Gyakorlógimnázium a Simonyi úton
a Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma, 1936-49
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
ELŐSZÓ
Brezsnyánszky László: A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma
Gyenes Tünde: A Stégmüller-villa
Grunda János: A gyakorlógimnázium indulásának éve
Fenyő Imre: A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának tanári kara
Vargáné Nagy Anikó: Jausz Béla
Bajusz Bernadett - Erdeiné Nyilas Ildikó: A Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának funkciója, szellemisége, pedagógiai kultúrája
Bicsák Zsanett Ágnes: Eredményes diákok, sikeres tanítványok
Holik Ildikó: Gyakorlóiskolák magyarországon a XX. század első évtizedeiben
Aranyi Imre: Tanárjelöltek a Fazekasban
Erdős István: Katolikus iskola a kálvinista Rómában a Svetits Intézet Gimnáziuma a két világháború közötti évek Debreceni társadalmában és oktatásügyében
Ablonczy Béla: A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, a Debreceni Református Leánynevelő Intézet
MELLÉKLETEK
"Özv. Stégmüller Árpádné lakóházának átalakítási terve" 1943-ból
Az első emelet átalakítási terve 1943-ból
Gyakorló tanárjelöltek
Érettségizettek
Előszó
A gyakorlóiskolák léte, megítélése szervesen összefügg a tanár/pedagógusképzés rendszerével és mindenkori állapotával. Ezzel együtt a gyakorlóiskola talán az egyik a legtöbbet vitatott, ellentétes megítélésekkel, vélekedésekkel illetett iskolatípus. Komoly hívei és ellenlábasai voltak és vannak a szakmában, de a tanítványok és a tanárok körében is. A kutatás számára méltó kihívás olyan vizsgálati tárgyat választani, amely esetében szép számmal akadnak tisztázásra váró kérdések, értelmezést igénylő vélemények, intézkedések.
Az általunk kiválasztott gyakorlógimnázium, a Debreceni Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma1, a maga korában nagy elismerésnek örvendett, népszerű és tisztelettel övezett intézmény volt. Ennek ellenére, vagy talán ezért is az 1940-es évek vége tanügyi változásainak áldozatául esett. Majd pedig a hivatalos felejtés sorsára jutott. A tanítványok és az egykori tanárok hozzátartozói ezzel szemben nagyon is vigyáznak arra, hogy el ne halványodjon egy fontos és eredményes iskola híre, hírneve.
Természetesen jól tudjuk, hogy az emlékek és a kutatás forrásául szolgáló dokumentumok más és más megközelítésben mutatják be az intézmény működését és a szereplőket. De bízunk abban, hogy az alapos elemzések képesek hiteles módon rekonstruálni az iskola létrejöttének körülményeit, szervezetének, tárgyi és személyi feltételeinek, céljainak és funkcióinak rendszerét, változásait. Mindezek együttesében talán az eredményesség és a megbecsültség titkainak is nyomára akadunk.
A Gyakorlógimnáziumra irányuló levéltári dokumentumokra és személyes emlékekre alapozott kutatás a Debreceni Iskola c. OTKA K 62593 támogatás keretében született.
Jelen kötet azokat a műhelytanulmányokat tartalmazza, amelyek az utóbbi mintegy másfél év termései. A szerzők többsége a Debreceni Egyetem oktatóiból és doktori hallgatóiból szerveződött kutatócsoport tagjaiból adódik. Velük együtt szerepelnek azok a kedves kollégák, akik mai munkahelyüknek, az egykori Gyakorlógimnázium működésével egyidejűleg létezett debreceni középiskoláknak idevonatkozó történetéről készítettek összefoglalót.
Az a kutatási igyekezet és meggyőződés vezérelt bennünket, hogy érdemes mintegy 60-80 év távlatából felidézni egy olyan intézmény emlékét és értékeit, amely a tanárképzést és a gimnazisták nevelését egyaránt színvonalasan szolgálta. Úgy gondoljuk, hogy a korabeli tanárképzés és pedagógiai felfogás szilárd elvein álló és következetesen működő iskola képes volt egyidejűleg színvonalas eredményeket produkálni a tanárjelöltek gyakorlati képzése területén csakúgy, mint az erre a funkcióra alapozott és körültekintéssel létrehozott gimnázium oktató és nevelő munkájában.