---

Tartalom

Előszó
Bauer Péter - Oláh Zsolt: Milyen veszélyeket rejt a hitelezési piac és a hitelközvetítés befagyása?
Hegedűs Sándor - Hidasi Balázs - Plajner Ádám: A Növekedési Hitelprogram második szakaszában nyújtott hitelek elemzése
Hegedűs Sándor - Hidasi Balázs: A Növekedési Hitelprogram szerepe a vállalati devizahitelek forintosításában
Bauer Péter: A Növekedési Hitelprogram 2013-2015. évi makrogazdasági hatásai
Horváth Gábor - Oláh Zsolt: A piaci hitelezés helyreállásának minőségi ismérvei

---

Előszó

A válság kitörését követően Magyarországon nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek számító visszaesés volt megfigyelhető a magánszektor hitelállományában. A visszaesés mind a háztartási, mind a vállalati hitelezést érintette, a pénzügyi közvetítőrendszer zavarai azonban a vállalati hitelezésben csapódtak le leginkább. A vállalati hitelállomány éves összevetésben 4-5 százalékkal zsugorodott a 2009 és 2013 közötti időszakban, és míg más, súlyos pénzügyi válságon átesett országokban a válság utáni ötödik évben többnyire véget ért a hitelvisszaesés, a hazai magánszektor hitelállománya még 2013-ban is csökkent.

A hitelkínálat szűkössége, a bankok visszafogott hitelezési hajlandósága, valamint az emelkedő kockázati felárak a hazai tulajdonú, banki finanszírozásra rászoruló, kis- és középvállalati (kkv) szektor szereplőit sújtotta leginkább. A hazai foglalkoztatás mintegy kétharmada e vállalati körhöz köthető, miközben átlagos termelékenysége gyengébb, mint a nagyvállalatoké. A kkv-szektor javuló hitelhez jutási feltételei miatt megvalósuló beruházások ezért nagyobb termelékenységnövekedést, illetve magasabb foglalkoztatást eredményeznek.

A jegybank 2012 nyarán megkezdte az alapkamat csökkentését, azonban a vállalati hitelkondíciók nem mutattak érdemi enyhülést. A magas finanszírozási költségek és a romló jövedelmezőség a kkv-kat mérlegalkalmazkodásra, termelésük visszafogására, beruházásaik elhalasztására kényszerítette, visszahatva - a romló hitelképességen keresztül - a bankok hitelkínálatára, fokozva a negatív spirál kialakulásának kockázatát, mely a hitelezési piac befagyásának veszélyét vetítette előre.

A monetáris politikai eszköztár új, célzott elemeként 2013 júniusában az MNB elindította a Növekedési Hitelprogramot (NHP) a kkv-k hitelezésében tapasztalt tartós piaci zavar enyhítése, és ezen keresztül a gazdaság élénkítése, valamint a pénzügyi stabilitás megerősítése és az ország külső sérülékenységének csökkentése érdekében. A jegybank az NHP keretében 0 százalékos kamatozású refinanszírozási forinthitelt nyújt a hitelintézeteknek, amit azok legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett, maximum 10 éves futamidővel továbbhiteleznek a kkv-knak. A hosszú távra elérhető fix, kedvező kamatszint kiszámíthatóságot biztosít a kkv-k számára, ami üzleti tevékenységük bővítését, gördülékenyebb működését, elhalasztott és új beruházások megvalósítását teszi lehetővé, melyek hatására versenyképességük is javulhat. A célzott jegybanki program számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, valamint a hitelintézetek figyelmét is a kkv-szektorra irányította, fokozódott a verseny az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért.

Az NHP keretében 2015 végéig összesen közel 31 000 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2 126 milliárd forint összegben, ezzel a rendelkezésre álló keretösszeg 95 százaléka felhasználásra került. A kkv- itelállomány tartós, évi 5-7 százalékos csökkenése a program elindítását követően megállt, majd fokozatosan növekedésnek indult. 2015 utolsó negyedévében már 4 százalékhoz közeli emelkedés volt megfigyelhető. A finanszírozási feltételek kedvezőbbé tételével és számos beruházás megvalósulásának elősegítésével - az MNB becslései alapján - az NHP második szakasza a GDP szintjét a 2013-2015-ös időszakban 1,2 százalékponttal emelte meg, míg az NHP első két szakaszának növekedéshez való hozzájárulása ebben az időszakban 1,7 százalékpont volt, a foglalkoztatást pedig összesen 17 000 fővel növelte meg. Az átmeneti eszközként bevezetett NHP sikeresen teljesítette a meghirdetésekor kitűzött célokat. Hosszabb távon azonban jegybanki szerepvállalás nélkül kell a szükséges mértékben növekednie a hitelállománynak. Ennek érdekében az MNB 2015 novemberében meghirdette a 2016 elején induló Növekedéstámogató Programot (NTP), melynek célja, hogy az NHP fokozatos kivezetése mellett a kereskedelmi bankok egyre inkább piaci alapon elégítsék ki a reálgazdasági szereplők hiteligényét.

Jelen, öt tanulmányt tartalmazó kötet közzétételével a jegybank célja, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi nyilvánosság mélyebben megismerhesse a program eddigi hatásait.

Az első tanulmány bemutatja, hogy a hitelezés válság utáni erőteljes visszaesése milyen kedvezőtlen reálgazdasági folyamatokat eredményezhet. A negatív visszacsatolás hatásmechanizmusa és néhány nemzetközi példa ismertetése után két forgatókönyv mentén vizsgálják a szerzők, hogy a különböző mértékű hitelszűke hatására mennyivel lett volna alacsonyabb a GDP és foglalkoztatás az elmúlt években. Azzal, hogy a Növekedési Hitelprogram bevezetésével sikerült megállítani a hitelállomány csökkenését, kiküszöbölésre került a hitelbefagyás kockázata, ami akár komoly reálgazdasági áldozattal is járhatott volna mind a gazdasági növekedést, mind a foglalkoztatást tekintve.

A második tanulmány az NHP - mindössze három hónapot felölelő - első szakaszának eredményeire építve 2013 októberében indult és 2015 végén zárult második szakaszában nyújtott hiteleket elemzi részletesen. A program második szakaszában már az új hitelekre, azon belül is a növekedést leginkább elősegítő beruházási hitelekre helyeződött a hangsúly. Számottevően emelkedett a leginkább finanszírozási nehézségekkel szembesülő kisebb vállalkozások súlya, ezzel összhangban pedig csökkent az átlagos hitelméret. A tanulmány további számos érdekes, részletes statisztikát mutat be a második szakasz keretében nyújtott hitelek jellemzőiről a hitelcélok, futamidők, hitelösszegek, valamint a regionális és ágazati megoszlás tekintetében.

A harmadik tanulmány az NHP egy ritkán hangsúlyozott, de fontos aspektusát helyezi vizsgálatának középpontjába: a vállalkozások pénzügyi helyzetének - az elsősorban a program első szakaszában megvalósult - devizahitel-kiváltások révén elért stabilizálódását. Az első szakasz keretében 229 milliárd forint értékű devizahitelt forintosítottak a - feltehetően természetes fedezettel nem rendelkező - vállalkozások, ami az akkor fennálló teljesítő kkv-devizahitelállomány több mint 10 százalékának kiváltását jelentette. Az érintett, elsősorban mikro- és kisvállalkozások mentesültek a jövőbeni árfolyamkockázattól, és ezzel elkerülték tőketartozásuk és törlesztőrészleteik azon növekedését, amit az azóta bekövetkezett jelentős forintgyengülés okozott volna. Ez a svájci frank alapú hitelek esetében akár további 40 százalék veszteséget is jelenthetett volna.

A negyedik tanulmány részletesen bemutatja, hogy milyen makrogazdasági csatornákon keresztül, milyen hatásmechanizmus mentén hat az NHP a kkv- itelezés keresleti és kínálati oldalára és ezen keresztül a reálgazdasági növekedésre. Bemutat egy modell alapú becslést; számszerűsíti, hogy a program az eddigi két és fél éve alatt milyen mértékben járult hozzá Magyarország gazdasági növekedéséhez. Emellett ismertet egy, a hitelt felvevő vállalkozások pénzügyi beszámolóira épülő, mikroszintű adatok alapján elkészített becslést arra vonatkozóan, hogy a program mennyi - annak hiányában nem megvalósuló - új beruházást generált. A becslés eredménye alapján a program legnagyobb mértékben a kisebb méretű vállalkozások beruházási aktivitására gyakorolt hatást.

Az ötödik tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen hitelezés lenne kívánatos, ami mind mennyiségében, mind minőségében megfelelően támogatja a gazdasági növekedését. A tanulmányban így bemutatásra kerülnek a piaci alapú hitelezés legfontosabb minőségi ismérvei. A növekedés gerincét továbbra is a kkv-knak nyújtott beruházási hitelek adhatják, és hangsúlyos a fiatal vállalatok forráshoz jutása is. Kiemelten fontos, hogy a vállalkozások mérsékelt banki felár mellett jussanak finanszírozáshoz, és elérhetőek legyenek 5 évnél hosszabb lejáratú, fix kamatozású hitelek.

---