---

Tartalom

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1 A NATÉR KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE
1.1 A NATéR indokoltsága, fontossága
1.2 A rendszer újszerűségének bemutatása
  1.2.1 A NATéR hazai előzményei
  1.2.2 A NATéR nemzetközi kapcsolódása
1.3 A NATéR céljainak bemutatása és kapcsolódása az állami és önkormányzati döntés-előkészítéshez
  1.3.1 Célrendszer
  1.3.2 A NATéR célcsoportjainak meghatározása
1.4 A NATéR megvalósításának bemutatása
  1.4.1 Finanszírozási háttér és ütemezés
  1.4.2 Jogszabályi háttér és szabályozási koncepció
1.5 A NATéR működésének intézményi keretei
  1.5.1 A NATéR felügyelete és irányítása
1.6 A NATéR megjelenítése, disszemináció

2 A NATÉR INFORMATIKAI HÁTTERE
2.1 A NATéR szoftverei
2.2 A NATéR hardverkörnyezetének kialakítása
2.3 Az adatrendszeren való tájékozódás eszköze - metaadatok
2.4 A NATéR felhasználói felülete, kezelése

3 ÉGHAJLATI ALKALMAZKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI
3.1 A sérülékenység-vizsgálat módszertanának bemutatása
  3.1.1 A sérülékenység elemzésének általános módszertana
  3.1.2 Sérülékenység-elemzés speciális típusai
3.2 Az éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos NATéR eredmények ismertetése
  3.2.1 Az éghajlatváltozás hatása a felszín alatti vizekre
  3.2.2 Az éghajlatváltozás hatása az ivóvízbázisokra
  3.2.3 Az éghajlatváltozás hatása a villámárvízveszélyre
  3.2.4 A Balaton vízforgalmának az éghajlatváltozás hatására becsült változása
  3.2.5 A felszínborítás időbeli változása: az éghajlatváltozás földhasználati hatásai
  3.2.6 Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdasági biomassza-produkcióra
  3.2.7 Az éghajlatváltozás hatása az erdőgazdálkodásra
  3.2.8 Az éghajlatváltozás hatása a természetes élőhelyekre

4 KÖVETKEZTETÉSEK, HASZNOSÍTÁSI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
4.1 NATéR alkalmazási lehetőségek a természeti erőforrás gazdálkodás területén
4.2 NATéR alkalmazási lehetőségek az ágazati és területi stratégiai tervezésben
4.3 A NATéR alkalmazási újszerűsége
4.4 A NATéR lehetséges továbbfejlesztése
4.5 További kutatási, vizsgálati lehetőségek

5 ÁBRAJEGYZÉK
6 FELHASZNÁLT IRODALOM
7 RÖVIDÍTÉSEK, FOGALMAK

---

Összefoglalás

Az éghajlatváltozás és várható hatásai a hazánk hosszú távú fejlődési lehetőségeit meghatározó tényezők sorában kiemelt jelentőségűek. A különböző klímamodellek az elmúlt évtizedekben megfigyelt kedvezőtlen éghajlati tendenciák egyértelmű folytatódását vetítik előre a XXI. században a Kárpát-medence térségére. ezek szerint a 2021-2050 időszakban az éves csapadékösszeg ugyan nem változik majd jelentősen, azonban a nyári csapadékátlag 5-10%-ot meghaladó mértékű csökkenést mutathat, a jelenleginél hosszabb száraz nyári időszakok prognosztizálhatók. ezzel párhuzamosan a nagy (20 mm-t elérő) csapadékösszegű napok száma a nyári időszakok kivételével minden évszakban nőni fog. Gyakoribbá válnak az ár- és belvizek is. A belvizek által veszélyeztetett terület ma több, mint 21 ezer km², ami európai összevetésben is magas arány, az ország területének 23%-a. Várhatóan növekszik az özönvízszerű esőzések, orkánerejű viharok, hóviharok, hőhullámok gyakorisága, csakúgy, mint a szélsőséges vízállások, az erdőtüzek előfordulása, az aszályos időszakok hossza, és mindennek következményeként csökken a biológiai sokféleség.

A felsorolt folyamatok komoly hatással bírnak egészségünkre, élővilágunkra, az alapvető infrastrukturális hálózatokra, a mezőgazdaság termelékenységére. összegezve: kihatnak az élet szinte minden területére. Az éghajlatváltozás okozta különböző hatások ugyanakkor területileg is eltérnek, így a különböző tértípusok eltérő sérülékenysége alapján a térségek mitigációs és adaptációs képessége is különbözik. értelemszerűen a válaszlépések terén is differenciálni kell, területenként eltérő, az adottságokra reagáló, egyéni tulajdonságokra szabott megoldásokat keresve.

Az éghajlatváltozáshoz való sikeres alkalmazkodás elképzelhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak mélyreható ismerete nélkül. Magyarországon a NATéR projekt indulását megelőzően azonban nem állt rendelkezésre olyan komplex, több ágazatot átfogó adatbázis és ismeretanyag, amely az alkalmazkodási intézkedések megtervezéséhez szükséges területi felbontásban nyújtott volna információkat a várható változásokról. Az adat- és módszertan hiánya következtében csak korlátozott mértékben és néhány szűk szakterületre vonatkozóan készültek olyan elemzések, amelyek az éghajlatváltozás területi sérülékenységéről és az alkalmazkodási lehetőségekről adtak volna egzakt információkat. A jelen összegző tanulmányban ismertetett projekt egésze és egyes munkacsomagjai egyaránt egy átfogó kép megrajzolását célozták meg a fenti problematika kapcsán hazánkról, megalapozva egyúttal a folytonos monitoringtevékenység jövőbeni alapjait.

A Nemzeti Alkalmazkodási térinformatikai rendszer (NATéR) - angolul National Adaptation Geo-information system (NAGiS) - életre hívását a fentiekben körvonalazott szükségletek mellett a közelmúlt éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásai, értékelései alapozták meg, nagyban építkezve a hazai VAHAVA és az európai ESPON CLIMATE projektek eredményeire. A rendszer hazai szinten úttörő jelentőségű az éghajlatváltozás hatásainak átfogó, több résztematikára kiterjedő nyomon követésében, a mitigációs és alkalmazkodási válaszok megalapozásában.

A NATéR létrehozásának törvényi alapját az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az annak Kyotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi lX. (Éghajlatvédelmi) törvény 14. §-a teremtette meg. A törvényi felhatalmazás alapján került elfogadásra a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer működésének részletes szabályairól szóló 94/2014. (III. 21.) kormányrendelet. A NATéR a rendeletben meghatározott keretek között, szakadatok felhasználásával készült származtatott mutatók, elemzések és hatástanulmányok alapján biztosít információt az ország éghajlati állapotáról, az éghajlatváltozás és egyéb hosszú távú természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos stratégiai kockázatok hatásairól, valamint az ezekhez való alkalmazkodási lehetőségekről. A NATéR üzemeltetését a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye látja el.

A tudásbázisrendszer kialakítását célzó projekt 2013 szeptemberében indult és 2016 áprilisában zárul. Működési elvei összhangban vannak a nemzetközi éghajlatvédelmi kötelezettségekkel, továbbá az EU-s szakpolitikákkal, alapelvekkel (pl. INSPIRE irányelv), stratégiákkal (pl. EU 2020, Területi Agenda 2020). A projekt az Európai Gazdasági Térség (EGT) Támogatási Alap által finanszírozott, Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz c. program három alappillérének egyike, forrását 95%-ban az alap biztosította. Az alap kezelője a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) volt. A projektet a Magyar Földtani és Geofizikai intézet hajtotta végre, megvalósításának fő felelőse az Intézet önálló szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ volt.

A jövőbeni éghajlati viszonyok előrebecslését a klimatológiai modellezés teszi lehetővé. A különböző (globális, regionális) szintű modellek folyamatos fejlesztése megköveteli a hazai hosszú távú klíma-forgatókönyvek előállítását szolgáló kapacitás megerősítését, hiszen a modellek nem értelmezhetőek azok hazai adaptációja hiányában. A klímaparaméterek változásának ismerete önmagában azonban nem nyújt elegendő információt arról, hogy milyen hatásokat eredményez az éghajlatváltozás, milyen mértékben tekinthetők sérülékenynek azzal szemben magyar ország egyes térségei. ennek meghatározását szolgálja a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer.

A NATéR átfogó célkitűzése egy sokoldalú felhasználásra alkalmas térinformatikai és adatrendszer kialakítása, amely elősegíti az éghajlatváltozási hatások beazonosítását, az egyes területek sérülékenységének meghatározását, ezáltal ösztönözve a hatásokhoz való alkalmazkodást. Objektív információkkal segíti a változó körülményekhez igazodó, rugalmas döntés-előkészítést, döntéshozást és tervezést, a kapcsolódó jogalkotást. mindezt a rendszer hosszú távú működtetésének biztosítása, teljes mértékben tudományos alapokra helyezése és a NATéR-ben megjelenő eredményekhez vezető módszerek teljes körű dokumentálása révén valósítja meg.

...

---