---

Tartalom

1. AZ ELEMZÉS CÉLJA
2. AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

3. KÉSZPÉNZMENTES PÉNZFORGALOM
3.1. A fizetési számlák száma
3.2. A fizetési számlákhoz kapcsolódó pénzforgalom
3.3. A fizetésikártya-üzletág
3.4. visszaélések a készpénzmentes pénzforgalomban
3.5. Mobiltelefonos vásárlások

4. KÉSZPÉNZIGÉNYES PÉNZFORGALOM
4.1. Postai pénzforgalmi szolgáltatások
4.2. Készpénz-átutalási forgalom

5. A FIZETÉSI RENDSZEREK FORGALMA
5.1. A kisértékű fizetési rendszer forgalma
5.2. A nagyértékű fizetési forgalom

6. INNOVATÍV KEZDEMÉNYEZÉSEK A HAZAI PÉNZFORGALOMBAN

---

Összefoglalás

A készpénzmentes pénzforgalomban való részvétel alapfeltételének számító fizetési számlák száma 2010-ben tovább nőtt, ezek egyre nagyobb aránya (61%) pedig már az interneten keresztül is elérhető. Az elszámolási forgalomban a legjelentősebb fizetési mód az átutalás, melynek forgalma 2010-ben csak kisebb mértékben nőtt. A tranzakciók negyedét a pénzforgalmi szolgáltatók belső forgalma adta. A további két jelentős fizetési mód az elszámolási forgalomban a csoportos átutalás, melyet elsősorban intézményi ügyfelek vesznek igénybe, és a csoportos beszedés, mellyel főleg kisebb értékű tranzakciókat bonyolítanak le.

A bankszámlához kötődő készpénzmentes pénzforgalomban a visszaélések aránya elhanyagolható, ezek a kísérletek elsősorban papíron, kisebb részben pedig internetes és telefonos benyújtási csatornán érkeznek a szolgáltatókhoz. A visszaélési kísérletek egyre nagyobb aránya sikeres, bár az ezekkel okozott kár értéke alacsony a teljes elszámolási forgalomhoz képest.

A fizetési kártyák száma jelentősen nem változott az elmúlt évben, azonban a betéti és a hitelkártyák közötti átrendeződés tovább folytatódott, azaz tovább csökkent a hitelkártyák száma. ennek oka az elmúlt évek válsága, melynek során az új hitelkártyák kibocsátása nagymértékben lecsökkent, míg sokan a meglévő kártyájukat is visszaadták. A hazai kibocsátású kártyák jelentős része két nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard és a Visa logóját viseli. A két társaság piaci részesedése a korábbi években lényegesen nem változott, a 2010-es 4%-os változás után viszont 2011-ben is folytatódott a Visa-kártyák arányának csökkenése, melynek oka a két kártyatársaság kártyáihoz kapcsolódó bankközi jutalékok közötti jelentős különbség. A fizetési kártyák használata szintén átalakulóban van, miközben a kártyabirtokosok egyre többször használják vásárlásra a kártyáikat, a készpénzfelvételi tranzakciók száma csökkenésnek indult.

A bankkártyát elfogadó hálózat fejlesztése folytatódott, a készpénzfelvételi berendezések (ATM) száma kisebb, a vásárlásra alkalmas terminálok (POS) száma nagyobb mértékben nőtt. A kereskedői elfogadóhelyek számának növelése az egyre kisebb méretű üzletek bekapcsolásával folytatódott, itt azonban jelentős a lemaradás, az üzletek nagy részében továbbra sem lehet kártyával fizetni. A kártyás fizetési lehetőség kiépítését jelentősen befolyásolja a fizetésikártya-üzletágban alkalmazott bankközi jutalék (interchange) mértéke. A jutalék jelenlegi szintje mellett a kisebb kereskedők nem tudják kigazdálkodni a kártyaelfogadás költségeit, és ez a nagyobb kereskedők számára is jelentős költséggel jár.

Az elmúlt időszakban a fizetési kártyákkal kapcsolatos fontos esemény a csipmigráció ütemének jelentős gyorsulása, melynek hatására szinte az összes terminál és a kártyák közel kétharmada (61,5%) már csipesített. ez a folyamat kedvező hatással lehet a kártyás visszaélések visszaszorítására, melyek száma azonban jelenleg sem magas. A visszaélések nagy része továbbra is a nemzetközi forgalomban, és elsősorban hamisított kártyákkal történik.

A mobiltelefonnal végrehajtott fizetési tranzakciók száma továbbra is alacsony a többi fizetési módhoz képest. A mobiltelefonos fizetésekre felhasználható egyenlegek száma tovább nőtt 2010-ben, ezeken jellemzően továbbra is átlagosan alacsony összegek állnak rendelkezésre a vásárlásra. A mobiltelefonos vásárlások száma csökkent az elmúlt évben, míg az így elköltött pénz értéke nőtt. ezen belül a mobiltelefonnal közvetlenül összefüggő vásárlások száma csökkent, míg a szolgáltatásvásárlások száma és értéke is emelkedett.

A hazai pénzforgalmi piac egyik jelentős szereplője a Magyar Posta, mely kiterjedt fiókhálózatának köszönhetően a lakosság nagy részét érheti el. A pénzforgalmi szolgáltatások között egyelőre elsősorban a papíralapúak találhatóak meg nála. A posta elsőszámú szolgáltatása a készpénz-átutalási megbízások teljesítése, melyek forgalma az elmúlt években csökkenő trendet mutat. ennek oka lehet a válság és a számlák kifizetésének elmaradása mellett a fizetési szokások lassú átalakulása is, melynek köszönhetően egyre többen váltanak át a papíralapú fizetési módokról azok elektronikus alternatíváira. A jelentős sárgacsekk-forgalom mellett a nyugdíjak nagyobb része is a postán keresztül kerül kifizetésre. Az elektronikus szolgáltatások felé tett első lépés a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése, ennek jelenlegi árazása azonban nem segíti annak széles körű elterjedését.

A nem postautalvány alapján lebonyolított készpénz-átutalási forgalom az elmúlt években jelentősen nőtt, miközben a tranzakciók átlagos értéke folyamatosan csökkent. A tranzakciók nagyobb részét továbbra is a nemzetközi forgalomban bonyolítják, a tranzakciók háromnegyede külföldről belföldre irányul, míg a belföldi forgalom aránya alig haladja meg a 2%-ot.

A kisértékű fizetési rendszerben elszámolt tételek száma lényegében nem változott 2009-hez képest. A nagyértékű fizetési forgalom mind a tranzakciók száma, mind pedig értéke alapján nőtt 2010-ben. A forgalom nagyobb részét továbbra is a bankközi átutalások teszik ki, emellett jelentős még az ügyféltételek és a DVP-tételek forgalma, illetve érték szerint az MNB-kötvény-tranzakciók is.

---