---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. JÖVŐKÉP, KÜLDETÉS ÉS STRATÉGIAI CÉLOK
1.1. Jövőkép
1.2. Küldetés
1.3. Stratégiai célok

2. MIÉRT VAN SZÜKSÉG MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKÁRA?
2.1. A makroprudenciális politika alapvető célja
2.2. A rendszerkockázatokat okozó piaci problémák
2.3. A makroprudenciális politika köztes céljai

3. A MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKA KIALAKÍTÁSA SORÁN MÉRLEGELT SZEMPONTOK
3.1. Más szakpolitikákkal való összhang
3.2. Szabály alapú vs. diszkrecionális döntéshozatal
3.3. A makroprudenciális politika tagállami önállóságának mértéke az EU-ban
3.4. A makroprudenciális politika függetlensége
3.5. A makroprudenciális politika delegálásának lényeges elemei

4. AZ MNB MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZET
4.1. A rendszerkockázatok alakulása
4.2. Jogszabályi környezet
4.3. Makroprudenciális intézményrendszer

5. A MAGYAR MAKROPRUDENCIÁLIS BEAVATKOZÁS FOLYAMATA - A MAKROPRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÓI CIKLUS FÁZISAI
5.1. Hogyan azonosítja az MNB a rendszerkockázatokat?
5.2. Hogyan kezeli az MNB a rendszerkockázatokat?
5.3. Utókövetés, értékelés
5.4. Az érintett hatóságokkal való kooperáció

6. AZ MNB MAKROPRUDENCIÁLIS POLITIKÁJÁNAK KOMMUNIKÁCIÓJA
7. AZ MNB ERŐS FELHATALMAZÁSÁHOZ TÁRSULÓ KÜLSŐ KONTROLL
8. IRODALOMJEGYZÉK
9. FÜGGELÉK: A MAGYAR MAKROPRUDENCIÁLIS ESZKÖZÖK BEMUTATÁSA

---

Bevezetés

A nemzetközi pénzügyi válság okozta gazdasági veszteségek mértéke megmutatta, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása mennyire fontos egy ország gazdaságának működőképességéhez. A válság rávilágított, hogy a mikroprudenciális beavatkozások önmagukban nem képesek megelőzni a jelentős reálgazdasági veszteségeket okozó pénzügyi zavarokat. Világossá vált, hogy ehhez a pénzügyi rendszerbe való prudenciális beavatkozások rendszerszintű fókuszára van szükség. A rendszerszintű pénzügyi kockázatok aktív visszaszorítása mellett a pénzügyi szereplők sokktűrő képességét is hathatós módon javítani kell.

Az Európai Unióban a makroprudenciális politika a rendszerszintű kockázatokra irányuló tudatosabb, szisztematikusabb, alaposabb és összehangoltabb elemzési és szabályozási folyamatokon keresztül éri el célját. Ennek motorja az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), amely az általa kiadott ajánlásokon keresztül támogatja a hatékony makroprudenciális politikát, a megvalósítás pedig a tagországok szintjén, illetve a Bankunióban az eurozóna szintjén történik.

A következőkben bemutatásra kerülő magyar makroprudenciális stratégia hét fő részből áll. Először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) makroprudenciális politikával kapcsolatos jövőképét, küldetését és stratégiai céljait ismertetjük (I). Ezt követően közérthető módon bemutatjuk, hogy miért van szükség makroprudenciális beavatkozásokra (II). Sorra vesszük azokat a pénzügyi közvetítőrendszerben lévő piaci súrlódásokat és piaci kudarcokat, amelyek a pénzügyi rendszer működését túlzottan kockázatossá tehetik a gazdaság egésze számára, és ezzel pénzügyi, illetve reálgazdasági válságot okozhatnak. A harmadik részben ismertetjük az eredményes és hatékony makroprudenciális politika intézményi kereteinek kialakítása során felmerülő szempontokat, amelyeket a makroprudenciális stratégia kialakítása során mérlegelni indokolt (III). Ezt követően a makroprudenciális politika külső környezetét, a jogi keretrendszert és az intézményrendszer felépítését mutatjuk be (IV), majd ismertetjük a makroprudenciális eszközök alkalmazásának folyamatát (V). Végül, mivel a makroprudenciális politika hatékony megvalósítása szempontjából kiemelt jelentőségű az átláthatóság, ezért részletesebben áttekintjük a makroprudenciális politika kommunikációját (VI) és külső kontrollját (VII).

---