Erasmus sikertörténetek
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Nemzetközi tapasztalatot szerzett diplomások pályakövetése
Nemzetközi tapasztalatot szerzett hallgatók foglalkoztathatósága
A hallgatók felkészítése A mobilitási időszakra
Sikeres hallgatói életutak: Volt erasmus-hallgatókkal készült interjúk
Székely Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársa
Ollé János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa
Ubrankovics Júlia, színésznő
Barótfi Szabolcs, a Quintiles Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója
Váradi Luca, szociológus, jelenleg doktorandusz a berlini Humboldt Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolájában
Török Zoltán, a Leica Geosystems munkatársa
Hidvégi Márton, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda munkatársa
Gottwald Péter, fogszakorvos
Toldy Andrea, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa
Zárás
Bevezetés
Míg 20-30 évvel ezelőtt ritkaságszámba ment, hogy hallgatók egyetemi, főiskolai tanulmányaik egy részét külföldön végezzék, addig napjainkban már a diákok jelentős hányada tanul hosszabb-rövidebb ideig valamelyik európai egyetemen, főiskolán. Ha megkérdezünk egy hallgatót, mi a legegyszerűbb módja annak, hogy egy vagy két szemesztert külföldi egyetemen, főiskolán töltsön el, alighanem az Erasmus-ösztöndíj jut az eszébe. Az Európai Bizottság 1998-ban indult felsőoktatási csereprogramja jóvoltából Európában eddig több mint kétmillió hallgató tanulhatott külföldön vagy végezhette szakmai gyakorlatát. 2007 óta, az Egész életen át tartó tanulás program indulásával a diákok nemcsak tanulmányi célból utazhatnak, hanem akár szakmai gyakorlaton is részt vehetnek külföldi cégeknél, intézményeknél. Az Európai Bizottság a mobilitásban részt vevő hallgatók számát tovább szeretné növelni, és nagyratörő célja, hogy az Erasmus- ösztöndíjasok száma 2012-re elérje a 3 millió főt.
Magyarországon 50 felsőoktatási intézmény vesz részt az Erasmus-programban, ezekbe az intézményekbe jár az összes beiratkozott hallgató mintegy 98%-a, így elvileg csaknem minden hallgató értesülhet az Erasmus lehetőségeiről. 1998 és 2009 között 33 656 hallgató utazott magyar felsőoktatási intézményből külföldre az Erasmus-program keretén belül, közülük 1875 fő utazott szakmai gyakorlatra. A határokon átnyúló, egyetemek, főiskolák közötti együttműködések megkövetelik a minőségi kooperációt, a képzési struktúrák közötti átjárhatóságot, a tanulás eredményeken alapuló értékelését, átláthatóságot, valamint a kreditek, végzettségek kölcsönös elismerését. A fent említett hárommilliós ambiciózus cél kétségkívül csakis olyan közegben valósulhat meg, ahol a külföldön töltött időszak része az itthoni tanulmányoknak, az teljes mértékben elfogadásra kerül. A bolognai folyamat, és ennek egyik alappillére, a 2002-ben bevezetett európai kreditátviteli rendszer, jótékonyan befolyásolja a mobilitásban résztvevők számának növekedését. A kreditrendszer lehetővé teszi az oktatási struktúrák összehasonlíthatóságát és az oktatás minőségének biztosítását. Az utóbbi évek eredményei, mint például a nemzetek által adott hitelek és ösztöndíjak hordozhatósága, pedig a mobilitás anyagi feltételeit javítják.
De mivel lesznek gazdagabbak azok a hallgatók, akik úgy döntenek, hogy nekivágnak egy idegen országnak? A Tempus Közalapítványhoz érkezett hallgatói beszámolók alapján megállapíthatjuk, hogy azon kívül, hogy a kiutazók idegen nyelven tanultak és így egy nyelvet és kultúrát alaposan megismertek, a mobilitási időszak a hallgatók személyes fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A mobilitásban részt vett diákok nyitottak, fejlett kommunikációs, együttműködési készségre tettek szert, interkulturális kompetenciáik fejlődtek, állampolgársági ismereteik elmélyültek. A külföldi tartózkodás hozzájárult a saját és az idegen kultúra jobb megértéséhez, a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok érzékenyebb kezeléséhez. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek nélkülözhetetlenek a hallgatók sikeres szakmai előmeneteléhez, elhelyezkedéséhez, és nagymértékben hozzájárulnak az egyén foglalkoztathatóságához. A kiadvány készítése során megkérdezett cégek válaszai alapján kijelenthető, hogy valamennyi vállalkozás pozitívan nyilatkozik a külföldön járt hallgatókról. Jóval kezdeményezőbbnek és vállalkozóbbnak találták őket, mint a kizárólag hazai intézményekben tanuló társaikat.
Kiadványunk célja, hogy hallgatói életutakon, konkrét példákon keresztül mutassuk be, hogy a kint töltött időszak hogyan kamatoztatható, illetve a külföldi félév hogyan járult hozzá volt Erasmus-hallgatók szakmai előmeneteléhez, sikereihez. A füzetben először az Educatio Nonprofit kft. / Felsőoktatási Műhely Diplomás pályakövetés 2010 című kutatásának külföldi tapasztalatot szerzett hallgatóira vonatkozó eredményeiről olvashatnak, majd cégek, munkaközvetítők nyilatkoznak arról, hogy külföldi tanulmányi, szakmai tapasztalatot szerzett hallgatók milyen sikerrel pályáznak állásaikra. A jelentős szakmai sikereket elért volt Erasmus-hallgatókkal készült interjúk előtt pedig néhány felsőoktatási intézmény nyilatkozatát olvashatják arról, hogyan készítik fel hallgatóikat a külföldi félévre.
A szerkesztők