---

Tartalom

Bevezetés
Az "Aranyvonat" kronológiája
A Magyar Nemzeti Bank elnökei az adott időszakban
Az MNB tisztviselői, akik részt vettek az Aranyvonat kíséretében
Válogatott bibliográfia
MNB Napok. Program (2003. május 23. és 24.)

---

Előszó

Tisztelt Emlékezők!

1945-ben egy legenda született, mely Aranyvonat néven híresült el.

A történet mindenki által ismert, a Magyar Nemzeti Bank akkori dolgozói tettükkel, helytállásukkal megmentették a Bank aranykészletét a szovjet és a német eltulajdonítástól. Hősökké nem születnek az emberek, hanem azzá válnak, ha krízishelyzetre méltón reagálnak.

Hűség és elkötelezettség... nem könnyű hiteles és érthető tartalommal megtölteni ezeket a szavakat. Ez az ünnepség jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és újragondoljuk magunk számára e fogalmak értelmét. Ha nyitott szívvel visszagondolunk az 1944-1945-ös évekre, az akkori események ismeretében megértjük az egykori MNB dolgozók tetteit, és újra felfedezhetjük e szavak valódi jelentését.

1945. január 23-án kigördült egy szerelvény a fertőbozi vasútállomásról. Ez a vonat a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint a Bank sok egyéb értékét, dokumentumát, ezen felül Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette Nyugat felé.

A kétszázharminc banktisztviselő, családtagjaikkal együtt csaknem hétszázan, úgy érkeztek Spital am Pyhrnbe, hogy nem tudták, meddig és milyen körülmények között kell majd ott élniük és dolgozniuk. Mégis tiszteletre méltó elszántsággal tették a dolgukat. Tették ezt belső késztetésük, erkölcsi kötelességük szerint.

Ez a kis magyar kolónia, az ott élőknek és nekünk is, példát mutatott hűségből, tisztességből.

Több mint fél évszázad kellett ahhoz, hogy erkölcsi elismerést kapjanak, hiszen tettükkel a magyar nemzet érdekeit szolgálták.

E sorokkal nekik szeretnék emléket állítani.

A Magyar Nemzeti Bank hálásan mond köszönetet.

Járai Zsigmond
elnök

---