---

Tartalom

Előszó

OLVASÁSSZOCIOLÓGIA

Az olvasásszociológia rövid történeti áttekintése (Józsa Péter-Jacques Leenhardt)
  Jegyzetek

Olvasók és nem olvasók (Gereben Ferenc)
  Az írásbeliség hétköznapi formái
  Az olvasás peremvidékétől az olvasói elitig
  A sajtó- és könyvolvasás időbeli alakulása
  Az olvasást befolyásoló társadalmi-demográfiai tényezők
  Az olvasói és nem olvasói magatartás értékvilága
  Az olvasói érdeklődés változásai
  Jegyzetek

A gyerekek és a fiatalok olvasási szokásai (Nagy Attila)
  Vélekedések
  Tények(?) és tendenciák
  Szabadidő és olvasás
  Rétegspecifikus eltérések
  Infantizálódás
  Könyv- és könyvtárhasználat. Olvasmányok
  Versek
  Közvetítők
  Kitekintés
  Hivatkozott irodalom

Az olvasmányok beszerzése; Könyvtárhasználati szokások (Gereben Ferenc)
  Az olvasmányok beszerzési módja
  A könyvtári tagság
  Milyen könyvtáraknak tagjai
  A könyvtári szolgáltatások igénybevétele
  Jegyzetek

Könyvtárak a rendszerváltás előtt és után (Vidra Szabó Ferenc)
  Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár
  Esztergom: Babits Mihály Városi Könyvtár
  A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IX. kerületi Főkönyvtára
  Orosháza: Városi Könyvtár

Könyvtár- és könyvtároskép (Gereben Ferenc)
  A felnőtt társadalom könyvtárképének változásai
  "A könyvtár olyan hely..."
  Az össztársadalmi könyvtárkép főbb sajátosságai
  "A könyvtáros olyan személy..."
  Jegyzetek

Irodalmi művek befogadása
A Mester és Margarita magyarországi befogadása (Kamarás István)
  Jegyzetek
Balázs József és Veijo Meri regényének befogadása Magyarországon és Finnországban (Leena Kirstina - Lőrincz Judit)
  Az elvárási horizont
  A regény elfogadtatása és elutasítása
  A regény kommunikatív szerepe
  A nemzeti önarckép és az irodalomolvasás
  Szimbolikus jelentések, intertextualitás
  Irodalomjegyzék (Válogatás az utóbbi évek olvasásszociológiai irodalmából)

OLVASÁSLÉLEKTAN

Az olvasási készségről általánoslélektani megközelítésben (Woodworth, Robert S.-Schlossberg, Harold)
  Szemmozgások olvasás közben
  A terjedelem
  Az olvasási terjedelem, mint az érdeklődés függvénye
  Sajtóhibák és hibásan olvasott szavak
  Az indirekt látás szerepe az olvasásban
  A kifáradás
  A fixációk
  Hangos olvasás
  Csendes olvasás
  Szemmozgások gyakorlása
  Az olvasási készség fejlődése

A mű pszichológiai elemzése (Halász László)
  Amire a cím és az első sorok felkészítenek
  Egyén és csoport
  Autoriter légkör. Érzelmi fertőzés
  Vezetők és vezetettek
  Egyéniség és valóság vesztés
  Önéletrajz - önlélekrajz?

A mese és a gyermek (Bettelheim, Bruno)
  Harc az élet értelméért
  A mesék és a való élet

Életkori sajátosságok és olvasói igények (Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes)
  A ráismerés öröme
  A vers
  Az illúzió feszültsége
  Minden minden lehet
  Ellentétek kedvelése
  Az ismétlés folyamatosságot és biztonságot ad
  Veszély - megmenekülés - kompenzálás
  A vágy teljesítés dinamikája
  Az "elvarázsolt tudat"
  Rendkívüli, csoda nélkül
  Ideálkeresés, érzelmesség

A műbefogadás pszichológiája (Halász László)
  Presztízs-és kontextushatás
  Értékrend és ízlés
  A megítélés zavarai
  Az egyéni ízlés következetlensége
  Személyiségjegyek és befogadás
  Az olvasó aktivitása
  Beleélés, azonosulás, analógiás ráismerés
  Hipotézisalkotás és első benyomás
  Az olvasó és a hős helyzete
  Képzeletbeli és valóság
  Irodalmi és tudományos mű
  A többértelműség következményei
  A figyelem két szintje
  Párhuzamos és sorozatos feldolgozás
  Emlékezés, sémaképzés és műbefogadás
  Érzelem és megismerés
  Elszegényesítés és gazdagodás
  Katarzis és műhatás
  A különböző személyiségdimenziók változtathatósága

Biblioterápa a könyvtárosi munkában (Bartos Éva)
  Egy kis lépéssel közelebb az emberekhez...
  Néha az ember telibe talál...

OLVASÁSPEDAGÓGIA

Hogyan olvasnak a magyar gyerekek? (P. Kovács Imre)

Utak az olvasástanításban (Szedlák Éva)
  Hangoztató, elemző, összetevő módszer
  A globális módszer
  Nyelvi, irodalmi, kommunikációs program
  Intenzív-kombinált olvasástanítás
  Heurisztikus program

Az olvasási kultúra közvetítői
1. A család
  Kulturális tradiciók, értékrend és olvasási szokások (Nagy Attila)
    A jelenség
    Magyarázatok keresése
    A szülök értékrendjéről
  Hogyan mondjunk mesét? (Bettelheim, B.)
2. Az iskola
  A tanóra olvasáspedagógiai lehetőségei (Katsányi Sándor)
  Anaginosco: olvasni, újrafelismerni (Winkler Márta)
  A nyelvi, irodalmi és kommunikációs alternatív tanterv és elterjedése Magyarországon (Zsolnai József)
  Olvasáspedagógiai kísérlet egy középiskolában (Nagy Attila)
3. A könyvtár
  Hatásvizsgálat a könyvtárban (Halász László-Nagy Attila)
  Séta ideáink bölcsőhelye körül (Katsányi Sándor)
    A humanista-nevelő könyvtár
    A liberális-szolgáltató könyvtár
    A szociális elkötelezettségű könyvtár
  A személyes érintkezés és a könyvtár (Nagy Attila)
    Szemkontaktus és a "placebo-effektus"
    A beszélgetés stratégiája
  Szocializáció és könyvtár (Nagy Attila)
    A könyvtáros mint modell
    A beszélgetés stratégiája és az empátia
    Elveszett és megragadott lehetőségek (Esettanulmányok)
    Gyerekek a könyvtárban
  Kulcsos gyerek: feladat a közösség és a könyvtár számára (Dowd, F. S.)
  A könyvtáros, mint az ifjúság tanácsadója (Fine, S.)
    A kérdés
    A tanácsadás elmélete: mi az tulajdonképpen?
    Reakciók és belekeveredések: nem tanácsadás
    Tanácsadói viselkedésformák: minek néz ki a tanácsadás
    Jelzésként felfogható viselkedésmódok
    A könyvtáros, mint tanácsadó: együttműködés
    Jegyzetek
Olvasótábor (Egy magyar közművelődési kísérlet) (Nagy Attila)
  Indítékok
  Módszerek
  Hatás

Irodalom

---

Előszó

A könyvtárosé könyvekkel, illetve a legkülönfélébb információhordozókkal és az emberekkel egyaránt foglalkozó szakma, sokak számára pedig hivatás is. Külön nyomatékot kap ez a megállapítás a közművelődési könyvtárak olvasószolgálatosaira, gyermekkönyvtárosaira és az iskolai bibliotékákban dolgozó kollégákra vonatkoztatva, ahol a közvetlen személyes kapcsolatok, pedagógiai interakciók kikerülhetetlen sora (ajánlás, beszélgetés az olvasóval, csoportos foglalkozások, klubok, olvasótáborok) teszi próbára a könyvtárosok ilyen irányú felkészültségét, leleményességét.

A különféle dokumentumok kezelésének (beszerzésének, rendezésének és visszakeresésének) szabályairól ugyan a képzés minden szintjén bőséges ismerethez jutnak a résztvevők, de az olvasó ember társadalmi arculatáról, az olvasást és a könyvtárhasználatot befolyásoló társadalmi tényezőkről, a mű és az olvasó találkozásáról, a jellegzetes befogadói reakciókról, a szépirodalmi alkotások hatásmechanizmusairól, a mese kiemelkedően fontos szerepéről a gyermek személyiségének fejlődésében, vagy az ún. interakciókban részt vevő, az egymással kapcsolatba kerülő emberekről, illetve a közvetítés mozzanatairól alig esik szó a képzés, a felkészítés folyamán. Ki és hogyan tanítja meg a könyvtárosokat olyan alapvető összefüggésekre, hogy például a sikeres közvetítés, kommunikáció egyik alapfeltétele az a fajta közlés, amelyben a beszélő maga is igaznak, fontosnak tartja mondanivalóját? Vagy tudják-e a nevelői akciókkal (olvasómozgalmakkal, rendezvényekkel) oly gyakran megbízott gyakorló könyvtárosok, hogy a meggyőzés, a hatás nagymértékben függ egyebek között a beszélő hitelétől, ami viszont a hangos, jól tagolt, dinamikus beszédmódnak s a beszélő érzelemgazdagságának, mosolyogni tudásának is egyik természetes következménye?

A személyes közvetítés, a felelni és kérdezni tudás, a partneri együttgondolkodás önbizalmat és önismeretet igényel. Akinek nincs megfelelő magabiztossága, önismerete, elég ereje önmaga vállalásához, az öntudatlanul is kerüli a kapcsolatfelvételt, s lehetőleg kibúvókat keres. A társas helyzetek gyakorlati kezelése, önmagunk és mások jobb megértése, a demokratikus stílusú viselkedés elsajátítása, a visszajelzések hasznosítása, a mások segítésének keresése, az elméleti tudásra építve hasznosan kiegészíthető esettanulmányok megbeszélésével, csoportvitákkal, szerepjátékokkal és az ún. kiképző csoportokban való részvétellel. Ezek a kiscsoportos megbeszélések, ahol a résztvevők komolyan figyelnek egymásra, s ahol kezdik egymást meghallgatni és megérteni, segítheti a mások iránti megértő türelem, az érzékenység fokozását, önmagunk jobb megismerését, a kommunikácós és vezetői készségek fejlesztését.

Jegyzetünket (Olvasásismeret: az olvasás szociológiája, lélektana és pedagógiája) a társadalom és az egyén megértésének, megismerésének eszközeként adjuk a leendő könyvtárosok kezébe. A jelen kötet első része az olvasásszociológia címet viseli, de foglalkozik a "nem olvasás", valamint a könyvtárhasználat és a műbefogadás szociológiájával is. Az olvasáslélektani (második) rész a fogalom három, alapvetően eltérő jelentésével foglalkozik. Elsőként az olvasási készség általános lélektani összefüggéseiről szólunk, majd a szépirodalmi mű pszichológiai elemzésének egy konkrét esetét mutatjuk be, de legrészletesebben a műbefogadás pszichológiai törvényszerűségeit taglaljuk, különös tekintettel a gyermek és a mese, az életkori sajátosságok és az olvasói igények változásaira.

Az olvasásra vonatkozó szociológiai és lélektani ismeretek áttekintése után az olvasás pedagógiájának körvonalait szeretnénk vázolni. A fogalmat három aspektusból közelítjük meg. Először az olvasástanítás feladatáról és általános módszereiről szólunk. Majd önálló fejezetben tárgyaljuk az olvasás általános szocializációs, pedagógiai, vagyis személyiségfejlesztő, a magatartást differenciáló, vélekedési és viselkedési formákat átadó szerepét. Végül az olvasáspedagógiai tevékenységek legfontosabb színtereivel (család, iskola, könyvtár) ugyan külön-külön is foglalkozunk, de a könyvtári vonatkozások, érthető módon, kiemelt szerephez jutnak.

A kötetzáró irodalomjegyzék szemináriumi előadások és szakdolgozatok készítőinek kíván segítséget nyújtani.

Nagy Attila

---