---

Tartalom

ELŐSZÓ
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
RÉTEGTANI VISZONYOK

PALEOGÉN RÉTEGÖSSZLET
Felső eocén
Alsó oligocén
Felső oligocén

NEOGÉN RÉTEGÖSSZLET
Alsó mediterrán
Riolittufa
Szénösszlet
Pectenes-corbulás tengeri fedőrétegek

FELSŐ MEDITERRÁN EMELET
Andezittufa, breccsa, tufás konglomerátum

PANNÓNIAI EMELET

PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN

A MEDENCE SZERKEZETE
A szerkezeti mozgások mechanizmusa és módja

A MEDENCE KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE
IRODALOM

---

Előszó

A háborút követő évek leforgása alatt a borsodi medence nemzetgazdasági jelentősége, nem képzelt gyorsasággal, soha nem gondolt méreteket öltött s ugyanolyan hirtelen vissza is esett. Az akkori széntermelési magunkrautaltságban kialakult nagy kereslet sürgető szüksége rövid idő alatt teljes kiterjedésében feltárta ezt a szénmedencét, melyről mindaddig meglehetősen hiányos s részben ellentmondó irodalmi ismereteink voltak. A sűrűn létesült bányaművelések s azokkal kapcsolatos eredményes vagy meddő kutatások a földtani megismerés gazdag tárházai voltak. A gyakorlati élet követelményei szerint alakult kutatások minden adatának összegyűjtése fontos tudományos érdek volt, azonban a tudományos munka lassúbb menete nem követhette a kutató föltárások gyors iramát, máskor meg a vállalatok helytelenül értelmezett üzleti érdeke hiúsította meg a kellő időben való adatgyűjtést. Az adatok egy része ilyenformán mindenképen elveszettnek tekinthető. A még összegyűjthető s kellő kritikával ellenőrizhető adatok mennyisége még így is nagy föladatot ró arra, aki mindezeknek részletes földolgozására vállalkozik.

Az 1920-24. években számos hivatalos és magánmegbízatásban végzett vizsgálaton alkalmam volt az egész szénmedence tágabb értelemben vett területét ismételten bejárni. Sok olyan megfigyelési adat birtokába jutottam, amelyek úgy a gyakorlati élet, mint a részletes tudományos megismerés szempontjából hasznosak lehetnek. Ezeknek az adatoknak kritikai összesítése, a borsodi szénmedence szénképződményéről, a széntelepek földtani helyzetéről, keletkezési körülményeiről, a bányászatot érdeklő általános földtani viszonyairól a szomszédos területekkel való összehasonlítás alapján készült összefoglalás volt ennek a munkának célja.

...

Nagy súlyt helyeztem tanulmányaimban a salgótarjáni szénösszlettel való összehasonlításra, mert ez a legutóbbi időkig a borsodiaktól földtani korban is eltérőnek volt minősítve. Részletekbe menő tagolásokra seholsem törekedtem, ellenkezőleg az adatokból kiadódó általános kép kidomborítását igyekeztem elérni, hogy elsősorban a gyakorlati téren működőknek alkalmat nyújtsak a tájékozódásra.

Kéziratom ebben az alakban 1924. elején készen állott. A részletekbe hatoló vizsgálat egyes vonatkozásokban talán már túlment rajta, mégis változtatás nélkül hagytam.

Különös megtisztelésemre szolgál, hogy báró Nopcsa Ferenc úr, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója kiadásra érdemesítette s így az eddig csak szűkebb körben ismert munka szélesebb körökben is hozzáférhetővé válik.

Budapest, 1927. november

---