Kalecsinszky Sándor
A Magyar Korona országainak megvizsgált agyagai
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezető
2. A magyarországi agyagokra vonatkozó irodalom
3. A m. kir. földtani intézet gyűjteményében levő megvizsgált agyagok lelőhelyeinek felsorolása tűzállósági fokozatuk szerint
4. Részletesebb adatok a magyar korona országainak területén levő és megvizsgált agyagtelepekhez
5. Égetés után fehér vagy világos színű agyagok
6. Az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagok
7. Külföldi összehasonlító agyagminták
8. A magyar korona országainak tűzállóságra megvizsgált agyagjainak átnézetes térképe 1 : 90.000
Bevezetés
A magy. kir. Földtani Intézetnek nemcsak a tudományos, de az ezzel kapcsolatos gyakorlati érdekű és értékű munkálkodás is egyik czéljáúl van kitűzve. A jelen munka első sorban a gyakorlati életnek kíván megfelelni, az évek hosszú során át az intézet tagjaitól egybegyűjtött, vagy pedig felhívás folytán a kereskedelmi- és iparkamarák közvetítésével, avagy az egyes városok, községek hivatalos közegei révén, vagy némely esetben magánosoktól is beküldött agyagminták és a hozzátartozó adatok rendszeresebb feldolgozásával. Az összes agyagminták, mostanig mintegy ezer féle, a gyakorlati élet kívánságának megfelelően, tűzállósági fokozatukra, némelyek azonban egyéb mechanikai módszerek segélyével vagy chemiai kvantitatív analízis által is - vizsgáltattak meg.
Egyedül a tűzállósági fokozat megállapításával is már olyan eredményekhez jutottunk, a melyekből következtetni lehet arra, hogy az országnak mely vidékén fordulnak elő, különösen a gyáriparra igen nagy fontosságú (pl. az olvasztókemenczék építéséhez szükséges) úgynevezett tűzálló agyagok; hogy mely agyagokat lehet porczellán- vagy kőedény gyártásra, továbbá finomabb vagy közönségesebb fazekasárúk készítésére felhasználni; továbbá mely agyagok alkalmasak közönséges falitégla égetésére és melyek nyersen vagy kiégetés után festéknek.
Néhány agyagos festőföldön kívül, az agyagiparnál felhasználható egyéb anyagokat (mint riolitot és riolittufát stb.) is hasonló módon megvizsgáltunk és e gyűjteménybe fölvettünk.
Ezen irányú vizsgálatok és tanulmányok alapján intézetünk már ezideig is nagyban hozzájárult a hazai gyáripar és az agyagipar fejlődéséhez; a külföldről behozott nyers agyag és termékeik mennyisége pedig jóval redukáltatott. Tudományos tekintetben is érdekes eredményhez jutottunk; t. i. hogyha a mellékelt átnézetes térképet geológiai térképpel összehasonlítjuk, látjuk, hogy a jobb minőségű tűzálló vagy porczellángyártáshoz alkalmas nyers agyagokat azon vidékeken találjuk, amelyen földpáttartalmú kőzetek (gránit, trachit stb.) fordulnak elő. Mentői jobban távolodunk el ezen földpátos kőzetektől, annál tisztátalanabbak lesznek az agyagtelepek. Olyan agyagokat találunk, amelyeknek már a színük és egyéb sajátsága is elárulják rosszabb minőségüket; ezek rendszerint sötétebbek, a nagyobb mennyiségű vastartalomtól pedig, nyersen vagy gyenge tűznél való égetés után élénk veres színűek és igen gyakran hígított sósavban erősebben pezsegnek. Az Alföldön azután már csakis közönséges minőségű agyagok fordulnak elő, amelyek magasabb tűzben megolvadnak és így csakis közönséges fazekasárúk vagy fedőcserép és tégla gyártására használhatók fel.
Ezeket tudva azután olyan támpontot is nyertünk, amely útmutatásul szolgálhat arra nézve, hogy az ország mely vidékein találhatunk, esetleg még jó tűzálló vagy pedig kőedények gyártására alkalmas agyagtelepeket.
Azon időpontig, amig a Földtani Intézetnek magának sem chemikusa, sem chemiai laboratóriuma nem volt, az agyagok vizsgálatát Petrik Lajos felső ipariskolai tanár végezte nagy gonddal és szakértelemmel. Ezen vizsgálatai a Földtani Intézet kiadásában: "Az agyag-, üveg-, czement és ásványfestékiparnak szolgáló magyarországi nyers anyagok részletes katalógusa. M. Matyasovszky Jakab és Petrik Lajostól. 1885." czím alatt meg is jelentek. Petrik tanár azután is sokat foglalkozott agyagvizsgálatokkal és az agyagiparra vonatkozó tanulmányokkal, ezeknek adatait és anyagát is intézetünknek rendszerint átadta és a melyek a jelen munkában fel vannak sorolva.
A megvizsgált agyagok már az 1885. évi országos kiállításon ki voltak állítva; 1891-ben pedig az agyagipari kiállításon a városligeti iparcsarnokban agyagminta kiállításunk a szakkörökben élénk érdeklődést keltett; ugyanígy az 1896-iki ezredéves kiállításon is; végül az e munkához mellékelt M. O. megvizsgált agyagok átnézetes térképe az 1900. évi párisi világkiállításon is szerepelt.
Agyaggyűjteményünk több helyen volt már megismertetve és jelenleg a Földtani Intézet végleges épületében van elhelyezve.
Az agyagoknak iparilag való felhasználhatóságára nézve a chemiai és mechanikai elemzéseken kívül igen fontosak a gyakorlati és különösen az égetési próbák.
...