---

Tartalom

Előszó

I. /PRE/APPENDIX (/ELŐ/FÜGGELÉK) Vázlat a magyar településhálózatról, településrendszerről

II. MELLÉKVÁGÁNYON Két kisváros társadalomtörténete (Baja és Esztergom)
Bevezetés - a téma és megközelítésmód indoklása
1. Elméleti megfontolások
1.1. A város (kisváros) funkcionális sajátosságai a településhálózat rendszerében
1.1.1. Össztársadalmi vonatkozású dimenziók
1.1.1.1. A településhálózatban betöltött hely
1.1.1.2. A település története, mint a jelent meghatározó tényező (hogyan épül be a történet a jelenbe)
1.1.2. A társadalmi munkamegosztás dimenziói (a településfunkciók szemszögéből)
1.1.2.1. A település saját gazdasága, gazdaságszerkezete
1.1.2.2. Munkafajták és egyéb társadalmi tevékenységek differenciáltsága, a különböző tevékenységek egymáshoz való (településen belüli) viszonya
1.1.3. A települések (helyi) társadalom-szerkezetére vonatkozó dimenziók
1.1.3.1. Az egyének lehetőségei a helyi társadalomban, a "társadalmi mozgástér" kérdései
1.2. Mit nevezünk helyi társadalomnak? A helyi társadalom fogalma, sajátosságai
1.2.1. A helyi társadalom fogalmáról
1.2.2. A helyi társadalom szerveződésmódja
1.2.3. Az egyén a helyi társadalomban
1.3. A kisváros - összefoglaló jellemzők
2. A két város (Baja és Esztergom) társadalomtörténetének összehasonlító elemzése
2.1. A korszakok - az alkalmazott korszakolás indoklása
2.2. Előzmények - a várostársadalmak a feudalizmusban (kezdetektől a 19. század közepéig)
2.3. Városaink a polgárosodásban
2.4. A két világháború között
2.5. A pártállam korszaka - 1945-től a rendszerváltásig
2.6. Mi történt a rendszerváltás után? - kitekintés
Összefoglalás - "mit tanulhatunk a történetből"?

III. APPENDIX (IGAZI FÜGGELÉK) Újra Esztergom - részleges "utánlövés" (2017-ből)

Irodalomjegyzék

---

Előszó

Munkám - ha belenézett a tisztelt olvasó a Tartalomjegyzékbe - láthatóan három részből áll. A tulajdonképpeni, címnek megfelelő, fő rész elé helyeztem el, eléggé sajátlagos módon, egy /pre/Appendix-et (/elő/Függelék-et). Eléggé sajátos eljárás, belátom: a függeléknek, nevéből következően, hátul a helye. (Egyébként ilyen is van a könyvben.) Miért lett ebből /pre/appendix, /elő/függelék?

A /pre/Appendix (Vázlat a magyar településhálózatról) valójában "függelék-jellegű" két szempontból is. Egyrészt tartalmilag: gondolatilag nem tartozik szorosan a fő szöveghez. Inkább azt kiegészítő, némiképp továbbgondoló eszmefuttatás. Másrészt módszertanilag is különbözik attól: voltaképpen más "műfaj", mint a fő szöveg. Annak - törekvéseim szerint - szigorúan tudományos jellegétől eltérően inkább esszéisztikus természetű. (Indoklását és minéműségének leírását ld. a /pre/Appendix saját bevezetőjében.) Miért helyeztem akkor előre?

A kutatónak, természetesen, megvan a maga szemléletmódja, megvan a maga szempont- és értékrendszere, amelyek alapján tárgyát (jelesül itt a települések társadalomtörténetét) vizsgálja. Úgy gondoltam, ezt az általánosabb szemléleti keretet jelző "Vázlat"-ot érdemes előre helyezni, mintegy a fő rész sajátos értelmezési kereteként. (Emellett természetesen reménykedem abban, hogy a "Vázlat"-nak van valamelyes önértéke is...)

A két résznek - a /pre/Appendixnek és az összehasonlító elemzésnek természetesen van külön-külön "saját" bevezetése; a többit, amit elöljáróban fontosnak tartottam leírni, azokban fogalmaztam meg. (A harmadik rész meg, az "igazi" Appendix, magért beszél, ha beszél.)

---