---

Tartalom

Ajánló
Beszélgetőtársaink
Előszó
Interjú
  Kádárné Fülöp Judittal
  Falus Ivánnal
  Ütőné Visi Judittal
  Lannert Judittal
  Benyeczkóné Juhász Katalinnal
  Móri Árpádnéval
  Vekerdy Tamással
  Trencsényi Lászlóval
Zárszó helyett
Bibliográfia - Nyomtatott és elektronikus dokumentumgyűjtemény a kompetenciafejlesztés és a kompetencia alapú oktatás tárgykörében

---

Ajánló

A dialógus két ember egyenrangú párbeszéde.

Interjúkötetünkben nyolc válaszadó tölti be ezt az egyenrangú szerepet. Dia-logosz helyett okto-logoszt olvasunk: a nyolc dialógus egymással is párbeszédre lép, nyilvános térré növelve a beszélgetések intim terét.

Olyan emberek szólalnak meg itt, akik otthon vannak a közoktatás nemzetközi, illetve hazai színterein, jól ismerik az óvoda, az iskola, a pedagógusok, a szülők, a gyermekek és a fi atalok világát: intézményvezető, egyetemi oktató, pszichológus, oktatási szakértő és kutató. Pontosabban: kutatók ők valamennyien - a szó eredeti vagy átvitt értelmében, akik képesek nyitott szemmel, kritikusan tekinteni azokra a hétköznapi jelenségekre és tényekre, amelyek mellett egyébként hajlamosak lennénk gyanútlanul továbbsétálni. Hagyományőrzők és innovátorok egy személyben. Fogékonyak az új megközelítésekre: gyakran ők maguk járnak élen az újításban.

Nyolc interjú - nyolc nézőpont. A kérdések sokszor zavarba ejtően egyformán hangzanak, a válaszok néha zavarba ejtően egybecsengenek. Nyolc interjú - nyolc személyiség. A válaszok mögött kiviláglik a beszélők személyes, másokkal össze nem téveszthető egyéni tudása, tapasztalata. Globalitás és lokalitás, személyközpontúság és közösségiség folytat párbeszédet egymással.

Milyen kihívások előtt áll ma oktatásügyünk? Miért került előtérbe a kompetenciafejlesztés fogalma? Milyen szerepet játszhattak ebben a munkaerőpiac felől érkező elvárások? Mire jók a nemzetközi és a hazai mérések? Mi a legfőbb gátja a közoktatási rendszer és benne az iskola változásának? Milyen együttműködésre lenne szükség az oktatás szereplői között annak érdekében, hogy támogatni tudják egymást ebben a folyamatban? Hogyan befolyásolja a gyermekek fejlődését a szülők iskolával való együttműködési készsége? Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy pedagógusnak, hogy hatékonyan tudjon tanítani? Hogyan függ össze a kompetencia alapú tanárképzés meghonosodása és a kompetencia alapú tanítási módszerek elterjedése?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adnak választ beszélgetőtársaink. Az interjúk jól tükrözik, hogy a kompetencia alapú oktatás ideájának és hazai gyakorlatának felfogásbeli háttere távolról sem egységes. Az olvasó szembesülhet a pedagógiai szemléletmódok sokféleségével, olvasás közben hol helyeselni, hol pedig vitatkozni támadhat kedve. Az interjúalanyok - attól függően, hogy milyen iskolakép él bennük, milyen pedagógiai nézetrendszert vallanak, milyen szakmai szerepet töltenek be, és legfőképpen, milyen rálátással rendelkeznek a témára - más-más értelmezési keretben használják és tárják elénk a kompetencia, a kompetenciafejlesztés fogalmát.

Kötetünket az oktatás minősége, illetve a tanulói és tanári kompetenciafejlesztés iránt érdeklődő szakmabelieknek és laikusoknak, így a gyermeke sikeres felnőtté válását nyomon követő szülőknek egyaránt ajánljuk. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a kompetenciafejlesztésbe vetett hitek és meggyőződések a kisgyermekkori nevelést, az általános és középiskolás korú gyermekek tanítását, sőt a felsőoktatást és a felnőttoktatást is áthassák - megérintve a nevelés legfontosabb szereplőit, a szülőket is.

A tájékozódás érdekében összegyűjtöttük és ezen a fórumon hozzáférhetővé tesszük a fogalom legfontosabb alkalmazásait - beleértve a Nemzeti alaptantervben szereplő értelmezést is. Reméljük, mindezzel sikerül megkönnyítenünk az Olvasó eligazodását ebben a tanítással-tanulással kapcsolatos, szerteágazó témakörben!

Monoriné Papp Sarolta

---