---

Tartalom

Ajánlás
Köszönet
Bevezetés
  A hagyományos ökológiai tudás
  A hagyományos ökológiai tudás dokumentálása
  Rátalálás Gyimesre
  A gyimesi táj története a történeti térképek és írásos források tükrében
  A gyimesi táj története a szájhagyomány tükrében
Népi élő- és termőhelyek Gyimesben
  Bevezető gondolatok
  A kaszálórétek növényvilága
  Reglők (legelők)
  Selymékes (tepsányos) és mocsaras helyek
  Erdők (bükkösök és lucosok)
  Veszes helyek
  Szántók
  A patakok folyton változó világa
  Kertek mentén
  Sziklagyepek
Extenzív gazdálkodás erdőn-mezőn
  Bevezető gondolatok
  Benn- és kinnvaló kaszálók
  Reglők (legelők)
  Erdők
  Szántók
Összefoglalás és kitekintés
  Gondolatok a gyimesi hagyományos ökológiai tudásról
  A hagyományos ökológiai tudás és a természetvédelem
  Záró gondolatok
Függelék
  Gyimesi növénynevek
  Gyimesi élőhelynevek
Felhasznált és ajánlott irodalom

---

Bevezető

Egy olyan művet ajánlOk az olvasó figyelmébe, amely a természetvédelem, a mezőgazdaság és a néprajztudomány összekapcsolódásából született, és egy ősrégi, de egyben nagyon új témát mutat be részleteiben, teljes mértékben helyi példával: a gyimesiek hagyományos ökológiai tudását és gazdálkodását.

Ez a könyv nemcsak a könyvespolc dísze lehet (bár gazdag képanyagával akár az is), hanem annak a hozzáadott értéknek a megtestesülése, amelyre oly nagy szüksége van Székelyföld és Erdély vidékfejlesztésének. Szilárd meggyőződésem, hogy társadalmunk sokat nyerne abból, ha a természetre vonatkozó tudását magasabb szintre emelné, illetve a létező tudások jelentőségét tudatosítaná magában. Babai Dániel, Molnár Ábel és Molnár Zsolt könyve erős fogódzót nyújt ebben.

A természeti népekre mindig egyfajta áhítattal tekintettem. Hihetetlen természetismeret jellemzi őket, a természet jeleit úgy olvassák, mint a modern körülmények között élő emberek az újságot. Európában ilyen népcsoportok tudomásunk szerint már nem élnek. Vagy mégis?

Pár évvel ezelőtt szerencsém volt első kézből, Molnár Zsolt és Babai Dániel előadásaiból megérteni, hogy magam is egy ilyen népcsoporthoz tartozom. Gyermekkori, szénacsinálással kapcsolatos élményeim nemhiába voltak annyira érdekesek és tanulságosak, mert talán a prériindiánoktól sem tanulhattam volna többet természetismeretből és fenntartható életmódból, mint a székelyföldi gazdaemberektől. Ennek a megérzésnek a teljes körű kibontása ez a könyv, amely többek között azt mutatja meg, hogy természeti tudás szempontjából a leghegyvidékibb magyar népcsoport, a gyimesi csángók a természeti népekhez hasonlíthatók.

A hagyományos ökológiai tudás ma már nem csak kuriózum, kulturális érdekesség. A mezőgazdaság zöldítése, környezet- és természetkímélőbbé tétele ma európai trend, és szorosan összefügg a mezőgazdasági támogatásokkal is. Az agrártámogatási rendszereket képzett kutatók és tanácsadók dolgozzák ki, általában más kutatók eredményei vagy megérzéseik alapján. A gyakorló gazdálkodók, vidékfejlesztők sokszor kész tények elé vannak állítva. Ez a könyv nagy segítséget nyújthat annak megértésében is, hogy a "régimódi" gazdálkodó közösségek olyan tapasztalat- és tudásmennyiséget halmoztak fel, amelyet érdemes beépíteni a vidékfejlesztési tervekbe, támogatási rendszerekbe.

Egyre több természetvédő ismeri fel, hogy a mezőgazdaság szerkezete, működése mennyire meghatározza egy táj élővilágát is. Erdély sok vidéke a hagyományos, természetvédelmi szempontból szinte ideális mezőgazdaságnak az európai iskolapéldája lett. Az iskolához könyvtár is kell, és ennek a könyvtárnak a kedves olvasó kezében tartott könyv az egyik alapköve.

Szellemi bravúrnak tartom a szerzők munkáját, akik egy régóta ismert és kutatott népcsoport kultúrájában új kincset, új mondanivalót találtak, amely nemcsak a magyarság, hanem a nagyvilág számára is értékes üzeneteket hordoz.

Demeter László
biológus, gazdálkodó, Csíkszereda

---