét szolgáló jegybanki eszköztár is, de figyelemre méltó, hogy a jogi környezetnek és a monetáris politika keretének jelentős átalakulása nem tette szükségessé az elmúlt években kialakult eszköztár gyökeres átalakítását. A korábbiakban kialakított eszköztár az inflációs célkövetés rendszerének keretein belül is alkalmas a monetáris politika gyakorlati vitelére.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a kötelezőtartalék-rendszerben bekövetkezett változások hozzájárultak a Magyarországon működő bankok versenyképességének további javulásához.
Mindezen változások indokolják e most megjelenő második kiadás elkészítését, és sejtetik, hogy a "Monetáris politika Magyarországon" című, megújult kiadvány nem csak annak lehet hasznos, aki most fordul először e témához, hanem annak is, aki már az első kiadásból is ismereteket tudott nyerni.
Riecke Werner
alelnök