Toldy Ferenc
A magyar költészet története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET
Első Előadás. Az irodalomtörténet fogalma. Ismerétének szükséges volta. Virágzása a külföldön, és saját elmaradásunk. Átmenet a magyar irodalmi történet űzésének szükségére. Ennek egyik ága a költészet története. Felosztás. Ókor. A magyarok régi lakjai, s világéletök a legrégibb időkben. Miveltség, egély, nyelv, irás
Második Előadás. Hún költészet: eposi, diadalmi énekek, bohózat. A húnmonda miként származott által a magyarokhoz. - A magyarok ókori költészete. Hegedősök. Történeti énekek
Harmadik Előadás. A régi magyarok húnmondája. Annak fenmaradt tagjai hazai és külföldi iróknál, s viszonya a külföldi Etele-mondákhoz
Negyedik Előadás. A régi magyar hősmonda. Annak dalnokai. Az irók, kiknél az fenmaradt. Annak két fő része. Az Álmos mondaköre, ennek tagjai és mythosi jelentése
Ötödik Előadás. Az Árpádok vagy Hétmagyar mondaköre. Annak forrásai. Tizenkét tagja. - A tizedik századi hősmonda töredékei
Hatodik Előadás. Visszapillantás az ókorra. Gyéza reformjai. A magyar középkor. Nemzeti költészet: Ősvallási énekek. Népköltészet. Történeti költészet: a dalnoki kar folytonos virágzása. Királyi énekesek. A hegedősök történeti énekeinek tárgyai. Ilyek nyomai a krónikákban
Hetedik. Előadás. A középkori történeti műköltészet maradványai. Regényes beszélyek: A Toldi-monda. Óriás Lóránt. - Tanversek; Apáti Ferenc Feddő éneke. - Egyházi költészet, korán megszorítva a zsinati ellenőrzés által. Breviári énekek. - Vallásos epos: Szent Katalin nagy legendája. - Népköltészet. Vándor szinészek
Nyolcadik Előadás. Az újkor. - Költészetének három időszaka jellemezve. - Az első, vagyis a népies elbeszélő s az egyházi költészet virágzásának kora
Kilencedik Előadás. Tizenhatodik századbeli regényes költészetünk. A Romai Gesták s a Decameron ennek részben forrásai. - Hazai és bizonytalan eredetű regényes beszélyek : Toldi Miklós, Ilosvai Pétertől. Vitéz Francisco, Vasfai Gáspártól. Szilágyi és Hajmási, a szendrei névtelentől. Argírus királyfi, Görgei Alberttől
Tizedik Előadás. Az európai középkor nagy mondaköreihez tartozó regényes költeményeink. Alboin, Valkai Andrástól, a longobárd mondából. A szép Magyellóna, a Károlymondakörből. A Romai Gestákból vett tárgyak : Fortunatus, Heltai Gáspártól(?). Jovenianus, Póli Istvántól. Rustán császár, a drávai névtelentől. - Boccacciói novellák Istvánfi Pál, Enyedi György és Veres Gáspártól
Tizenegyedik Előadás. Átmenet az antikk mondakörhöz. Apollonius királyfi krónikája. - Classicai-mondakör. Trójai monda: Páris és Helena. Trója veszedelme, Dálnoki Jánostól. Ajax és Ulysses, Csáktornyai Mátyástól. Aeneis, Huszti Pétertől. - Némely elveszett darabok. - Sándormondakör: Öt mű közöl egyet birunk, Idari Pétertől
Tizenkettődik Előadás. A regény kezdete Magyarországban. Euryalus és Lucretia. Ponciánus históriája. Salamon és Markalf
Tizenharmadik Előadás. Történeti énekek. Gosárvári Mátyás húnkrónikája. Csáti Demeter töredéke Magyarország megvételéről. Bánk bán, Valkai Andrástól. A tatárjárás, Temesvári Jánostól. Tinódi Zsigmond-krónikája. Nagy Mátyás Hunyadi- krónikája. A kenyérmezei ütközet, a nikolsburgi névtelentől; más, Temesvári Istvántól. Görcsöni Ambrus Mátyás-krónikája, folytatva Bogáti Fazekas Miklóstól. Valkai András király-krónikája
Tizennegyedik Előadás. Tinódi Sebestyén, az utolsó magyar dalnok. Élete. Egykorú történeteket tárgyazó verses krónikái. Azok jellemzése. Tinódi mint történeti kútfő
Tizenötödik Előadás. Egyéb egykoru történeteket leiró verses krónikások. Sziget veszedelme. II. János király élete, Csanádi Demetertől. Túri György halála. A nádudvari győzödelem, Salánki Györgytől. Ihász névtelene. Szinán basa megveretése, Szőllősi Istvántól. -,Külföldi- egykorú történetek előadói: Tinódi, Tőke, Valkai. - Külföldi régibb történetek előadói: Mádai, Csegéri, Bogáti, Fazekas, Cserényi
Tizenhatodik Előadás. A bibliai epika mint átmeneti lánc-szem a tanköltészethez. Annak protestáns jelleme. Irodalma a tizenhatodik században. - Erkölcsi beszélyek, - Tanköltészet. Vallási és vallás-erkölcsi. Dogmai. Általános erkölcsi. - Feddő költészet: Horvát András és mások
Tizenhetedik Előadás. Az apológ. Pesti Gábor Aesopusa. Heltai Gáspár meséi. - Lyrai költészet. Az egyházi ének. Katholikus karkönyvek. Protestáns énekeskönyvek. Unitároké. Szombatosoké. A XVI. századbeli egyházi költészet méltatása
Tizennyolcadik Előadás. Önálló lyrai költészet; Elegiaköltők. Egyéni- vallásos és világi dal: Balassa Bálint. - Alkalmi költészet: ódák. - Romai mérték behozatalának első kisérletei
Tizenkilencedik Előadás. Szinészet és szinköltészet. "Balassa Menyhárt" az első ismeretes magyar historiai színdarab. - "Moralitások" vándor lantosok által előadva. "Comico-Tragoedia." - A tanodai dráma. Bibliai tartalommal: Szegedi Lőrinc Theophaniája. Classicai tartalommal: Bornemisza Péter Klytáemnestrája
Huszadik Előadás. Költői állapotok a tizenhetedik század első felében. Elbeszélő költészet: Szentmártoni és Kolosi. - Tanköltészet: Nyéki Vörös Mátyás, Szentmártoni és Kolosi. Politikai irányköltészet. - Lyrai költészeti Rimai, Beniczky, Péczeli Imre. Az egyházi ének a protestánsoknál: Szenci Molnár Albert; az öreg graduál. A katholikusoknál. - Befejezés
II. KÖTET
Huszonegyedik Előadás. Költői állapotok a tizenhetedik században, és Zrínyi Miklós. A Zrínyiász. Annak első része : I-IV. ének
Huszonkettődik Előadás. A Zrínyiász további folyamatának ( V - XIII. ének) boncolata
Huszonharmadik Előadás. A Zrínyiász vége (XIV. XV. ének). Annak szerkezete. Epizódok. Zrínyi mint jellemfestő. A csodálatos a Zrínyiászban. Előadás, verselés, nyelvezet
Huszonnegyedik Előadás. Zrínyi mint lyrai költő. - Liszti László, s a Mohácsi Veszedelem. Ennek boncolata s birálata. Liszti kisebb költeményei
Huszonötödik Előadás. A verses regény: Gyöngyösi István. Murányi Venus, Kemény János emlékezete, Chariclia, Rózsakoszorú, Cupido, Palinódia. Gyöngyösi kortársai, a tizenhatodik száz. rímes krónikáinak utánzói. Gyöngyösi jelentessége
Huszonhatodik Előadás. Átmenet a tanköltészethez. Haller János Hármas Istóriája. Gróf Kohári István. Tudományos tárgyak verselői. - Alkalmi költészet. - Lyrai költészet: II. Balassa Bálint, Kazinczy András, gróf Zichy Péter. Egyházi énekek. - Szinészet és színköltészet
Huszonhetedik Előadás. Az irodalmi hanyatlás kora. Annak okai. A költészet állapotja. Elbeszélő költészet: gróf Lázár János. Gróf Haller László Telemachja. - Tanköltészet. - Dalköltészet: báró Amadé László, Faludi Ferenc. Egyházi lyra: Rádai Pál, Szőnyi Benjamin. - Színköltészet. A tanodai dráma : Faludi, Kunics, Illei. "Moralitások". - Új jövendő előzményei
Huszonnyolcadik Előadás. A legújabb kor. Annak jelleme a megelőzött időkhöz képest. Időszakai. Kezdete, vagyis az ujjászületés kora: a nemes testőrsereg irodalmi fellépése. Általános mozgalom, s annak eszközei
Huszonkilencedik Előadás. A legújabb irodalom megkezdője Bessenyei György. Elágazó munkásságának átnézete. Bessenyei mint drámaíró; mint tanköltő. Hatása a költészetre, s általában az irodalomra. Visszavonulása, kéziratban maradt munkái
Harmincadik Előadás. A francia iskola többi irói: Orczy, Barcsay, Ányos legkitűnőbb elegiai költőnk, I. Teleki József, Péczeli. - Francia s angol művek átültetése: Drámák. Eposok. Regények: Báróczy Sándor, a magyar szépirodalmi próza teremtője. Tanköltemények. Lyraiak
Harmincegyedik Előadás. A classica iskola; annak előzményei. Alapítói: Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József. Virgil magyarúl. - Másod korszaka: a classicismus köz érvényre vergődik. Sikeretlen kisérletek a hellen költők körül. Az iskola a maga önállóságában: Virág Benedek. Horác magyarul
Harminckettődik Előadás. A népiesek iskolája. Dugonics. Annak történeti regényei és színművei. A népies epos: az új Zrínyiász, Kónyitól; a Hunniás, Horváth Ádámtól; a Magyar Gyász, Etéditől; Vályi-Nagy, Gáti István
Harmincharmadik Előadás. A népies iskola folytatása. A verses regény: Poocs, gróf Gvadányi József: a Falusi Notárius trilógiája. Rontó Pál. - Tanköltészet. - Lyrai költészet: Horváth Ádám népies dalai. - A leoninisták. - A debreceni kör: Földi, Fazekas: "Ludas Matyi", ifj. Kovács József
Harmincnegyedik Előadás. Az új iskola kezdetei. Szépészi irány, ujítás a nyelvben és technikában. Gróf Ráday Gedeon, s a Ráday-versnem. Verseghy, Bacsányi. A lyrai triász: Kazinczy, Szentjóbi, Dayka
Harmincötödik Előadás. Az önállók. Az irodalmi központosítás eszméje és Kármán. "Urania." Fanni Hagyományai. Kármán irói jelleme. Csokonai Vitéz Mihály. Költői jelleme, s neveltetésének erre volt kedvezőtlen befolyása. Védelme Kölcsey irányában
Harminchatodik Előadás. Kisfaludy Sándor. Életének és költészetének egysége. "Himfy Szerelmei." Kisfaludy és Petrarca. A költői nyelv nála emelkedik először felsőbb nemzeties szépségre. Regéi a magyar előidőből
Harminchetedik Előadás. Visszapillantás a különféle irodalmi felekezetekre. - A prózai regény. Mészáros Ignác és Kártigámja. - A dráma. A szinészet föléledése. Ennek közvetlen előzményei: Fejér György s a pozsonyi papnövelde. Az első pesti szinésztársaság. Országos részvét. Az erdélyiek. Színköltészet. - Szép tani mozgalmak. - Befejezés
Név és tárgymutató
Előszó
Az itt következő előadások a pesti egyetemnél az 1853/4-diki télen, s az erre következett nyáron tartatván, a Pesti Napló jeles főszerkesztője Török János úr felszólitása folytán az említett lap részére irattak le, néha mindjárt tartatások után, néha, midőn elfoglaltatásim sora nem engedte, később: de egészben, sőt többnyire a kifejezésig is, híven. Egyedűl némely, a szóbeli előadásnál sokszor szükséges ismétlő emlékeztetéseket, mutatvány-felolvasásokat s ezekhez ragasztott széptani s nyelvtörténeti apró magyarázatokat mellőztem, nehogy azon lap illető terét meghaladják, melybe rendeltettek. De történt az is, hogy egy és más észrevétel, sőt adat is, kifelejtetett, mely el volt mondva, s viszont hogy némely adatok, mik tanszéken a beszéd hevében el találtak maradni, leiráskor beiktattam; vagy épen, időközben kézhez kerűlt régibb vagy újabb jegyzéseimből akkor szúrtam közbe, midőn azokat e külön kiadás alá egyengettem.
Vázlatok ezek - valamint Irodalom-Történetem is -, nem annyira az adatokra, melyek elég teljesen vannak felhozva, vagy érintve legalább, mint a históriai és széptani fejtegetésekre nézve azon rövid időtérnél fogva, mely a körülmények által az élő szónak engedtetett. Ha azonban isten kedvez életemnek, reménylem, hogy mindezeket oly részletes s minden oldalu vizsgálatokkal megalapító munkában fogom nemzetemnek hagyhatni, milyet a tárgy, nemzeti fontosságánál fogva, s mint a miveltségtörténet egyik lényeges része, érdemel, sőt most már követel. A historia, mai álláspontján, nem szorítkozik már az államok harci élete s hatalomviszályai megismertetésére; hanem hasonló figyelmet fordít a szellemnek az egyház és törvényhozásban, sőt a társas életben, a vallás, bölcsészet, költészet és tudományban, a müvészet- és iparvilágban nyilatkozó fejleményeire, melyek sokkal sajátabb birtokai a népeknek, mint a harci és birodalmi események; ugyanis a harciak bizonyos conjunctúrák közt mindenütt nagyobb kisebb mértékben analóg jeleneteket mutatnak fel; ezek az uralkodó nemzetségek túl-befolyása alatt képződnek ki. Ott, hol nem külső, hanem szellemi hatalmak viszik a fő szerepet, ott jelenik meg minden nép, mikép az egyén is, a maga önvalóságában: e tér az, mely tiszta emberi s felsőbb szellemi érdekénél fogva a historiai vizsgálódások első sorába lépett; s ehez képest a népek nem annyira a külső, mint a belső történelemben keresik büszkeségök és dicsőségök legméltóbb címeit.
Nálunk eddig csak egyes részei e belső történetnek, s mondhatni csak a legutóbbi években, kezdtek míveltetni. Jogéletünk, vallás- és egyházi phasisaink, míveltségünk, irodalmunk, művészeti s szorgalmi igyekvéseinkről még nem szólnak átkaroló s mélybe ható történeti művek; de gyűjtetnek az anyagok, vizsgáltatnak az adatok, biráló tekintetek vettetnek egyszer másszor a jelenetekre, sőt belső összefüggésökben kezdenek tárgyaltatni; az akadémia jutalomtételei, a Kisfaludy-Társaság inditásai pályaműveket, népdal, mese, közmondás-gyűjteményeket idéztek elő, a magyar mythologia Ipolyi jelentes nagy munkájában egy szökéssel a tudományok sorába lépett, Szalay László más tekintetben is fontos története mélyebb tekinteteket vet a jogviszonyok fejlődésébe, gróf Teleki József, mindenkép nagyszerű történetvizsgáló műve utóbbi köteteiben a nemzet összes létét tárgyalja a házi életig s a játszókockáig; s e lapok irója az irodalomtörténetet, melynek nevét eddig irók nevei és könyvcímek elősorolásai bitorolták, igyekszik legalább azon vonalra emelni, melyen a történet nevét megérdemelhesse. A közönség fogékonysága és lelkességétől függ, hogy az iróvilág kezdeményező igyekezeteit részvéttel pártolva, ezeket idővel azon fokra emelje, melyen a nagy nemzetek figyelmét és méltatását is magának kiérdemelje.
Ez ohajtott jövendőhöz kiván alulírt a jelen, bár vázlatos és rögtönzött, de többnyire régi készületeken alapvó, dolgozattal járulni. Ha az az irodalomtörténet közönségének nevelésére, asszonyaink részvételére, irodalmunknak kellő szempontból méltánylására - mely egyedűl a historiai lehet - csak némileg fog is hatni, úgy fáradozásaim gazdagon meg lesznek jutalmazva, s felbátorítva érzendem magamat a jelen század költészete történetét is mielőbb sajtó alá bocsátani.
Pesten, decemberben, 1854.
TOLDY FERENC.