Tatabánya az első világháborúban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Az első 20 esztendő - A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története a tatabányai bányanyitástól az első világháború végéig 1896-1918
Népfelkelő bányász alakulatok Tatabányán a MÁK Rt.-nél az első világháborúban
Statárium Tatabányán 1917 májusában
Tatabánya mint hátország - Az elődközségek mindennapjai az első világháborúban
Felsőgallai közigazgatási iktatókönyvek első világháborúhoz köthető bejegyzései 1914-1918
Tatabánya hősi halottai az első világháborúban
Előszó
A magyarság számára oly tragikus első világháború, és az azt követő trianoni békediktátum centenáriumára emlékezve jelentetjük meg ezt a kötetet, melyet a levéltár jelenlegi, illetve részben korábbi munkatársai készítettek. A téma szakirodalmának felhasználása mellett széleskörű forrásfeltáró munka eredménye a kiadvány. Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára saját iratai mellett a kötet elkészítéséhez felhasználásra került öt másik levéltár iratanyaga is, köztük két határainkon túli (Budapest Főváros Levéltára, az MNL Országos Levéltára és a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár mellett a Nyitrai Állami Levéltár Nyitraivánkai Levéltára és a bécsi Kriegsarchiv iratai). Természetesen - bár ezt szükségtelennek tartottuk állandóan hangsúlyozni - a kötetben szereplő adatok Tatabánya elődközségeire vonatkoznak, hiszen maga a város csak 1947-ben jött létre a négy elődközség egyesülésével.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország széthullása, az új, Magyarországra kényszerített határok lezárása Tatabányán is jelentős változásokat hozott. Az ország általános nehézségein túl a helyi fő munkáltató, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat (MÁK Rt.) munkavállalóinak heterogén mivolta is megváltozott, és a trianoni békediktátumot követően immár nem az Osztrák-Magyar Monarchia egészéből, hanem csak a trianoni határok mögül - illetve a trianoni határok mögé menekülő, elcsatolt területről érkező magyarok és részben németek közül - érkeztek az új munkavállalók a folyamatosan bővülő termelés munkaerő-szükségletének kielégítésére.
A kiadvány megjelentetését a 2014-2020-ig terjedő centenáriumi időszak vége felé időzítettük. Ennek fő oka, hogy a 2018 őszére ígért első világháborús katonai veszteségi adatbázis nyilvánosságra hozatalát szerettük volna megvárni, és annak adatait is felhasználni (erre azonban sajnos 2019 nyaráig nem került sor - lásd erről részleteiben az első világháború tatabányai hősi halottairól szóló tanulmányt).
A kötet első tanulmányát Macher Péter kollégánk jegyzi, ez a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. első húsz évének történetét mutatja be a tatabányai bányanyitástól az első világháború végéig.
A második tanulmányt korábbi kollégánk, Bognár István írta, aki egy fontos, kevéssé ismert és feldolgozott témát kutatott. Tanulmányában az első világháború idején Tatabányán felállított népfelkelő bányászalakulatok történetét dolgozta fel javarészt a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár vonatkozó iratai alapján.
A kötet harmadik tanulmánya részben forrásközlés, ez az első nagy, 1917 májusi tatabányai bányászsztrájk eseményeit mutatja be, melynek során statárium kihirdetésére is sor került, és halálos ítéleteket is hoztak (melyeket azonban nem hajtottak végre). A tanulmány második része a forrásközlés, itt egy Nyitraivánkán, alispáni iratok között ezzel kapcsolatosan fellelt, eddig publikálatlan részletes jelentés kerül leközlésre.
Az ezt követő kétszerzős, széles forrásbázison alapuló tanulmány Tatabánya elődközségeinek életét, mindennapjait mutatja be az első világháború idején. A tanulmány - a téma szakirodalmának feldolgozásán túl - leginkább a helyben fennmaradt levéltári iratokra, illetve a Nyitrai Állami Levéltárban megtalálható alispáni jelentésekre támaszkodva mutatja be az elődközségek életét a tárgyidőszakban.
A kötet következő publikációja egy forrásközlés, melyet Somogyi Csilla kolléganőnk állított össze. Ez az 1914 és 1918 közötti időszak felsőgallai közigazgatási iktatókönyveinek első világháborúhoz köthető témájú iratait listázza (sajnos maguk az iratok a második világháborús nagymérvű iratpusztulás miatt nem maradtak fenn, ahogy az 1917-es iktatókönyv sem).
Az utolsó, töredékessége ellenére is hatalmas forrásbázison alapuló tanulmány Tatabánya hősi halottait mutatja be az első világháborúban a részletes bevezető tanulmányrészt követően egy 350 nevet tartalmazó táblázatban (a bevezető további 37 olyan nevet is tartalmaz, akikről nem sikerült további értékelhető információt gyűjteni, ezért nem kerültek bele a táblázatba). Ez a társadalomtörténeti szempontból jelentős adatbázis is fontos forrásául szolgálhat, kiegészítője lehet a jövő Tatabánya történetével kapcsolatos kutatásainak.
A kiadvány szövegében előforduló kifejezéseket, keresztneveket egységesen a mai helyesírásnak megfelelő alakban használtuk, nem a korabeli nyelvben alkalmazottként (pl. népfelkelő, nem népfölkelő, illetve Ferenc, nem Ferencz).
Ezúton is köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapnak a kiadvány megjelentetéséhez nyújtott támogatását, valamint különösképpen a Nyitrai Állami Levéltár Nyitraivánkai Levéltárában, illetve a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban dolgozó kollégáknak a kiadvány elkészítéséhez nyújtott segítségét.
Tatabánya, 2019. augusztus
Dr. B. Stenge Csaba