---

Tartalom

ELŐSZÓ
A FÖLD

EUROPA
Az europai státusok' rajza
Nagybritannia és Irland
Spanyolország
Portugal
Francziaország
Belgium
Holland (Németalföld)
Németország vagy a' német státusszövetség
A' német státusok mutató táblája
A' Svajcz (Helvetiai köztársaság)
A' svajczi státusok mutató táblája
Poroszország
Dánia
Svédország és Norvegia
Lengyelország
Krakó köztársasága
Oroszország
Europai Törökország, avvagy a' török birodalom europai része
Görögország
Olaszország
  I. Lombard-Velenczei királyság (Lásd: Ausztriai monarchiát)
  II. Szardiniai királyság
  III. Pármai herczegség (Piacenza és Guastallával)
  IV. Modenai herczegség, Massa-Carrarával
  V. Toscanai nagyherczegség
  VI. Luccai herczegség
  VII. San Marinói köztársaság
  VIII. Egyházi birodalom
  IX. Nápolyi királyság
Az ioniai szigetek köztársasága
Ausztriai összes monarchia

ÁZSIA
A. Éjszak-Ázsia
  I. Ázsiai Oroszország
  II. Dsagatai avvagy Nagy-Bucharia (szabad Tatárország, ujabb iróknál Turkesztan)
B. Nyugot-Ázsia
  III. Ázsiai Törökország
  IV. Arabia
  V. Perzsia vagy Iran
  VI. Afghanisztan
  VII. Beludsisztan
C. Kelet-Ázsia
  VIII. China
    a) A tulajdonképeni chinai birodalom
    b) Chinának alávetett országok
      1. Tibet és Butan
      2. Kis Bucharia avvagy Thian-San-Nan-Lu
      3. Mogolország
      4. Mandsúrság avvagy Mandsuföld
      5. Korea a' Likeio-Archipellel (Lieukieu- vagy Lucsuszigettenger)
  IX. Japan
D. Dél-Ázsia
  X. Elő-India
    a) Britt India
    b) Független státusok
      1. A' szeikhek' (szikhek') státusa
      2. Gwalior vagy hajdani Maha Raja Szindia' státusa
      3. Nepaul státusa
      4. Különféle europai birtokok
  XI. Hátsó-India
  XII. Indiai archipel
    a) Britt Hátsó-India
    b) Birma
    c) Sziam
    d) Független Malacca
    e) Anam
Áttekintése az ázsiai státusoknak és országoknak

AFRIKA
A. Éjszak-Afrika
  I. Egyiptom
  II. Nubia
  III. Habes (Habessinia, Aethiopia)
  IV. Berberség
  V. Szahara sivatagja az oázokkal
  VI. Szudan avvagy tulajdonképeni Nigritia
  VII. Szenegambia avvagy Nyugot-Nigritia
B. Dél-Afrika
  I. A' keleti part országai
  II. A' nyugoti part országai
  III. Belső Dél-Afrika
  IV. Kapföld
  V. Afrikai szigetek
    a) Nyugoti szigetek
    b) Keleti szigetek
Áttekintése az afrikai státusoknak és országoknak

AMERIKA
A. Éjszak-Amerika
  I. Legéjszakiabb vidék
    a) Grönland
    b) Spitzbergák
    c) Éjszaknyugoti part
    d) Nyugoti sarkföldek
    e) A szabad indiánusok hona
  II. Britt gyarmatok
    a) Canada
    b) Új-Wales vagy Westmain
    c) Új-Skóczia
    d) Új-Foundland (Terre Neuve)
    e) Labrador és Ostmain
    f) Új-Braunschweig
    g) Eduárd Hg szigete (azelőtt St. John)
    h) Cap Breton
  III. Éjszakamerikai egyesűlt státusok
  IV. Mexico
  V. Középamerikai szövetséges státusok
B. Nyugot-India
    a) Nagy Antillák
    b) Kis Antillák
    e) Bahama-szigetek
    d) Bermudák
C. Dél-Amerika
  I. Columbiai köztársaságok
  II. Alsó-Peru avvagy tulajdonképeni Peru
  III. Felső-Peru vagy Bolivia
  IV. Chile, az Araucóiak' földjével
  V. Rio de la Plata szövetséges státusa, avvagy Argentina köztársaság
  VI. Brazilia
  VII. Paraguay
  VIII. Uruguay keleti köztársasága (Montevideo)
  IX. Guyana, a columbiai és braziliai részek nélkül, csak az europai gyarmatokat értve
  X. Patagonia
  XI. Legdéliebb szigetek
Áttekintése az amerikai státusoknak és országoknak

AUSZTRALIA
  I. Szárazföld, Új-Holland, a benszülötteknél Ulimaroa
  II. Délausztraliai szigetek
  III. Éjszakausztraliai szigetek
  Átnézete az ausztraliai földeknek és szigeteknek

---

Előszó

Felszólítva a' kiadó-könyvárus által, hogy Galletti' Egyetemes Világismeretének magyarra áttetelét, 's mennyiben közelebbről érdekeltetünk, Magyarországrai alkalmazását magamra vállaljam; örömest engedtem e' felszólításnak, mivelhogy teljesítendő valék szívemnek egyik régi óhajtását is, mely szerint csínos abroszokat kívántam nyújtani a' magyar ifjúságnak.

Galletti' német munkája kilencz kiadásban 's 21,000 példányban immár köz kézen forog, tizedik kiadása pedig, melly legalább is új 5000 példánynyal növelendi a' német kézikönyvek halmazát, épen készülőben van. Illy tényekkel szemközt nem lesz ember, ki Galletti' munkájának félreismerhetlen elsőségeit: annak az adatok' helyes kiválasztásábani ovatosságát, előadásának példás rövidségét, főkép pedig azon objectivitást, melly az egész munkán keresztülszövődve a' pártnézetek egyoldaluságát szorgosan kerűli, kétségbe vonná. Csak illy elsőségek mellett magyarázhatni a' német eredeti példátlan szerencséjét, mellyhez hasonlót a' földirati és státisticai irodalomban nem igen ösmerünk.

De helyén lesz talán a' mondott elsőségeket egy pár szóval bővebben taglalgatni. Az adatok kiválasztása a' szerint történt, hogy az olvasó minden ország legújabb hiteles képmását birja. El van ismerve, mit tagadni senkisem fog, hogy illy munkában a' legújabb adatoknak kell foglaltatniok. De midőn egy részről a' régiebb adatokat, nem annyira (mint nálunk valaki mondá) a' tudomány történeteibe, mint inkább azon czikkeibe utasítjuk, mellyek a' státusnevezetességek' mozgását tárgyalják, melly mozgás lényeges részét teszi a' tudománynak, akkor más részről el nem akarjuk hallgatni abbeli meggyőződésünket, miszerint minden bitang hír után indúlni, a' legújabb adatokat hirlapokból, röpiratokból vagy társalgás végett összeférczelt munkákból szedegetni, a' legégbekiáltóbb tévedésekre adna alkalmat. Ki azt hiszi, hogy illy munka' átdolgozásához nem kivántatik egyéb, mint az Allgemeine Zeitung vagy a' Conversations-Lerikon utolsó kötetei közt ülve, kiirni, mit a' pártüvegen átnéző vagy rövidlátó czikkirók külön czéljaikhoz képest csak amúgy mellesleg compiláltak; annak, ha nem is a' tudományról, legalább annak forrásairól tiszta fogalma nem lehet. - Probáljon valaki péld. Magyarországot rajzolni azon vonások után, mellyek csak az augsburgi Allg. Zeitung-ban letévék, 's ha nem kapja a' legelferdítettebb torzképet, melly eredetijéhez úgy hasonlít mint ököl a' szemhez, akkor mi letesszük a' tollat, hogy azt soha hasonló pályáni versenyzésre ne használjuk. Mi pedig Magyarországról áll, az áll a' többi országokról is. Nemcsak mi, édes hazámfiai! vagyunk olly helyzetben, hogy rólunk a' külföld részint rosz szándék nélkül, részint pedig szántszándékosan mystificaltatik; hanem illy helyzetben vannak a' többi országok is. Nemzeti rokon- vagy ellenszenv, a' czikkirók készűlt- vagy készűletlensége, azoknak pártszenvedélyei 's politicai eretnekségei, sőt ezeknél hatalmasb befolyások is, rakják össze azon különös mozaikot, melly a' nemzetek képét rajzolva a' közvélemény s ez által a' jövendő vezérlését igényli.

A' felvilágosodott és lélekismeretes író tudja, mit tartson az illy adatokról - még akkor is, midőn azok hivatalos köntösben megjelennek. Legyen csak egy kis surlódás Francziaország és Albion között, 's tüstént megjelennek a' hajóhad hivatalos specificatiói. Az angol párducz kezébe veszi a' krétát 's felszámítja a' franczia kakasnak vitorláit és pedig hivatalosan; csakhogy e hivatalos eljárásában felrója azt is, mi a' gyárban csak készül vagy készülni akar, de mellynek fája még a' canadai őserdőket díszesíti - a' franczia kakas ellenben fölveri álmából nemzetét s lelkesedést színlelve hasonló hivatalos összeírást mutat elő 's végtére kibékül szomszédjával. - Kellenek-e az illy adatok?

De van még egy pont, melly a' felvilágosító szót aligha nélkülözheti. Az adat néha olly természetű, hogy szenvedély azt el nem ferdítheti. Ha ezen adat azonkivűl még ollyan is, hogy mérésen vagy számoláson alapúl; akkor úgy látszik, mintha más iróktól elütő véleménynyel lenni, vagy épen több véleményeket előhozni 's összeállítani felesleges munka lenne. Sokaknak dobhártyáján rezeg Mephistónak ama jóakaró tanácsa:

Am besten ist's auch hier, wenn ihr nur Einen hört,
Und auf des Meisters Worte schwört.
Im Ganzen - haltet euch an Worte!
Dann geht ihr durch die sich're Pforte
Zum Tempel der Gewissheit ein.

Francziaország kiterjedésének ismerete - ez kétséget sem szenved - fölméréseken és pedig a' lehető legpontosabb fölméréseken alapúl. Ha mármost valaki a' 92 hasábot olvasva azt kérdi tőlünk: miért állítottunk össze több adatokat 's mellyik ezek közül a' legjobb? annak mi a' következő kérdésekkel felelünk: Hiszi-e, hogy minden fölmérés csak megközelítése a' valónak, 's hogy lehetnek esetek, midőn még az acták hosszas vizsgáltatása után is kétséges az eredmény? - Ezen valaki jobban cselekednék, ha hasonló esetben így okoskodnék: A' több adat nyilván mutatja, hogy többfelé ágaznak a' mérések és számolások, mellynek látásából azt vonhatni le tanúlságúl, hogy ezen mérések és számolások nem absolut, hanem hibákkal járó munkálatok, hogy itt a' helyett, hogy legjobbat keressen az ember, legtanácsosabb középértéket venni fel 's a' t., 's a' t. - A' középérték' kikeresését pedig az olvasóra bizni, annyit tesz, mint belátásához illő figyelemmel viseltetni. - Oh! legyünk méltányosak, barátaim! Sohase keressük a' hibát elegendő studium és gyakorlás által élesített itélőtehetség nélkül az iróban, hanem inkább drága én-ünkben. Legyünk méltányosak még akkor is, midőn tagadhatlan incohaerentiákra akadunk; mert nincs ember, ki az adatoknak végetlen halmazából mindég a' legjobbat kikeresse's azt mindég oda állítsa, hol annak állnia kell!

'S most még csak egy pár szót. Az abroszokon Párizs délvonalát vettük elsőnek; a' szövegben ellenben Ferro délvonalát meghagytuk régi bitorlott jogában. A' reductió azonban olly könnyű, minthogy Párizs épen 20°-kal keletiebb fekvésű, hogy mindenki egy kis gondolkozás után maga találandja el a' szükséges számmíveleteket. Majd tudniillik 20°-at a' párizsi hosszaságokhoz hozzá kell adni, majd ugyan annyit belőlök kivonni, hogy keletkezzenek a' ferrói hosszuságok. Ellenkező mívelet reducálja a' ferrói hosszakat párizsiakra. - A' kiadó-könyvárus végtére mindenkép azon volt, hogy e' magyar munka külső csinra a' német eredetit ne csak elérje, hanem azt sokakban fölül is múlja. Legjobban 's legszembetűnőbben sikerűlt ez neki az abroszok kiállításában. Az érdemnek nagy része őt illeti - őt, ki annyi magyar vállalatai által a' magyar irodalom körül felejthetlen nevet vívott ki magának. Ha van e' munkában valami, mi az értelmiség terjesztésére nem egészen befolyástalan - 's bár többet adhattunk volna! - akkor az öntudat egy része tisztelt barátunkat, Hartlebent illeti. Költ Pesten, majus 1, 1844.

Dr. Vállas Antal

---