---

Tartalom

Előzmények
Bevezető
1957-1965
1966-1981
1982-1989
1990-1994
1995-2007
Portrék
Hornyánszky család
Szente Imre
Vajta Vilmos
Wagner Nándor
Vendégeink voltak
50 år - En resa i tiden
Historisk betraktelse över Ungerskt Kulturforum i Lund
A törzshelyek

---

Bevezető

A svédországi 56-os menekültek egyesületekbe tömörültek, alighogy új hazájukban megtelepedtek. Södertälje-ben (ez volt a legelső hivatalosan bejegyzett magyar egyesület Svédországban!), Stockholmban, Göteborgban, Malmőben, Västeråsban s még néhány városban már 1956 végén alakultak magyar szervezetek. Stockholmban a Szabad Magyarok Tömörülése, melyet a svéd szervek kezdeményezésével a menekültek megsegítésére hoztak létre, 1957-től kéthetenként megjelenő lapot is adott ki, a Magyar Tudósítót.

A lundi egyesület aránylag késői megjelenése a svédországi magyar közösségek sorában azzal magyarázható, hogy az első menekült szállítmányok helyi átmeneti táborok hiányában elkerülték Lundot. Más városokhoz viszonyítva 3-4 hónapos késéssel ékezett meg az első csoport, de mivel főleg diákok alkották, ők sem tekinthették véglegesnek lundi tartózkodásukat. Az örtoftai táborból való átköltözés folyamatosan történt s feltehetően 1957 nyarán fejeződött be. Egy 1957. június 11-i újságcikk szerint ekkor ugyanis már csak tízen laktak Örtoftán. Lundban egyeseket albérleti szobákban, többségüket diákotthonokban helyezték el, ahol lehetőség nyílt rendszeres találkozásokra, ami egy közösség létének elsődleges feltétele.

A Helsingekrona diákotthonban (Tornavägen 3) szervezett rendszeres összejövetelek vezettek oda, hogy az év vége felé létrejött a lundi magyar egyesület Dombay József vezetésével. Ma már nem deríthető ki, hogy lassan érlelődött-e meg az egyesület létrehozásának gondolata, vagy hirtelen elhatározásból született.

Írásos emlék, fénykép nem maradt fenn az alapításról. Csupán szóbeli közlésekre hivatkozhatunk - szerencsére még többen élnek azok közül, akik hiteles forrásnak számíthatnak -, melyek szerint az egyesület megalapításának időpontja 1957 decembere. Talán a karácsony előtti hangulat, a legbensőségesebb családi ünnepre való készülődés ösztökélte őket egy olyan nagy magyar család létrehozására, amely minden érdeklődő lundi és környékbeli magyart befogadhatna?

Nem ez volt azonban az első és egyetlen 1956 utáni magyar közösség Lundban. Már 1957. március 15-én megalakult egy diákszervezet, amely helyi részlege volt az egész nyugati világot behálózó Szabad Magyar Diákok Szövetségének (nemzetközileg jobban ismert, mint UFHS, azaz Union of Free Hungarian Students, később United Federations of Hungarian Students), melynek a nemzetközi titkársága Genfben volt. Egy 1960. december 11- én megjelent cikk a Kvällspostenben arról tudósított, hogy habár diákok hozták létre, nem zárkóztak el, rendezvényeiken szívesen látták az egész környékbeli magyarságot. Somogyi László lundi elnök erről így nyilatkozott az újságírónak: "Mi diákok nem kívánunk elszigetelődni a magyarság más rétegeitől. Lundban minden második pénteken szervezünk összejövetelt minden magyar számára s a megjelentek fele nem diák. Ezt a vonalat szeretnénk kiterjeszteni egész Svédországra." Ezek az összejövetelek eleinte főleg a Tomegapsgarden nevű diákotthon társalkodójában folytak le, mivel Somogyi Lászlón kívül Toronszky Pálma és Rátonyi Péter is ebben a diákotthonban lakott, így aránylag könnyű volt a helyiséget megszerezni. Néhány fennmaradt fénykép arról tanúskodik, hogy jó kapcsolatot tartottak fenn más nemzetiségűekkel, például észtekkel, lettekkel, lengyelekkel is.

Valójában tehát 1957-58-tól két magyar egyesület volt Lundban, de így ötven év távlatából lehetetlen szétválasztani őket s maga a próbálkozás is értelmetlen lenne, mivel a kettő közötti átfedések nagyon gyakoriak voltak. A Somogyi László vezette diákszervezet tagjai ugyanúgy részt vettek a szintén diákok által alapított Fórum rendezvényein, mint fordítva. Jó példa erre az 56-os forradalom második évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású felvonulás, melybe bevonták az egész lundi s környékbeli magyarságot, s ott voltak zászlóikkal, plakátjaikkal a többi, vasfüggöny mögötti népek képviselői is.

A két közösség egy ügyet szolgált, de némileg eltérő tevékenységgel. Amíg a diákszervezet elsősorban a magyar diákság gondjaival foglalkozott, például segélyakciókat, gyűjtéseket szervezett az Ausztriában és Jugoszláviában rekedt, komoly anyagi gondokkal küszködő társaik megsegítésére, addig Dombayék a helyi magyarság számára biztosították a szórakozás, önművelés lehetőségét. Az előbbiek "főhadiszállása" tehát gyakorlatilag a Tomegapsgatan 15 alatt volt, az utóbbiak pedig a Tornavägen 3 alatti diákotthonban rendezték összejöveteleiket.

---