Az elsősorban ifjúsági regények és novellák írójaként ismert Nógrádi Gábor színpadi játékai - Még ma!, Sose halunk meg!, Az anyu én vagyok, Segítség, ember! - után a magyarok hírneves királynéjáról, Erzsébetről írt monodrámát.

(A monodráma hangoskönyvként a MEK és a Youtube oldalán található Pap Lujza előadásában. A szöveg német nyelven az amazon.com oldalain jelent meg. Fordító: Christina Kunze)

* * *

Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus lektori jelentéséből:

"A darab nem csekély várakozásomat is messze felülmúlja. Telített, üresjáratok nélküli, inspiratív anyag, kiválóan szcenírozva. Remekül, groteszkül megoldott a szünet esetleges helye (groteszkből még többet el tudnék képzelni - stiláris értelemben), kitűnő az élet/halál-jellemző "tik-tak"-olás, a "szabadság, szerelem" szöveghely, a kesztyűjáték stb.

Mivel magad hatalmazod fel a színházat és a színészt a szöveg bizonyos (szerzői beleegyezéssel történő) húzására, ebből számomra két dolog következik: 1./ valóban színész és rendező húzzon (minden alkalommal, gondolom, mást), ne egy olvasó; 2./ remélve a színmű nyomtatásban történő publikálását vagy internetes közzétételét, a jelenlegi változaton nem szükséges (sokat) húzni. /.../ Instrukcióid pompás sugalmazások a rendezőknek - ha van szemük-fülük rá.

/.../ Kívánom, hogy sok örömed legyen ebben a drámában, sokszor hajolhass meg tapsos premieren. Talán csak egy bizakodásod nem teljesül egészen: "Sisi nem volt más, mint bármelyik, kínos kötelezettségektől menekülő, többnyire pótcselekvéseket végző, időnként lázadozó modern nő vagy férfi". Sisi "sisisége" (szuverén és valóban modern személyisége) átüt ugyan minden szaván, de a monológ matériája mindenestül Sisi (a császárné) történetéből és az általa megéltek történetiségéből fakad. Minél inkább az előbbi vonatkozásra fogékony az olvasó, a néző, a játszó, annál közelebb kerülhet a te Sisidhez.

Elismeréssel, barátsággal - Tamás - 2016. február 15."