---

Tartalom

ELŐSZÓ

ELSŐ RÉSZ
I. A geológiától a pedologiáig
II. A talajkutatás a magyar királyi földtani intézet körében
III. A talajvizsgálók első nemzetközi értekezlete
IV. A magyarországi székes talajok
V. A futóhomok
VI. A szőlőmivelés érdekében eszközölt talajvizsgálatok
VII. A mezőgazdasági kisérleti ügy
VIII. Tőzeg- és lápkutatás
IX. Teoretikus munkák

MÁSODIK RÉSZ
A magyarországi talajismereti irodalom címjegyzéke

---

Előszó

A termőtalaj ismerete csak az utóbbi időben fejlődött ki önálló tudománnyá, de nyilvánvaló, hogy e tudomány tárgya, a föld, már a legrégibb időktől fogva magára vonta az emberek figyelmét. Mihelyt az emberiség a földmivelés kultúrfokára lépett - ez az időpont pedig tudvalevőleg már a történelemelőtti idők homályába esik - kellett, hogy a növényélet alapjára, a talajra is fordítsa figyelmét.

Minél magasabbra fejlődött a kultúra és vele a föld termőképességének észszerű kihasználása, annál behatóbb ismereteket szerzett az ember gyakorlati úton a talaj tulajdonságairól. És mikor végre, Liebig óta, köztudomássá vált, hogy a talaj ásványi összetétele a növények táplálkozásában milyen szerepet játszik, ekkor első sorban a kémia kapta fel a talaj megvizsgálását, remélve, hogy a vegyi elemzés által a mezőgazdasági gyakorlatnak hasznothozó segédeszközt teremthet. Ez volt a talajvizsgálatnak egyik útja, mely a növényfizológián meg a kémián át a tudományos talajismerethez vezetett.

Volt azonban még egy másik út, melyen a tudományos vizsgálat ugyane cél felé törekedett, de mintegy ellenkező irányban, alulról fölfelé, a kőzetalapból a talajtakaró felé. Az a tudomány pedig, mely erre az útra lépett, a geológia volt. Ebből és a vele kapcsolatos fizikai földrajzból fakadt idővel egy új tudományág és tulajdonképen azon a ponton, ahol a jelzett két út találkozik, ahol a talaj viszonya egyrészt a növénytakaró, másrészt a kőzetalap irányába megvizsgáltatott: ott van szülőhelye az új tudománynak, melyet talajismeretnek, pedológiának nevezünk.

E kétféle kiindulási pontot kell szeme előtt tartania annak, aki a talajismeret történetét kifejteni akarja; de szabadságában áll, melyik úton akar elsőben haladni, mert hiszen a különböző országokban majd az első, majd a második úton érték el a kutatók azt a keresztező pontot, melyen a két irány találkozása egy új tudományt hozott létre.

Midőn itt csak a magyarországi talajkutatás kerül szóba, célszerűnek látszik a második útat, a geológiai-geografiai kutatás útját választani. Mert, ha talán vitás is, melyik úton történtek nálunk a legelső lépések, annyi mégis kiviláglik az irodalmi adatok áttekintéséből, hogy Magyarországon az igazán tudományos talajkutatás előbb és általánosabban csatlakozott az altalaj és a fizikai és földrajzi viszonyok kutatásához mintsem a kémiai és fiziológiai adatokhoz.

A következőkben tehát első sorban a talajvizsgálatnak geológiai alapon való kifejlődését akarjuk végig követni; majd azután, az időrendben visszanyúlva, megvizsgálhatjuk, miképen és mily mértékben járultak e fejlődéshez a kémia, meg a növényfiziológia, valamint a gyakorlati mezőgazdaság.

Ha csupán a szigorúan tudományos talajvizsgálatra akarnánk szorítkozni, az irodalmi források felkeresésében itt Magyarországon alig egy félszázadra kellene visszamennünk. Hiszen a külföldön sincsen másképen. De ha tekintetbe vesszük, hogy ennek a tudománynak csíráit a rokon tudományágak történetében, úgy nálunk mint a külföldön, már jóval régibb időben is felfedezhetjük, szabadságot kell kérnünk, hogy ezeket a nyomokat minálunk is felkereshessük. És ha eközben tekintettel akarunk lenni mindarra, ami régibb munkákban a hazai talaj ismertetésére vonatkozik, származzék az akár hazánkfiai, akár külföldiek tollából: akkor a kútforrások kutatása csaknem a XVIII. század közepéig vezet minket vissza.

Ebben az értelemben szerkesztettem a történelmi előadáshoz csatolt irodalomjegyzéket, iparkodván azt oly tökéletessé tenni, amint időm és alkalmam engedték.

Az irodalmi termékek címeit időrendbe soroztam és folyó számokkal láttam el, úgy hogy a történelmi szövegben a teljes címek idézését mellőzhettem, vagyis a zárjelbe tett folyó számokkal jelezhettem.

Ugy a történelmi előadás, mint az irodalom jegyzéke az 1913. évvel záródik.

Taródházán, 1913. december

A szerző

---