---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. A HAZAI SZÉNVAGYON DOKUMENTÁCIÓS ÉS ADATRENDSZEREI (PÜSPÖKI ZOLTÁN, SÁRI KATALIN, FOGARASSY-PUMMER TÍMEA, MAIGUT VERA, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, SIMÓ BENEDEK, VARGA BÁLINT)
A hazai szénkutatás szakaszai és a kiemelt projektek
A mélyfúrási dokumentációk műszaki tartalma és feldolgozottsága
A hazai szénkutatások szeizmikus adatai
Az archív kutatási zárójelentések követelményrendszere
Az Állami Ásvány- és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás és térképi megjelenése
A nyilvántartás és a nemzetközi minősítő rendszerek viszonya
Magyarország interaktív szénkatasztere
A készlet - ipari vagyon meghatározásának feltételei

2. MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A HAZAI SZÉNKUTATÁSI GYAKORLATBAN (PÜSPÖKI ZOLTÁN, FOGARASSY-PUMMER TÍMEA, CSERKÉSZ-NAGY ÁGNES, MARKOS GÁBOR)
Az innovatív módszerek hiánya a hazai szénkutatásban
Széntelepek korrelációja és térképezése
Szerkezetkutatás
A műrevaló telepek lehatárolásának módszertani kérdései
A földtani modellépítés alapkövetelményei és perspektívái

3. MAGYARORSZÁGI SZÉNELŐFORDULÁSOK FÖLDTANI, TELEPTANI, SZERKEZETI ÉS VÍZFÖLDTANI ADOTTSÁGAI (HÁMORNÉ VIDÓ MÁRIA, KOVÁCS JÁNOS, FARICS ÉVA, SEBE KRISZTINA, MCINTOSH RICHARD WILLIAM, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, PÜSPÖKI ZOLTÁN)
Mecseki Kőszén Formáció - jura, hettangi-sinemuri
Ajkai Kőszén Formáció - felső-kréta
Dorogi Kőszén Formáció - középső-eocén
Törökbálinti Formáció - oligocén
Salgótarjáni Barnakőszén Formáció - miocén, ottnangi-kárpáti
Hidasi Barnakőszén Formáció - miocén, badeni, (Keleti-Mecsek)
A Hidasi Barnakőszén Formáció - miocén, badeni, (Várpalotai-, Herend-Márkói-medence)
Újfalui Formáció Bükkaljai Lignit Tagozat

4. KIEMELT MÉLYMŰVELÉSŰ SZÉNBÁNYÁSZATI PROJEKTEK FÖLDTANI BÁNYÁSZATI ADOTTSÁGAI (DEBRECZENI ÁKOS, HAVELDA TAMÁS, BOMBICZ JÁNOS, KAUFMANN TIBOR, VERBOCI JÓZSEF, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, PÜSPÖKI ZOLTÁN)
Dubicsány
Sajómercse II. - Putnok bővítés
Tardona
Mizserfa II.
Máza-Dél-Váralja-Dél
Csolnok, Új-Borókás

5. A HAZAI SZÉNELŐFORDULÁSOK MINŐSÉGI JELLEMZŐI (HÁMORNÉ VIDÓ MÁRIA, PÜSPÖKI ZOLTÁN)
A hazai kereskedelmi széntermékek minőségi katasztere
A hazai szénelőfordulások kereskedelmi besorolása
A hazai szénelőfordulások általános jellemzői
A hazai szénelőfordulások szerves kőzettani jellemzői
A hazai szénelőfordulások hamutartalom és moshatósági viszonyai
A hazai szénelőfordulások kéntartalma
A hazai szénelőfordulások lepárlási tulajdonságai
A hazai szénelőfordulások oldhatósági viszonyai
A hazai szénelőfordulások elgázosítási kísérleteinek következtetései

6. A SZÉNELŐKÉSZÍTÉS TECHNOLÓGIÁJA ÉS MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁSAI (BŐHM JÓZSEF, BOKÁNYI LJUDMILLA)
A szénelőkészítés helye a szénfelhasználás, szénhasznosítás folyamatában
Szénelőkészítés-széndúsítás
A szénelőkészítés-széndúsítás alapelve
A szénelőkészítés-széndúsítás főbb eljárásai és berendezései
A szénelőkészítési-széndúsítási eljárások alkalmazhatósága és szétválasztási élessége
A széndúsítás során alkalmazott eljárások és fő berendezések
Szénelőkészítési technológiák
Magyarország szénelőkészítési gyakorlata

7. A SZÉNELGÁZOSÍTÁS ÉS A DIREKT HIDROGÉNEZÉSI ELJÁRÁSOK TECHNOLÓGIAI ÁTTEKINTÉSE (KÁLLAY ANDRÁS ARNOLD, KALMÁR ISTVÁN, NAGY GÁBOR, SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ, PALOTÁS ÁRPÁD BENCE)
A szénfeldolgozás lehetőségeinek alapvető irányai
A szintézisgáz fogalma és ipari jelentősége
Az elgázosítás kémiai folyamatai
Elgázosítási technológiák alaptípusai
Állóágyas elgázosítási eljárások
Fluidágyas elgázosító eljárások
Szállóporos gázosítási eljárások
Olvadékágyas gázosítók
Plazmagázosítás
Gázosítási eljárások összehasonlítása
Direkt szénfeldolgozási eljárások
Kapcsolódó eljárások

8. KRITIKUS ELEMEK KINYERÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA
Korábbi adatok és mintavételezések áttekintése (Földessy János, Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Fuchs Péter)
Korábbi adatok leíró statisztikai jellemzése (Földessy János, Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Fuchs Péter)
Szénhamuminták geokémiai vizsgálata (Török Kálmán, Bertalan Éva, Menich Erika, Horváth Zsolt, Falus György)

9. BÁNYÁSZATI MEDDŐK MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI (MAKÁDI MARIANNA)
A szénbányászati meddő hasznosításának gazdasági indokai
A lignit talajjavító anyagként történő hasznosítása
A kihelyezésre javasolt talajok mechanikai összetétele, javítandó tulajdonságai
Hulladékok és melléktermékek talajra történő kijuttatásának jogszabályi háttere
A meddők mezőgazdasági hasznosíthatósága a vizsgálati eredmények alapján

10. A SZÉN GAZDASÁGI PERSPEKTÍVÁI (KALMÁR ISTVÁN, HÁMORNÉ VIDÓ MÁRIA)
A szénhasznosítás stratégiai szempontjai
A szén, mint fosszilis nyersanyag és energiahordozó jelenlegi és jövőbeni szerepe
A szénfelhasználás komplex terve a körkörös gazdaság és értéklánc szerint
A szénelgázosítási (indirekt átalakítási) technológiák fejlődése
A széncseppfolyósítás (direkt átalakítás) fejlődése
A szintézisgáz feldolgozásának vegyipari lehetőségei
A szén-dioxid-feldolgozás követelménye és lehetőségei

11. IRODALOM

---

Bevezetés

Több mint két évszázadon át a hazai iparfejlesztés egyik fő nyersanyaga volt a szén. Ez a kereslet indította el a bányászat és feldolgozó ipar fejlődését, megteremtve a szükséges infrastruktúra és szakmakultúra kialakulásának feltételeit, elősegítve a polgárosodást és a gazdasági-kereskedelmi központok kialakulását. Az egyéb energiahordozók felhasználásának fokozatos növekedése a szénbányászat visszaszorulásához vezetett. Közel két emberöltőt ölel fel immár a hazai mélyműveléses szénbányászat válsága. Az ezzel járó szociális és vállalkozói nehézségek feldolgozásával és a mintegy 10 Mrd tonna megkutatott szénvagyon (fűtőérték alapon mintegy 14 Mrd hordó kőolaj) fenntartható hasznosításával a társadalom és az érintett szakterületek képviselői mindmáig foglalkoznak.

A hazai szénvagyon gazdaságos és környezetkímélő hasznosításának alapfeltétele a korszerű műszaki eljárások adaptációja a bányászatban és a korszerű tiszta széntechnológiai eljárások megjelenése a hazai energetikai és vegyipari szektorban. A tiszta széntechnológiák az utóbbi évtizedben jelentős fejlődést mutatnak; a beépített és megtervezett kapacitások látványos növekedése ezt jól tükrözi. Az energiatermelés és vegyipar mellett továbbra is fontos szerepe lehet a kokszolható feketeszénnek, mely az Európai Unió meghatározása szerint napjainkban is stratégiai, kritikus nyersanyag.

A szénbányászatban és a tiszta széntechnológiai eljárásokban rejlő lehetőségek megalapozott megítélésének egyik fő akadálya a szakmai kompetencia fokozatos lemaradása, ami érinti a földtan, bányászat, szénelőkészítés és szénfeldolgozás területét egyaránt. A hazai bányabezárások óta eltelt negyedszázad nemzetközi téren gyökeres változásokat hozott az említett területek tudományos és műszaki gyakorlatában, s hiába állnak rendelkezésre a korábbi évtizedek hazai kutatási eredményei, s vannak közöttünk az egyes szakterületek autentikus képviselői, kiterjedt ipari háttér és szakértői csoportok hiányában egyre nehezebb a hazai adottságok és nemzetközi eredmények kritikai minősítése.

A társadalmi emlékezet megtartó erejét mutatja, hogy az egykori bányavidékeken máig élnek a bányászhagyományok, s szép számmal születnek a szénbányászattal kapcsolatos visszaemlékezések, tudomány- és ipartörténeti munkák is. Ez lényeges a társadalmi igény, akarat megfogalmazása szempontjából, a szektor válságból való kiemelkedése azonban naprakész szakismereteket követel. A földtani vagyon, a kitermelési lehetőségek és szénminőségi paraméterek pontos ismerete nélkül a legígéretesebb befektetői érdeklődés is készületlenül érheti a hazai intézményrendszert. A szakismeretek bővítésének elengedhetetlen feltétele új kutatási, fejlesztési, és innovációs készségek megteremtése, az akadémiai, oktatási, ipari, valamint államigazgatási szereplők szoros együttműködése és a nemzetközi kapcsolatrendszer kiszélesítése.

2012-2016 között a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, ill. a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet együttműködésben megkezdte a döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen korszerű digitális adatvagyon létrehozását a szénmedencékre, ill. vállalkozói kutatás által nem érintett perspektivikus előfordulásokra vonatkozóan. A projekt célja értékelési dokumentumok (pl. készletszámítási térképek) és alapadatok (mélyfúrási és laboratóriumi alapadatok) digitális feldolgozása (vektorizálása) és értelmezése volt, amit módszertani fejlesztések is kiegészítettek.

2017-ben, a szénbányászati régiók országgyűlési képviselőinek és Bányászati Klasztereinek javaslatai nyomán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízta a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ) a hazai szénelőfordulásokról elérhető szakmai adatok integrált bemutatásával, a hasznosítási lehetőségek, ill. a másodlagos hasznosítási irányok áttekintésével. Az MBFSZ a projekt sikeres végrehajtása érdekében együttműködésre kérte fel a Miskolci Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet.

A projekt egyik fő feladata a hazai szénvagyon földtani, bányászati, szénminőségi információit tartalmazó, stratégiai döntéseket támogató nyilvántartási rendszer létrehozása a már meglévő digitális adatvagyon alkalmazásával. Ennek megvalósításaként készült el Magyarország digitális szénkatasztere, mely betekintést ad a megkutatott hazai szénvagyonnal kapcsolatos legfontosabb nyilvántartásokba, földtani-geofizikai és szénminőségi adatokba, ill. az azzal kapcsolatos kutatási adatrendszerekbe. Ezen felül a kataszter alkalmas a különböző természet- és vízvédelmi objektumok, valamint a területhasználati fedvények megjelenítésére is. A nyilvános felület mögött a bemutatott adatok rendezett, jelentős részben már digitális állománya áll.

A projekt további feladata volt a földtani és szénminőségi adatok országos áttekintése, a perspektivikus szénelőfordulások azonosítása és részletes bemutatása, ezen felül áttekintésre kerültek a világban ismert feldolgozási és hasznosítási technológiák is. E témakörökről ad ismertetést jelen kötet. Az itt közölt tanulmányok szakmai alapot adhatnak a szénbányászati szektorral kapcsolatos álláspontok megfogalmazásához, stratégiai tervezéshez, illetve a szakterületi programokkal (földtani kutatás, bányászat, szénelőkészítés, feldolgozás) szemben támasztott követelmények meghatározásához egyaránt.

A projekt célkitűzései között szerepelt még a mecseki feketekőszén, a borsodi barnakőszén és az észak-magyarországi lignit értékelése a korszerű energetikai és vegyipari technológiák szempontjából, a vizsgálati módszertan fejlesztése, valamint a teljes nyersanyag-értéklánc és a komplex hasznosítás szempontjainak áttekintése a meddő kőzetek hasznosítási lehetőségeivel együtt.

Napjaink fontos célkitűzése az újraiparosítás és a gazdaságélénkítés. Ezen belül kiemelt szempont a helyi természeti erőforrások magasabb technológiai szinten történő hasznosítása, a regionális fejlesztések és a körkörös gazdaság megvalósítása, a nyersanyag-értéklánc lehető legteljesebb kiaknázása, a kritikus nyersanyagok importjától való függőség csökkentése, az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés és nem utolsó sorban a klíma- és környezetvédelmi szempontok érvényesítése.

E fejlesztési irányok a szénbányászati szektor számára lehetőséget teremthetnek, de hogy valójában milyen perspektívát is jelentenek, azt csak a földtan, bányászat, feldolgozási technológia, gazdaság- és társadalomtudomány, valamint a környezetvédelem szakembereinek érvei és ellenérvei határozhatják meg. E vitákra ritkán kerül sor, mivel néhány megdönthetetlennek hitt alapvetés rendszerint előre eldönti a kérdést. Hadd idézzünk itt néhányat. "A szénbányászatnak az egész világon leáldozóban van" - amit azonban sem a termelési mutatók, sem az energiaszektorban betöltött szerep nem támasztanak alá. "Széntelepeink vékonyak, tektonikailag töredezettek, hamutartalmuk magas" - kétségtelenül fontos megállapítás, a gazdaságossági számítások alapját azonban csak konkrét bányaművelési tervek, szénminőségi mutatók és a szénelőkészítés követelményeinek, módjának pontos meghatározása teszi lehetővé. "Magyarországon nincs már rendelkezésre álló, a szükséges szakmai gyakorlattal rendelkező munkaerő, amire szénbányászatot alapozni lehetne" - talán az egyik legnyomósabb érv, s jóllehet ebben a kötetben a társadalomtudományi kérdéseket nem érintettük, tudomásul kell venni, hogy a hazai szénbányászat a múltban több alkalommal szorult külföldi szakértelemre, ipartörténetileg tehát semmiképp nem ismeretlen a helyzet. Ez a probléma akkor is fennáll, ha a modern bányászat fajlagosan kisebb létszámú, de magasabb képzettségű munkaerőt igényel. "A szénbányászat és feldolgozás környezetszennyező és a klímapolitikai elvárásoknak sem felel meg" - ez a sommás kijelentés igaz lehet a legtöbb jelenleg működő, több évtizedes, sokszor elavult és alacsony teljesítményű rendszerre, de a kérdést csak a rendelkezésre álló bányászati és szénfeldolgozási technológiák fajlagos kibocsátásai, a másodlagos feldolgozások eredményessége, valamint konkrét hulladékkezelési és területrendezési tervek alapján közelíthetjük meg szakmailag hitelesen.

Az indokolatlan lemondás és az oktalan optimizmus helyett idézzük tehát inkább Széchenyi örök érvényű gondolatát: "'Halljuk a' más részt is. 'A' rend mindennek a lelke, mert úgy fogjuk találni hidegvérű fontolgatás után, hogy többnyire a' legszebb 's legjózanabbnak látszó planum 's projectumnak, 's a' legnagyobb fáradozások 's munkálkodásoknak azért nincs 's nem is lehet várt és ohajtott sikere, 'mert önkényesen minden felvilágosító Ellenzés nélkül, 's igy természetesen csak féloldalulag 's hiányosan koholtattak, s készittettek, 's végre nem azon rendben kezdődtek 's folytatódtak, mellyet a' dolog természete kivánt volna."

Budapest - Miskolc - Pécs, 2018. április
a szerkesztők

---