---

Tartalom

Előszó és köszönetnyilvánítás

I. BEVEZETÉS

II. A HATÁRON TÚLI MAGYAR OLVASÁSKULTÚRA KUTATÁSA
1. Kutatási előzmények
2. Ezredfordulós felméréseink

III. IDENTITÁSTUDAT, NEMZETTUDAT
1. Tartozik-e valamelyik nemzethez?
2. "Mit jelent az Ön számára magyarnak lenni?"
3. Identitástípusok
4. Nemzeti identitás - más empirikus megközelítésben

IV. NYELVHASZNÁLAT, NYELVVÁLASZTÁS
1. Anyanyelv és a házastárs anyanyelve
2. Iskolai tannyelv
3. Hétköznapi nyelvhasználat
4. "Intim" nyelvhasználat
5. Összegzés

V. SAJTÓ ÉS KÖNYVOLVASÁS
1. Sajtóolvasók és nem olvasók
2. Milyen nyelven olvassák a sajtótermékeket?
3. A sajtóolvasás nyelvhasználati és könyvolvasási háttere
4. A könyvolvasás gyakorisága öt ország magyar népességében
5. A könyvolvasás rétegspecifikus jegyei
6. A könyvolvasás nyelve
7. Az olvasmánybeszerzés forrásai

VI. OLVASÓI ÉRDEKLŐDÉS, OLVASÓI ÍZLÉS
1. Mit olvasnak a Kárpát-medencében?
2. Olvasmányszerkezet
3. Kedvenc írók, emlékezetes olvasmányok
4. Olvasói ízléskategóriák
5. Szükség van-e a klasszikusokra?

VII. MÚLT- ÉS JÖVŐKÉP MINT AZ IDENTITÁS RÉSZE

VIII. OLVASÁSKULTÚRA ÉS NEMZETI IDENTITÁS

IX. FÜGGELÉK
1. Térképek
2. Táblázatok
3. Kérdőívek

X. IRODALOMJEGYZÉK

---

Előszó

"Örök dilemma a harc és a belenyugvás között" válaszolta egyik kisebbségben élő interjúalanyunk arra a kérdésre, hogy mit jelent a számára magyarnak lenni. Ennél tömörebben nehéz lenne megfogalmazni a kisebbségi identitás drámáját: a saját azonossághoz való ragaszkodás és az alkalmazkodás, az elzárkózás és a beolvadás, a távozás és a helyben maradás két partja közötti hányódás, a választások és a kompromisszumkeresések "örök dilemmáját". Ebbe az összetett és nagyon bonyolult drámai helyzetbe szeretnénk betekinteni a szociológiai vizsgálódások korántsem korlátlan eszközeivel, fő megközelítési szempontként a dráma egyik szereplőjét, az olvasáskultúrát választva.

Immár több évtizedes olvasásszociológiai munkálkodás tapasztalata alapján úgy vélem, hogy az olvasás nem csak egy az ún. szabadidős tevékenységek közül, hanem kitüntetett, mondhatni szimbolikus szereppel bíró cselekedet. Különleges vonása nem merül ki abban, hogy nehezen képzelhető el más tevékenységek kulisszáját jelentő "háttértevékenységként", hanem abban az értékegyüttesben (kreativitás, nyitottság, harmonikus személyiség stb.) ölt főleg testet, amelyet a "fontos dolgok" széles választékából magához vonz. Az olvasásról készített kép tehát - úgy vélem - nem csak az olvasásról szól. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy több országban élő, kisebbségi sorsra jutott nyelvi közösség olvasáskultúrája a témánk.

Öt ország magyar népességére kiterjedő kutatásunknak két vezérmotívuma volt: egyrészt a lehető leghitelesebben kívántuk feltárni a magyar olvasáskultúra határon inneni és túli (többségi és kisebbségi) változatainak jellemzőit; másrészt arra törekedtünk, hogy kiderítsük: e jellemzők kapcsolatba hozhatók-e a kollektív identitástudat különböző formáival, s ha igen, e kapcsolatok milyen természetűek. Ilyenfajta vizsgálódásokra magam sem először vállalkoztam, de - támaszkodva a korábbi kutatások eredményeire - először nyílt alkalmam arra, hogy a (csaknem teljes) Kárpát-medencei méretekhez egy-egy ország magyar felnőtt népességének reprezentatív mintáit is társítsuk.

***

Ezúton szeretnék köszönetét mondani az egyes országokban végzett empirikus felméréseket támogató alábbi intézményeknek: XX. Század Intézet; Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet; MTA Kisebbségkutató Intézete; Oktatási Minisztérium (Magyar-Holland Együttműködési Program); Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; valamint az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány (OKTK) VIII/b főiránya.

Köszönettel kell megemlítenem munkahelyemnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának gesztusát: azáltal, hogy 2004 őszi szemeszterében felmentett az oktatói feladatok végzése alól, nagymértékben elősegítette e könyv megszületését.

Az öt országban végrehajtott adatfelvétel koordinálásával és irányításával nagy segítséget nyújtottak: Apró István (Budapest), Dobos Ferenc (Budapest), Gábrity Molnár Irén (Szabadka), Lampl Zsuzsanna (Pozsony), Sorbán Angéla (Kolozsvár), Véssey (Budapest). Köszönöm nekik és az általuk képviselt intézményeknek (ezekre a felmérések ismertetésekor még visszatérünk) a hathatós kollegiális együttműködést és támogatást.

Köszönettel tartozom Bolváry Endrének immár negyedévszázados - és a mostani munkám alapját képező felméréssorozatban is megnyilvánuló - számítástechnikai segítségéért; valamint az adatfeldolgozás speciális feladatainak elvégzésében ugyancsak régóta fontos segítséget nyújtó Bárdos Katalinnak és Havas Katalinnak. Köszönöm továbbá Sebők Lászlónak a térképek, Gereben Orsolyának a grafikonok elkészítését.

Végül, de nem utolsó sorban köszönöm Cholnoky Győzőnek, a Lucidus Kiadó igazgatójának, hogy a téma iránti egyéni és kiadói érdeklődésével, valamint türelmes, kollegiális biztatásával oly jelentős részt vállalt e könyv megszületésében.

A szerző

---