---

Tartalom

Előszó

A 10-14 évesek olvasási kultúrájáról
Kulturális tradíciók, értékrend és olvasási szokások (Esettanulmány a 10 évesek olvasásáról)
  A jelenség
    Magyarázatok keresése
    A szülők értékrendjéről
  Összegezés helyett
    Irodalom
  A felső tagozatosok olvasási szokásairól
    A kérdésfeltevés
  Mit és hogyan olvasnak például a mai 10-14 évesek?
    Iskola és szabadidő
    Az olvasás presztízse a gyermekek szabadidős tevékenységében
    A tv kedveléséről
    Néhány szó a megkérdezettek motivációs bázisáról
    Tíz év múlva: "Kocsira gyűjtök, amúgy szalvétát"
    Az olvasási szokásokról
    Könyvek
    Könyvhasználat
    Olvasmányszerkezet
    A családi háttér jelentőségéről
    Az ízlésszerkezet állandó és változó elemei
    Az olvasmányközvetítők
    Könyvtárhasználat
    A hősök vonzásában
    Irodalom

Helyzetkép a 15-18 évesek olvasási kultúrájáról
  Háttér
    Sajtó
  Szabadidős tevékenységek és az olvasás
    Olvasási szokások
    Versek
    Az értékfelismerési készségről
    Könyvtárhasználat
  Olvasás és személyiségfejlesztés
    Az olvasás indítékai
    Példák
    Irodalom

A 15-18 éves fiatalok motivációs bázisáról
  Értékrend
  Irodalom

Szocializáció és könyvtár
  A könyvtáros mint modell
  A beszélgetés stratégiája és az empátia
  Elveszett és megragadott lehetőségek
    Esettanulmányok
    Gyerekek a könyvtárban

Helyi társadalom és könyvtár
  Pillanatfelvételek '88-'89 fordulóján
    Hogyan szolgál a könyvtár? - Közelképek
  Végszó, avagy miben reménykedünk?
  Irodalom

---

Előszó

Pedagógusok, könyvtárosok képzéséhez és továbbképzéséhez kíván segítséget nyújtani kötetünk, melyben az 1978 és 1989 közötti években végzett empirikus (olvasásszociológiai, -lélektani és -pedagógiai) vizsgálatok legfontosabb eredményeivel, illetve azok értelmezésével találkozik az érdeklődő. A mű megjelentetése két szempontból tűnik fontosnak. Egyrészt a konkrét pedagógiai (kiadói, nevelői, oktatói, könyvtárosi) tennivalók megfogalmazásához ad a könyv objektív támpontokat, másrészt a majdani újabb vizsgálatok értékeléséhez kínál viszonyítási alapokat. A kötet nagyobb részét a már korábban (1984-90) folyóiratokban (Kortárs, Könyvtáros, Kultúra és Közösség, Magyartanítás, Pedagógiai Szemle) megjelent cikkek füzére alkotja, de egységes füzérré szerkesztve, a tények és az érvek rendezett sora most kerülhet először az illetékesek kezébe.

A dolgozat egészét az alcímben megjelenő három kulcsszó tematikus egységet teremtve vaspántként szorítja össze. A tárgyalás módja azonban viszonylag széles skálán mozog. Esettanulmányokat, lélektani, szociológiai és pedagógiai fejtegetéseket talál az olvasó a kötet végén a szocializáció problematikájáról, különös tekintettel a könyvtári helyszínekre. Felderítő jellegű terepvizsgálatok eredményeit elemezve szólunk a 10 évesek olvasási szokásait meghatározó tényezők (kulturális tradíciók, családi interakciók gyakorisága, szülők értékrendje, a könyvtári rendszer kiépültsége stb.) sokféleségéről. A kötet nagyobb részét azonban a felsőtagozatos és középiskolás korosztály körében végzett, egy-egy országosan reprezentatív, olvasásszociológiai vizsgálat legfontosabb adatainak bemutatása és lélektani, szociológiai szempontú értelmezése teszi ki. Minden esetben nyomatékkal szólunk a könyvtárhasználat dilemmáiról is.

Kutatási eredményekről, s a nyomukban megfogalmazódó kérdésekről meditálunk, hogy szinte tükröt tartva minél hatékonyabb segítséget adhassunk a terepen, iskolában és könyvtárban dolgozó kollégáknak az ún. reflektív gyakorlat kialakításához, saját céljaik és/vagy módszereik ismételt felülvizsgálatához, esetenként megújításához. Hiszen nem az olvasásról szóló kutatási jelentések sorát kívánjuk szaporítani, hanem az olvasásért, az olvasás társadalmi tekintélyének megőrzéséért - netán növeléséért - folytatott erőfeszítéseket szeretnénk a magunk eszközeivel támogatni.

---