---

Tartalom

Előszó
Komlóssy Laura - Lehmann Kristóf - Vadkerti Árpád: Nemzetközi kitekintés a jegybanki hitelösztönző eszközökre
Dr. Szöllősi László - Pogácsás Péter: Kedvezményes magyar KKV finanszírozási programok és az NHP
Módos Dániel - Bokor Csilla - Hidasi Balázs: Az NHP-ban nyújtott hitelek és a hitelfelvevő vállalatok fontosabb jellemzői
Bokor Csilla - Fellner Zita - Plajner Ádám: A Növekedési Hitelprogramban felvett hitelek felhasználása és várható hatása - egy kérdőíves felmérés eredménye
Endrész Mariann - Oláh Zsolt - Pellényi Gábor - Várpalotai Viktor: Az NHP első és második szakaszának 2013-2014. évekre vonatkozó makrogazdasági hatásai

---

Előszó

Másfél évvel ezelőtt, 2013 júniusában indította útjára Növekedési Hitelprogramját (NHP) a Magyar Nemzeti Bank. 2014. október végéig több mint 16000 mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) jutott növekedési hitelhez összesen 1153 milliárd Ft értékben 1 , ami a teljes vállalati hitelállomány hatodát, a KKV-hitelállománynak pedig negyedét teszi ki. Az NHP mérete nem csak az egyéb hazai, KKV-finanszírozási programokhoz, hanem más nemzetközi hitelösztönző programok nagyságához viszonyítva is kimagasló.

Az MNB hitelprogramja számos csatornán keresztül élénkíti a gazdaságot. Az első szakaszban az új hitelek mellett nagy hangsúly volt a hitelkiváltásokon is, ami egyrészt versenyt generált a hitelintézetek között, másrészt pedig a korábbi - jelentős részben devizában denominált - adósságok terheit csökkentve járult hozzá a vállalkozások hitelképességének javulásához, az üzleti aktivitás élénküléséhez, munkahelyek megőrzéséhez. A második szakaszban a hangsúly az új hitelekre helyeződött, és ezen belül is a beruházási hitelekre, ami által a program gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre gyakorolt hatása nagyobb mértékben a termelőkapacitások bővítésén keresztül valósul meg.

Az indulás óta eltelt idő alatt kellő mennyiségű tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy átfogó képet tudjunk adni a program hatásairól, a kitűzött célok teljesüléséről. A legfontosabb kérdés, hogy vajon az NHP milyen mértékben járul hozzá a hitelpiaci problémák enyhítéséhez, és ezen keresztül a gazdasági növekedéshez. Az elmúlt időszak gazdasági adatai kedvező képet festenek mind a vállalati hitelezés, mind pedig a beruházás és kibocsátás alakulásáról, ezért fontos kérdés, hogy milyen szerepet tölthetett és tölt be ebben a hitelprogram, és különösen időszerű mély elemzések segítségével kiértékelni az elmúlt 18 hónapot.

Jelen kötet tanulmányai több aspektusból világítják meg a program fontosabb jellemzőit, jelentőségét, és az esetleg már most látható eredményeit.

Az első tanulmány más jegybankok hasonló nemkonvencionális, hitelösztönző eszközei között helyezi el a magyar programot. Az ilyen típusú jegybanki eszközökről általában elmondható, hogy újszerűek, melyek alkalmazására a válság előtt alig volt példa. Mivel az eszköztár nem kanonizált, és mivel minden nemkonvencionális eszközöket alkalmazó jegybank más kihívásokkal szembesül, a problémákra adott válaszok eltérőek, azonban egyúttal lehetőség nyílik új, kreatív ötletek megvalósítására is. A megvizsgált programok volumenének összevetéséből kiderül, hogy GDP-arányosan az NHP keretében került folyósításra a legnagyobb összeg.

A második tanulmány a hazai KKV-finanszírozási programok palettáján mutatja be a Növekedési Hitelprogramot. Megállapítja, hogy a kedvezményes hitelprogramok feltételeivel összehasonlítva a legtöbb paraméter vonatkozásában az NHP kínálja a legkedvezőbb feltételeket. A vállalkozók által fizetendő hitelköltségek, a felhasználási célok széles köre, a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg tekintetében a legelőnyösebb feltételek az NHP-ban állnak rendelkezésre, és a futamidő tekintetében is a legelőnyösebb programok közé tartozik. Az NHP bevezetése és gyors felfutása jelentősen alakította a hazai KKV- inanszírozási piacot. A kedvezményes hitelprogramok és a monetáris politikai eszközként működő NHP együttes hitelállományának aránya a KKV- itelállományon belül bő egy év alatt háromszorosára nőtt. Ez az arány 2014. szeptember 30-ra megközelítette a 40%-os mértéket, ami jelentős hatással van a teljes KKV-hitelezési piac feltételeire és szerkezetére.

A harmadik tanulmány az NHP két szakaszát hasonlítja össze. Az elemzés szerint a hosszabb rendelkezésre állási időnek és a program finomhangolásainak köszönhetően számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya a programban, összhangban az átlagos hitelméret csökkenésével. Jóllehet az MNB-nek nincs ágazati preferenciája, a mezőgazdaság részesedése kiemelkedik a második szakaszban, részben annak köszönhetően, hogy az EU-s támogatások előfinanszírozására felvett hitelek jelentős része ebbe az ágazatba irányul. A mezőgazdaság részesedésének emelkedése a KKV-hitelezés regionális koncentrációjának csökkenését is eredményezte.

Az MNB kérdőíves felmérést végzett a programban részt vevő vállalkozások körében, melynek célja az volt, hogy első kézből szerezzen mikroszintű információkat a reálgazdasági hatásról. A negyedik tanulmány ezen felmérés eredményeit foglalja össze. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy az NHP nélkül a programban folyósított hitelek összegének közel 40 százaléka egyáltalán nem, és további közel egyharmada pedig csak részben került volna folyósításra. A felmérésben részt vevő vállalkozások jelentős része önmagát átlagos jövedelmezőségű, stabil vállalkozásként határozta meg, amelyet a program elindítását megelőzően számos tényező - elsősorban a magas hitelkamat - korlátozott a hitelfelvételben. Külön kiemelendő, hogy a válaszadók közel egynegyedénél kifejezetten az NHP nyújtotta lehetőség miatt fogalmazódott meg egy új beruházás ötlete.

Az ötödik tanulmány a "végső" kérdésre keresi a választ, vagyis hogy milyen reálgazdasági hatásai voltak a hitelprogramnak makroszinten. A szerzők több módszerrel is becslést adnak a hitelkínálat és a beruházási hitelkereslet oldaláról egyaránt. A hitelkínálati megközelítés alapján 0,5-1,1 százalékos, míg kereslet oldalról 0,3-0,9 százalékos összesített GDP-bővülés adódik a hitelprogram 2013-2014 években folyósított hiteleinek következtében. Mindez egybecseng az MNB előzetes várakozásával, és megerősíti, hogy az NHP jelentős szerepet játszik a magyar gazdaság növekedési pályára állításában.

A tanulmányok különböző megközelítési módjai, eltérő módszertanai - reményeink szerint - intellektuális élménnyel szolgálnak mindazok számára, akiket érdekel a nemkonvencionális jegybanki eszközök világa, a hitelösztönző programok működési mechanizmusa, de azok számára is, akiket egyszerűen csak az foglalkoztat, hogyan állhat talpra a magyar gazdaság az elmúlt közel egy évszázad legnagyobb globális gazdasági válsága okozta megrázkódtatásból, és ebben milyen szerepet vállal a Magyar Nemzeti Bank.

---