---

Tartalom

Előszó

Historiográfiai bevezetés
  Kéri Katalin A NŐTÖRTÉNET HISTORIOGRÁFIÁJA. A NŐTÖRTÉNET-ÍRÁS HISTÓRIÁJA

Életrajzi közelítésben
  Csikós Zsuzsanna MALINCHE ÁBRÁZOLÁSOK A KORTÁRS HISPÁN IRODALOMBAN
  Kökény Andrea ASSZONYOK TEXAS KORAI TÖRTÉNETÉBEN
  Tari Adrienn SOFÍA CASANOVA - EGY FIGYELEMRE MÉLTÓ, MÉGIS FELEDÉSBE MERÜLT ÉLETMŰ
  Jancsó Katalin SZÜRREÁLIS NŐI VILÁG - EMIGRÁNS MŰVÉSZEK MEXIKÓBAN

A társadalmi jelenlét kontextusában
  Tóth Ágnes HÁZASSÁG ÉS CSALÁDI ÉLET A SPANYOL GYARMATI IDŐSZAKBAN
  Nagy Marcel A FÉRFI ÉS ISTEN KÖZÖTT. A FEHÉR NŐK A GYARMATI KORSZAK VÉGÉN LATIN-AMERIKÁBAN
  Bodó Katalin NŐK A MEXIKÓI CRISTERO HÁBORÚBAN
  Katona Eszter FEDERICO GARCÍA LORCA CIGÁNYROMÁNCAINAK NŐALAKJAI
  Zalai Anita NŐK FRANCO BÖRTÖNEIBEN
  Marosi Ágnes SPANYOL KÖZTÁRSASÁGI EMIGRÁNS NŐK FRANCIAORSZÁGBAN (1939-1945)
  Lénárt András ANYÁK, SZENTEK, KIRÁLYNŐK: A FRANCO-RENDSZER TÖRTÉNELMI FILMJEINEK NŐKÉPE
  Szente-Varga Mónika A MEXIKÓI POLITIKAI ÉLET NŐI SZEREPLŐI
  Berta Tibor A LÁTHATATLAN NŐ. TÖREKVÉSEK A NŐ TÁRSADALMI JELENLÉTÉNEK NYELVI MEGJELENÍTÉSÉRE A MAI SPANYOLORSZÁGBAN
  Szilágyi Ágnes Judit RÓZSASZÍN DAGÁLY, EROTIKUS BALOLDAL ÉS ANTI-FEMINIZMUS - NŐK, POLITIKA, FEMINIZMUS AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN LATIN-AMERIKÁBAN

A kötet szerzői

---

Előszó

A brazil Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional) az 1880-as évek óta rendez kiállításokat gyűjteménye anyagából. Nemrégiben olyan metszetek, fotók, újságcikkek, hangfelvételek és más dokumentumok kerültek itt a közönség elé, melyek Brazília női arcát jelenítik meg (Brasil feminino címmel, közülük néhány virtuálisan is megtekinthető a könyvtár digitális felületén). A kurátorok ismertetője szerint a tematikus válogatás célja az, hogy képet adjon a brazil nők felszabadulásának állomásairól, heroikus küzdelmükről, amit azért folytattak, hogy kiléphessenek az otthon keretei közül, a hagyományosan férfiak irányította, nyilvános világba. Törekvéseik ugyanakkor sosem jelentették pusztán a nemek harcát vagy kibékíthetetlen ellentétüket, sokkal inkább a téves beidegződésekkel és előítéletekkel való leszámolást célozták. Azt, hogy férfiak és nők egyenlő feltételekkel működhessenek együtt a munkahelyeken, a politikában vagy az élet bármely más területén.

Miközben a világ számos pontján horizontálisan, és az egyes társadalmakban vertikálisan is még mindig igen nagy eltérések vannak a női emancipáció terén, a média egyre gyakrabban beszél arról, hogy a XXI. század a nők évszázada lesz, és az utóbbi években egyre erősödő tendenciaként mutatkozik a tudományban is, hogy új kutatási irányok bontakoznak ki a női tapasztalat és szemléleti sajátosságok megjelenítésére. Ezek mostanra dinamikusan fejlődő tudományterületekké váltak egyre kidolgozottabb elméleti és módszertani megalapozottsággal, és - ahogy azt Kéri Katalin kötetünk historiográfiai bevezetőjében leszögezi - "a nőtörténet tanulmányozása nem másodrangú tevékenység, hanem a történettudományi kutatások szerves része, azok kiteljesítője."

Az itt összegyűjtött tanulmányok is ehhez az áramlathoz kapcsolódnak. Magyar hispanisták, luzitanisták, latin-amerikanisták korábban még nem készítettek hasonló témájú kötetet, bár más tematikus kiadványok (Zsidóság a hispán világban, 2004., A magyar forradalom és a hispán világ, 1956, 2007., A láthatatlan nép, 2008., Bicentenario, 1810-2010, Latin-Amerika: a függetlenség útjai, 2011.) szerkesztésével Anderle Ádám professzor élő hagyományt teremtett a Szegedi Egyetem hispanista műhelyében. 2013 novemberében a Hispanisztika Tanszék fennállásának 20. évfordulója alkalmából került megrendezésre a Nők a hispán világban című tudományos konferencia, ahová előadónak olyan kollégákat kértünk fel, akik már egy ideje - még ha kutatásaiknak csupán mellékszálára fűzve is - de figyelik, hol vannak a nők a hispán világ történetében, irodalmában, közéletében. Az elhangzott előadások kiindulópontként szolgáltak jelen kötet összeállításához, melyeket kiegészítettünk kollégáink hasonló témában született tanulmányaival. Az itt közölt munkák reményeink szerint azt bizonyítják, hogy a női szempont igen sokrétűen érvényesíthető, releváns megközelítés az általunk kutatott régióban is.

A tanulmányok két, jól elkülöníthető csoportba oszthatók. Az egyik - Csikós Zsuzsanna, Jancsó Katalin, Kökény Andrea és Tari Adrienn szövegei - életrajzi jellegűek, többé vagy kevésbé ismert nőalakok bemutatására, életútjuk, életművük új szempontú értékelésére vállalkoznak. A tanulmányok másik csoportja szélesebb társadalmi összefüggések keretei között vizsgálja a női sorsokat, a "második nem" mint csoport áll a középpontban. Ebben a blokkban a XX. századi Spanyolország kontextusában vizsgálja a kérdést Berta Tibor, Katona Eszter, Marosi Ágnes, Lénárt András és Zalai Anita. A gyarmati korszak családi életével Tóth Ágnes tanulmánya, a XIX. és XX. századi Mexikóval Nagy Marcel, Bodó Katalin és Szente-Varga Mónika írásai foglalkoznak, míg Szilágyi Ágnes Judit tanulmánya átfogó képet ad a nők latin-amerikai helyzetéről.

Szilágyi Ágnes Judit-Csikós Zsuzsanna

---