---

Tartalom

I. BEVEZETÉS
A felmérés célja, módszere és a mintasokaság

II. A SAJTÓ OLVASÁSA
1. Sajtóolvasás és könyvolvasás
2. A napilapok olvasása
3. Hetilapolvasás
4. A folyóiratok olvasása

III. KÖNYVOLVASÁS
1. Az olvasás gyakorisága
  a) Mitől függ az olvasás intenzitás?
  b) Az olvasás gyakorisága a középiskola befejezése előtt és után
  c)könyvszakma néhány teendője
  d) Az olvasás gyakorisága és a tévé
2. Mit olvasnak, és miből olvasnának többet a fiatalok?
  a)Kedvelt olvasmányfajták
  b) A könyvkiadással szemben támasztott igények
  c) A versek és a mai magyar irodalom olvasása
  d) Az utolsó olvasmányok
3. A fiatalok "olvasástörténete"
  a)kezdet időpontja
  b) Az olvasás minőségi szintjei és ezek időbeli alakulása
  c) Emlékezetes könyvélmények

IV. AZ OLVASMÁNYOK BESZERZÉSE
1. Az olvasmányok beszerzése általában
2. Könyvvásárlás
3. Családi könyvállomány
4. Könyvtári tagság
  a)könyvtári tagság általában
  b) Az egyes könyvtártipusok látogatottsága, a könyvtári "lemorzsolódás"
  c) Iskolai könyvtár
  d) A könyvtárból kölcsönzött könyv "hatóköre"

---

Bevezetés

A Könyvkiadók és Terjesztők Országos Központjának Piackutató Csoportja 1967. őszén felmérte 631 középiskolás, illetve középiskolai tanulmányait néhány évvel ezelőtt befejező fiatal olvasási szokásait. Felmérésünk célja az volt, hogy képet adjunk e réteg olvasási gyakoriságáról, olvasmányairól és könyvbeszerzési forrásairól. Emellett választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a könyv és az olvasás szempontjából milyen változásokat eredményez a fiatalok életében középiskolai tanulmányaik befejezése; mennyiben él és hat tovább, vagy halványul el a 12 iskolában eltöltött év izlés- és olvasásranevelő hatása, illetve milyen alapnak bizonyul a továbbfejlődés számára.

Felmérésünket a fővárosban szerveztük meg, három középiskola és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy kerületi könyvtárának bevonásával. Ennek megfelelően mintasokaságunknak két alapvető csoportja van: az iskolák révén megkérdezett 528 fős "iskolai csoport", és a kerületi könyvtár 103 mostani, illetve egykori tagjából álló "könyvtári csoport".

Az iskolai csoport 528 megkérdezettje közül 204 fő a belső-budai Toldy Ferenc Gimnázium, 165 fő a kőbányai I. László Gimnázium, és 159 fő a Bánki Donát Gépipari Technikum végzős, illetve 1964-ben végzett Budapesten lakó tanulója volt.

A végzős középiskolások száma (252 fő) nagyjából megegyezett a végzettek számával (276 fő). Az emlitett iskolák 1964-ben érettségizett és a kérdezés idején negyediket végző osztályai egyaránt koedukáltak voltak, igy az iskolai csoportban 291 fiu, és 237 lány megkérdezésére került sor.

A könyvtári csoport 103 fiatalja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 11. sz. kerületi könyvtárának (I. ker., Krisztina krt. 87/89.) volt középiskolás (tulnyomórészt gimnazista) olvasója az 1963-as évben.

A könyvtári csoport tagjai kérdezésünk idején már mind befejezték középiskolai tanulmányaikat, közöttük a fiuk és lányok kb. fele-fele arányban szerepeltek (47, illetve 56 fő). Ennek a kiegészitő vizsgálatnak fő célja az volt, hogy ha szerény mértékben is, bepillantást nyerjünk általa a középiskola befejezése után oly általános könyvtári lemorzsolódás belső természetébe, ahová a könyvtári statisztikák már nem juthatnak el. Lemorzsolódók természetesen az iskolák révén utolért 528 fiatal között is akadtak, de itt a lemorzsolódás jelenségét egy konkrét könyvtár viszonylatában vizsgálhattuk. A 103 fiatalról nemcsak azt tudjuk, hogy 1963-ban tagja volt a Krisztina köruti könyvtárnak, hanem ismerjük ez évben történt könyvkölcsönzéseik mennyiségi és minőségi adatait is (a kölcsönzött könyvek számát és cimét), s igy megvan annak lehetősége, hogy ugyanazon személyek érettségi előtti és utáni olvasási szokásait viszonylag objektiv adatok alapján hasonlitsuk össze.

Megjegyezzük azonban, hogy ez a szükkörü vizsgálat csak gazdagitani, kiegésziteni akarja a felmérés összképét, önmagában inkább csak módszertani kisérletnek tekinthető.

...

Vizsgálatunk módszeréül a személyes kérdezést választottuk: az iskoláktól kapott osztálynévsorok és a könyvtártól kapott név- és cimlista alapján kérdezőbiztosaink az interjualanyokat lakásukon keresték fel.

Felmérésünk legfőbb tanulsága az volt, hogy a megkérdezett 631 fiatal közül mindenki olvas könyvet. Ne tekintsük ezt magától értetődőnek, még a felmérésünk idején középiskolai tanulmányaikat végző fiatalok esetében sem: kérdéseinkkel kifejezetten az iskolai kötelező olvasmányokon kivüli olvasás után érdeklődtünk. - Ennek a ténynek a kapcsán nem tünhet tul merész általánositásnak, ha kijelentjük, hogy a középiskola elvégzése olyan határnak mutatkozik, amelyen tul a (valamilyen szintü) könyvolvasás nem esetleges kedvező körülmények eredményeként, hanem mint szükségszerü követkézmény jelentkezik. Ez a tény a középiskolás, illetve a középiskolát nemrég elvégző fiatalokat a könyvszakma szempontjából rendkivül fontos réteggé avatja.

Mielőtt vizsgálataink eredményeit ismertetnénk, előre kell bocsátanunk, hogy az általunk megkérdezett fiatalok nem reprezentálják az ország, de még a főváros középiskolás fiataljait sem. Felmérésünknek nem is ez, hanem az alapvető tájékozódás volt a célja: képet alkotni azokról a legfontosabb jelenségekről, amelyek e réteg olvasási és könyvbeszerzési szokásait jellemzik. Eredményeink valamivel jobbak a középiskolás átlagnál.

Bár adataink nem általánosithatók, bizonyos tendenciák mintasokaságunk körén tul is érvényesek.

Végül ezuton mondunk köszönetet a Bánki Donát Gépipari Technikum, az I. László Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 11. sz. kerületi könyvtára vezetőinek és beosztottjainak, pedagógusoknak és könyvtárosoknak, hogy munkánkat oly készségesen támogatták.

---