---

Tartalom

BEVEZETÉS
Célok
Módszer
Közreműködők
A tanulmány szerkezete
Rövidítések

1. STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK: A HÁROMCIKLUSÚ KÉPZÉS MEGVALÓSÍTÁSA
1.1 A képzési szerkezet bevezetése
1.2 A foglalkoztathatóság
1.3 Közös képzések és oklevelek

2. A BOLOGNAI FOLYAMAT ESZKÖZEI a mobilitás és az elismerés területén
2.1 Kreditrendszer
2.2 Elismerés (oklevelek elismerése, kreditek elismerése, nem-formális és informális tanulás elismerése
2.3 Oklevélmelléklet
2.4 Mobilitás
2.5 A felsőoktatás nemzetközivé válása

3. HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS HALLGATÓI RÉSZVÉTEL
3.1 Hallgatói támogató szolgáltatások
3.2 Hallgatói részvétel a folyamatokban és a döntéshozatalban

4. MINŐSÉGKULTÚRA, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
4.1 Belső minőségértékelés
4.2 Akkreditáció

5. EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ÉS SZÉLES KÖRŰ hozzáférés
5.1 Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata
5.2 Az egész életen át tartó tanulás, a széles körű hozzáférés és a szociális dimenzió
5.3 Az egész életen át tartó tanulás és az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere

6. EGYÉB RENDSZERPROBLÉMÁK
6.1 Nemzeti szintű felsőoktatás-politika
6.2 Az intézményi döntéshozatal és intézményirányítás anomáliái
6.3 Intézményhálózat mérete - állami, magán és egyházi fenntartású intézmények

7. A JÖVŐ KIHÍVÁSAI

FORRÁSOK

---

Bevezetés

Célok

Ez a tanulmány a Tempus Közalapítvány megbízásából készült, a Bologna Tanácsadói Hálózat program keretében, az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával. Célja szerint pillanatfelvétel a bolognai folyamat magyarországi helyzetéről. Mint ilyen, erősen kötődik a folyamat keretében rendszeres időközönként (kétévente) felvételre kerülő pillanatképekhez, jelentésekhez, értékelésekhez. 2008 tavaszán, egy újabb kétéves ciklus közepén - aktuális adatok híján - nehéz sokkal többet közölni a pillanatnyi helyzetről, mint amit a Bologna országjelentés (NRH, 2007) és a Stocktaking riport (Stocktaking, 2007) hazai adatszolgáltatása közölt 2006 őszén. Az abban foglalt adatok óta - noha a folyamat egyes részterületeken, főként a mesterképzések létesítése, indítása terén, előrelépett - nagyon jelentős, érdemi változások a bolognai célkitűzések megvalósítása terén nem detektálhatók. Ebben a tanulmányban annyiban törekedtünk többre, mint a fent említettek szerzői, hogy megpróbáltunk értékelő mozzanatokat kapcsolni a pillanatkép egy-egy eleméhez. Támaszkodva nemzetközi felmérések hazai részeredményeire, magyar felmérésekre és véleményekre, ezeket összevetve a nemzetközi helyzettel, igyekeztünk nemcsak azt bemutatni, hogy hová jutott, hol tart a magyar felsőoktatás, hanem értékelni is az eddig megtett utat, a pillanatnyi helyzetet, és megjelölni a fontosabb kihívásokat.

Módszer

Ez az értékelés készülésének körülményeinél fogva szükségképp szubjektív, ugyanakkor reményeink szerint nem önkényes. Az Európai Bizottság bolognai tanácsadói hálózatának magyar tagjai évek óta átfogóan, ugyanakkor részletekbe menően is igyekeznek megismerni és egyben támogatni a hazai felsőoktatás átalakulásának folyamatát. E munkájuk során a folyamat fontosabb témáival foglalkozó nemzetközi szemináriumokon és konferenciákon túl a hazai felsőoktatás számára szervezett esetfeldolgozó, közös gondolkodásra invitáló rendezvényeken is aktívan részt vesznek. Így mélyebb ismeretekre tehettek szert mind a nemzetközi, mind a hazai átalakulás eredményeiről és nehézségeiről. Ezekre a személyes tapasztalatokra, továbbá egy e célból készített kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva készítette el egyikük a tanulmány munkaváltozatát, amelyet aztán a többi tanácsadó és további 12 fő oktató, vezető észrevételezett, kiegészített, pontosított. Így, bár teljes egészében a szerző felelősségébe tartoznak az itt leírtak - még abban is, hogy a végső változatban (akár csak szerkesztési okokból) mely észrevételeket és hozzászólásokat milyen formában illesztett be -, az anyag egésze sokak közös tapasztalatát, meglátását fogja egybe.

Az Európai Egyetemi Szövetség (European University Association; EUA) is elkészíti kétévente saját, kérdőíves felmérésen, intézmények meglátogatásán, interjúkon alapuló trendjelentését, Trendek címen (Crosier et al., 2007) a bolognai folyamatról (legutóbb éppen az ötödiket), amelynek szerkezetéhez ez a tanulmány igazodni kívánt. Az első elgondolások szerint külön elemzés tárgyát képezték volna a Trendek V-höz beérkezett magyar kérdőívek válaszai, de azon túl, hogy kiderült, Magyarországról összesen 19 választ kaptak a jelentés összeállítói, az adatszolgáltatók védelme érdekében a hazai válaszokat tartalmazó kódtáblát sem adták át másodelemzésre. Ezért az eredeti munkaterv úgy módosult, hogy - külön e célra összeállított - kérdőíves felmérés zajlott le a hazai felsőoktatási intézmények körében (Magyar Bologna felmérés [MB f], 2008).

A hazai kérdőív figyelembe vette a Trendek V jelentéshez összeállított kérdéseket és szempontokat, ám részben egyszerűsítette, részben kiegészítette, illetve a magyar viszonyokra adaptálta azt.

...

A tanulmány szerkezete

A tanulmány szerkezete - mint már volt róla szó - nem titkoltan igazodik a Trendek V jelentés szerkezetéhez, noha jónéhány ponton annál egyszerűbb, egy-két témakör esetében azonban részletesebb, illetve két új témakört is tartalmaz. Az igazodás oka, hogy könnyen összeolvasható legyen a két anyag, ez a cél pedig két okból fogalmazódott meg: egyrészt a Trendek V-ben nagyon sok, a hazai helyzetre is fennálló következtetés, megállapítás olvasható, és szükségtelennek tűnt ezeket megismételni egy rövidebb összefoglaló anyagban; másrészt a hazai helyzetkép, a magyar felsőoktatás változásának pillanatnyi állapota akkor érthető meg jobban, akkor értékelhető reálisan, ha belehelyezzük az európai felsőoktatási tér alakulásának folyamatába. Ehhez pedig a Trendek V jelentés nagyon jó hátteret, áttekintést nyújt.

---