---

Tartalom

BEVEZETÉS (KERCSMÁR ZSOLT)

MAGYARORSZÁG TÁJEGYSÉGEINEK FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE (BUDAI TAMÁS)
A Dunántúli-középhegység
Az Északi-középhegység
A Mecsek és a Villányi-hegység
A Dunántúli-dombság
A Kisalföld és az Alpokalja
Az Alföld

MAGYARORSZÁG FELSZÍNI KÉPZŐDMÉNYEINEK FÖLDTANI LEÍRÁSA (BUDAI TAMÁS - BT, CSILLAG GÁBOR - CSG, KERCSMÁR ZSOLT - KZS, SELMECZI ILDIKÓ - SI, SZTANÓ ORSOLYA - SZO)
Paleozoikum (tagolás nélkül) (BT)
Ordovícium-szilur (BT)
Ordovícium-devon (BT)
Szilur-devon (BT)
Devon (BT)
Karbon (BT)
Perm (BT)
Triász (BT)
  Alsó-triász
  Középső-triász
  Középső-felső-triász
  Felső-triász
Triász-jura (BT)
Triász-kréta (BT)
Jura
  Alsó-középső-jura (BT)
  Középső-felső-jura (BT)
  Jura (tagolás nélkül) (BT)
Jura-kréta (BT)
Kréta
  Alsó-kréta (BT)
  Alsó-felső-kréta (BT)
  Felső-kréta (BT, KZs)
Eocén (KZs)
Eocén-oligocén (KZs)
Oligocén (KZs)
Oligocén-miocén (SI, KZs)
Miocén
  Alsó-miocén (SI)
  Alsó-középső-miocén (SI)
  Középső-miocén (SI)
  Középső-felső-miocén (SI)
  Felső-miocén (CsG, SzO)
Miocén-pliocén (CsG, SzO)
Miocén-pleisztocén (CsG)
Pliocén (CsG)
Pliocén-pleisztocén (CsG)
Pleisztocén (CsG)
Pleisztocén-holocén (CsG)
Holocén (CsG)

IRODALOM
MUTATÓ
A KÖTET SZERZŐI

---

Bevezetés

A földtani térképezés a geológiai ismeretességet megalapozó legősibb kutatási módszer (LYELL 1830), amelynek látható és kézzelfogható eredménye tágabb vagy szűkebb környezetünk földtani térképe és a hozzá tartozó, értelmezést segítő magyarázó kötet. A földtudományi kutatási módszerek fejlődése és az ország földtani felépítéséről szerzett újabb ismeretek időről-időre szükségessé teszik Magyarország részletes és átfogó földtani térképeinek, az adott kornak megfelelő tudási és technikai színvonalon való megszerkesztését (KERCSMÁR et al. 2015), és az azokat értelmező térképmagyarázók elkészítését és azok közreadását.

Az egész Kárpát-medencét ábrázoló, ezáltal teljes Magyarországot lefedő első klasszikus földtani térkép még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Bécsben jelent meg (HAUER 1867), amelyet 30 év elteltével, 1896-ban követett a "Magyarhoni Geologiai Társulat" és a "Magyar királyi Geologiai Intézet" által, SEMSEY Andor mecenatúrája alatt kiadott 1:1 000 000-ós méretarányú Magyarország Geológiai Térképe (BÖCKH et al. 1896). Újabb 30 év után, 1922-ben jelent meg ismét földtani térkép a Kárpátok koszorúzta Magyarországról, 1:900 000-es méretarányban (LÓCZY, PAPP 1922), amit később az egyharmadára csonkított ország területét lefedő 1 300 000-es méretarányú térkép követett (BALOGH et al. 1956). Utoljára 30 éve jelent meg áttekintő, 1:500 000-es méretarányú fedett földtani térkép Magyarországról (FÜLÖP et al. 1984). Az akkori áttekintő térképhez azonban magyarázó nem készült. Azóta több tájegység földtani térképezésének (KORPÁS szerk. 1998, BUDAI et al. 1999, GYALOG, HORVÁTH szerk. 2004, SZENTPÉTERY, LESS szerk. 2006, PELIKÁN, BUDAI szerk. 2005, BUDAI, FODOR szerk. 2009), rétegtani, litosztratigráfiai összefoglalásának (GYALOG szerk. 1996, BÉRCZI, JÁMBOR szerk. 1999, GYALOG, BUDAI szerk. 2004), valamint átfogó monografikus munkának (FÜLÖP 1990, 1994; HAAS 2004) összegző ismeretanyagával gazdagodott a hazai földtan.

Az 1990-es évek elején a Magyar Állami Földtani Intézet Egységes Földtani Térképrendszerek (EOFT) projektjének keretében megfogalmazott cél alapján, előbb a hazai földtani képződmények litosztratigráfiai alapú, egységes jelkulcsa (GYALOG szerk. 1996), majd 10 évvel később az egységes képződménybeosztáson alapuló, 1:100 000-es méretarányú digitális földtani térkép készült el (GYALOG szerk. 2005). A 88 térképlapból álló 1:100 000-es méretarányú térképsorozat alapján, 4 évvel később megjelent Magyarország földtani atlasza (BUDAI, GYALOG szerk. 2009), amely egy a korábbi térképből levezetett, 1:200°000-es méretarányú földtani térképet tartalmazott (GYALOG, BUDAI szerk. 2009).

E két digitális adatbázison nyugvó térképből, a méretaránynak megfelelő összevonásokkal született meg Magyarország legújabb áttekintő méretarányú (1:500 000) felszíni földtani térképe (GYALOG 2013). Ez a FÜLÖP et al. (1984) térképénél közel 30 évvel később megjelent földtani térkép Magyarország geológiai képződményeit már nem kőzettani jellegek szerint, hanem a Magyar Rétegtani Bizottság által elfogadott litosztratigráfiai egységek alapján mutatja be. A térképen feltüntetett pleisztocénnél idősebb litosztratigráfiai egységek, valamint pleisztocén és holocén képződmények már integrált rétegtani, fáciestani, genetikai és elterjedési információkat is hordoznak.

Ennek megfelelően a korábbi gyakorlattal ellentétben, a térképhez készült magyarázó sem egymástól független, szűkszavú litológiai és őslénytani leírásokra korlátozódik, hanem a litosztratigráfiai egységek jelenlegi tudásunk szerinti legkorszerűbb leírását tartalmazza, feltárva a köztük lévő összefüggéseket is. Különleges a kötet abból a szempontból is, hogy a szerzők az egyes korok szakértőiként lettek felkérve a magyarázó fejezeteinek megírására, és nem vettek részt a térkép szerkesztési munkáiban. Ebből adódóan néhány képződmény térképi összevonásával és ábrázolásával kapcsolatban keletkezett elvi ellentmondást a képződményleírásokban kellett feloldaniuk. Jellemző probléma volt a leírásoknál, hogy a kis méretarány és a képződmény-összevonásokból adódó térképi megjelenítés miatt, lényeges formációk nem szerepelnek a földtani térképen, ugyanakkor megtalálhatók a magyarázóban. Ezeket a képződményleírásoknál csillaggal jelöltük (pl. Pisznicei Mészkő*). A térképmagyarázó szerzői a legfrissebb rétegtani eredményeket építették be a leírásokba, amelyek a kötet megírása és szerkesztése alatt is változtak. Jelentősebben a miocén fejezeteket érintő rétegtani változások miatt, a kötet megfelelő helyén rövid magyarázattal láttuk el az adott rétegtani egységeket (pl. a Felső-miocén fejezet kezdetén). Ahol nyomtatásban még meg nem jelent, de a rétegtani munkacsoportok által már jóváhagyott rétegtani eredmények szerepelnek, ott "szóbeli közlés"-re hivatkoztunk.

A felszíni földtani térképmagyarázó szervesen kapcsolódik a 2014. év végén megjelent "Magyarország prekainozoos aljzatának földtana" c. (HAAS, BUDAI szerk. 2014) térképmagyarázóhoz. Ennek megfelelően a felszínen megjelenő prekainozoos képződmények leírása kevésbé részletes, mint a kainozoos képződményeké. A prekainozoos egységek részletesebb leírása és az összefüggések értelmezése HAAS, BUDAI szerk. (2014) munkájában olvasható.

A legújabb 1:500 000-es méretarányú földtani térképekhez készült két új magyarázókötet Magyarország földtanának legteljesebb és legfrissebb összefoglalása, amelyek együttes használata korszerű és széleskörű geológiai információkkal látja el az olvasókat Magyarország földjére vonatkozóan.

---