---

Tartalom

Bevezető
A kötet szerzői

I. TANULMÁNYOK
I.1 A szakpolitikai kontextus
  Loboda Zoltán: Egész életen át tartó tanulás - Megjegyzések egy fogalom margójára
  Borbély-Pecze Tibor Bors: Az egész életen át tartó tanulási stratégia újragondolásának néhány aspektusa
I.2 A tanulás megalapozása
  Czető Krisztina: Iskolaundor vagy egész életen át tartó tanulás, avagy milyen lehetne a jövő iskolája?
  Demeter Gáborné: "Ablak a világra" - Az olvasás képességének tudatos megalapozása az élethosszig tartó tanulás érdekében
  Mező Katalin: Élethosszig tartó kreatív tanulás
  Hülber László - Apró Melinda: Pedagógiai innovációs lehetőségek - Online konnektivizmus
I.3 Oktatás és gazdaság kapcsolata
  Keresztes Éva Réka: Az emberi tőke elmélete és az egész életen át tartó tanulás kapcsolata
  Tátrai Annamária: A felnőttkori tanulás jellegzetességei nemzetközi összehasonlításban
  Szlamka Erzsébet: Kommunikáció az oktatás és a munka világa között - Az európai készségek, kompetenciák, minősítések, foglalkozások osztályozási rendszere (ESCO)

II. KITEKINTŐ
II.1 Fenntarthatóság és tanulás
  Harazin Piroska: Társadalmi felelősségvállalás az élethosszig tartó tanulásért
  Vida Adrienn: A megújuló energiaforrások iránti attitűd - Mit tehetünk az energiatudatos magatartás kialakításáért Magyarországon?
  Sipos Tibor, Molnár Sándor Károly, Gaal Gyula, Török Ádám: Fenntartható társadalom és egy életen át tartó biztonságos közlekedésre nevelés
II.2 A közösség szerepe a tanulásban
  Siba Balázs: Élethosszig tartó tanulás mint hősi történet - Tanulástörténetünk közösségi és önmegvalósítási aspektusai
  Di Blasio Barbara: Az interkulturális performansz szociális ereje - A börtönszínház narratív megközelítése
  Szirmai Anna Linda: Test és lélek össztánca a tanulásban - Mozgás által fejleszthető kompetenciák

---

Bevezető

A Tempus Közalapítvány évek óta valósít meg az egész életen át tartó tanulás hazai és nemzetközi szakpolitikájához kapcsolódó projekteket azzal a szándékkal, hogy a hazai szakértők és a szélesen értelmezett érintettek számára fórumot teremtsen az Európai Uniós szakpolitikai folyamatok megvitatására, hazai kapcsolódásainak feltárására. Jelen tanulmánykötet a 2012-2013-as év Közösségi Út a Tanuláshoz - KÚT Program keretében született az Európai Bizottság támogatásával. A kiadvány szándéka szerint egyrészt megjelenési lehetőséget kívánt teremteni fiatal kutatók, doktoranduszok, egyetemi oktatók számára, akik különböző tudományterületek képviselőiként saját szemszögükből közelítenek az egész életen át tartó tanulás fogalmához vagy éppen gyakorlatához. Szintén célunk volt, hogy gondolkodtató és akár kritikai véleményeket mutassunk be az egész életen át tartó tanulás ágas-bogas értelmezéséből, ezáltal kicsit közelebb jutva ahhoz, hogy a hazai tudományos életben miként jelenik meg ez az alapvetően szakpolitikai gondolat. Ily módon a tanulmányokban megfogalmazottak nem szükségszerűen tükrözik a Tempus Közalapítvány szakmai álláspontját, ugyanakkor mind a szerkesztők, mind a terület szakértői és remélhetőleg az Olvasó számára is átfogó hazai helyzetképet adhat az írások sokszínűsége. Felfogható egyfajta üzenetként is, amit olyan fiatal kutatók fogalmaznak meg a 21. század elején, akik életkoruknál fogva nem lehettek jelen az "LLL diskurzus" kezdeti fázisainál, de lehet esélyük arra, hogy a megvalósítást előmozdítsák.

MIT TAKAR PONTOSAN AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS FOGALMA?

Mint minden szakpolitika és tudományterületek határain átívelő gyakorlati fogalomnak, így az egész életen át tartó tanulásnak is sokrétű és tudományterületenként, korszakonként, kontextustól is függően más és más értelmezései, fókuszpontjai lehetségesek, melyek egyenként helytállóak, és adott helyen értelmezhetőek, megalapozottak lehetnek. A szerkesztők felfogásában az egész életen át tartó tanulás az Európai Uniós oktatási szakpolitika oldaláról leginkább egy stratégiatervező fogalmi keretrendszert jelent, mely sok más elemet integrál magába az oktatás, a szociális terület, a munkaerőpiac és foglalkoztatás oldaláról is. Ugyanakkor jó példája a tudomány és szakpolitika kölcsönös egymásra hatásának, reflexiójának, ahogyan az a bevezető írásokból jól kirajzolódik. Vagyis ez a szakpolitikai kifejezés egyre inkább elfogadottabbá kezd válni, integráló szemléletet kínál a szaktudományok felé, miközben jelentéstartalmába beépülnek a modern társadalom- és humántudományi gondolatok is, folyamatosan bővítve és módosítva ezáltal az egész életen át tartó tanulás fogalmát. A legfontosabb szemléletbeli elmozdulás mind a tudományos, mind a szakpolitikai megközelítésben azonos, és ez az oktatásban és képzésben résztvevő intézmények felől szemléletváltást igényel, azaz az egyén tanulási útjára és a kereslet oldalára fókuszáló, a pedagógiai tervezés során a tanulási eredményekből kiinduló és egyénre szabott(abb) szolgáltatásokat nyújtó új szerepfelfogást. Az egyén oldaláról nézve pedig számos olyan tanulást és pályafutást támogató eszköz és szolgáltatás igénybevételét jelentheti, ami jelenleg nem, vagy csak elkülönülten létezik, de mind azt a célt szolgálja, hogy az egyéni tanulási utakhoz minél rugalmasabban alkalmazkodó rendszer jöhessen létre Európa-szerte.

Ahogyan az a kötet írásaiból is látszik majd, az egész életen át tartó tanulás amellett, hogy jelentéstartalmában sokrétű, korántsem vált egységes terminológiává. Gyakori az élethosszig tartó tanulás, az angol lifelong learning vagy a rövid LLL szóhasználat is. A szöveggondozás során - megtartva ugyanakkor a szerzői szabadságot is - igyekeztünk ezt egységesíteni: nem vetettük el a lifelong learning angol elnevezés alapján a szakmai zsargonban gyakran használt LLL leírást, de ez a rövidítés minden esetben a szakpolitikai jelentésre utal. Az egész életen át tartó tanulás kifejezés már jóval változatosabb tartalommal jelenik meg az írásokban és mellette gyakori az élethosszig tartó tanulás szóhasználat is, amellyel megítélésünk szerint sok szerző inkább a felnőttkori tanulási tevékenységre utal, mintsem a szakpolitikai tartalomra. Érdekes megemlíteni azt a fogalmi-gondolati változatosságot is, ahogyan a szerzők az egész életen át tartó tanulás lényegét megragadták: paradigma, eszmerendszer, idea, szellemiség, program, stratégia a legjellemzőbb nyelvi fordulatok, mely szintén mutatója annak, hogy az egyes szakterületeken vagy más-más kontextusban mennyire különböző formákban jelenhet meg ugyanaz az alapgondolat.

MIRŐL OLVASHATNAK A KÖTETBEN?

A KÚT Program keretében felhívást tettünk közzé fiatal kutatók, doktoranduszok számára tanulmányírásra, arra kérve a szerzőket, hogy saját szakterületük felől kapcsolódjanak az egész életen át tartó tanulás témájához. A csaknem száz beküldött pályaműből 13-at válogattunk be kiadványunkba.

...

---