---

Tartalom

I. FEJEZET.
Bevezetés. - II. Rákóczi Ferencz születésnapjának tisztába hozatala; 1676. martius 27. Bíborban születik, de korán árvaságra jut. Leopold császár igényli főgyámságát. Az első fondorlatok. Zrínyi Ilona anyai szeretete diadalmaskodik. - Báthory Zsófia és páter Kiss Imre. A "kis úr" Regéczen megbetegszik; babonaságról és mérgezésről beszélnek. A titkos kezek. "Ferkő" meggyógyúl, anyja Sáros-Patakra viszi. - Az özvegy anya ébredező vonzalma Thököly Imre iránt, a ki a bujdosók fővezére lesz. Gróf Zrínyi János esete. Thökölynek Ilona reményt nyújt. Gyermekeivel Munkácson, majd Zborón időz. - Thököly 1680. elején Makovicza várában mátkáját meglátogatja. A "nagyasszony" haragja e miatt. Ilona visszatér Munkácsra. A nagyasszony halála. - A császár Zrínyi Ilona férjhezmenetelébe Thökölyhez, beleegyezik; a lakodalom, (1682-ben). A Rákóczi-árvák várai Thököly hatalmába jutnak. - II. Rákóczi Ferencz neveltetése; gyermekkori első visszaemlékezései; édes anyja gondoskodása számára a "római birodalmi fejedelem" czím iránt. - Zrínyi Ilona házassága Thökölyvel I. Rákóczi Ferencz árváira nézve végzetszerű volt; ennek praesagiuma

II. FEJEZET.
Zrínyi Ilona Kassán és Zborón gyermekeivel; majd Patakon és Regéczen. - Thököly hadakozásai; a kis Rákóczit kiteszi a tábori élet sanyarúságainak. - Thököly Pozsonyig s a Morváig hódít, de a török bécsi veresége (1683.) miatt is visszavonulni kénytelen. A tatárok a cseklészi táborban Rákóczit majdnem agyongázolják; hű megmentője. Visszatér Munkácsra. - Az 1684 és 85-ik évek. Rákóczi szépen nő s jól tanúl. Az ellene irányzott mérgezési kísérlet; ki lehetett ennek szerzője? Körösy György példás hívsége. - Thököly ügye 1685. őszszel rohamos hanyatlásnak indúl; a Rákóczi-várak Munkács kivételével odavesznek. Rákóczi Ferenczet mostoha-apja Konstantinápolyba akarja kezesűl küldeni; édes anyja ezt meggátolja. - Caraffa csele török fogságba ejti Thökölyt; ennek következményei. Regécz, Patak, Unghvár stb. bukása. Munkács vára ostromzároltatik. Zrínyi Ilona hősi ellentállása gr. Caprara hadserege ellen. A nagy bombázás (1686.) és a gyermek Rákóczi F. bátor viselete. - Caprara visszavonulni kénytelen; Munkács felszabadúl; az öröm-ünnepélyek; a 10 éves Rákóczi szemlét tart csapatai felett; első szónoklata. Zrínyi Ilona diadalmi öröme; névnapi ünnepe; a kis Rákóczi verssel köszönti anyját

III. FEJEZET.
Csatározások az 1686-iki nyáron és őszön át. Érintkezések a lengyel udvarral; Sobiesky János király és a királyné barátsága. Gr. Rákóczi Erzsébet közvetítési kísérlete a bécsi udvarnál. - Caraffa; az eperjesi vértörvényszék és a munkácsiak. E vár második ostroma és zárlata az 1687-ik évben. Újabb követségek járása a lengyel királynál. - Munkács harmadik ostroma; Absolon factiója és a várfeladás, 1688. A capitulatió főbb pontjai. Ilona és gyermekei búcsúja az őrségtől. Ingóságok elkobzása Munkácson. - Rákóczi Ferencznek anyjával s nővérével Bécsbe kell mennie. A téli utazás; veszedelem a Vág partján Rózsahegynél; pihenés Ledniczén; a megalázó várakoztatás Bécs zárt kapui előtt. - Kollonics bíbornok, az új gyám, anyjoktól elragadja a Rákóczi-árvákat; durva bánásmódja Juliánkával; öcscsétől elszakítja s zárdába kényszeríti. - Mint kinozzák a gyermek Rákóczit; anyjától örök búcsút kell vennie; Bécsből tovaviszik. A Bécsben levő magyar főurak demonstratiója. Kollonics titkos czélzata. Az édes anya utolsó ajándékai

IV. FEJEZET.
Az árvák ingó és ingatlan javait Kollonics veszi át; az utóbbiakat miként kezelteti. - Zrínyi Ilona leányához, a bécsi Orsolya-zárdába költözik. - Rákóczi Ferencz utazása Csehországba, a jezsuitákhoz; a megérkezés Neuhausba, a fogadtatás. A fejedelemfiú föllépése mindenkit meglep és megnyer. - Elhelyezése; szeretett nevelőjétől Badínyitól elszakíttatik; mély búsulása elhagyatottságában. A neuhausi sivár; "Impossibile est tam cito oblivisci!" - A fejedelmet Kollonics grófnak czímezteti; tanárai, az agg házfőnök, a gr. Slavatha-testvérek mind igen megkedvelik őt. Mulatságai Slavatháék várában; tanulmányai és időtöltései a jezsuita-atyáknál három tanéven át; utazgatásai a szűnidőkben. - Guttwirtt atya 1690-ben könyvet ajánl Rákóczinak; ennek 14 éves kori arczképe; ugyanekkori magyar levele nővéréhez. - Rákóczi a prágai egyetemen; itteni életmódja, foglalkozásai és tanulmányai, 1690-92; tehetségtelen felügyelője s rosszlelkű gyóntatója. "Adolescebat natura..."

V. FEJEZET.
Rákóczi Júliánkát kérők ostromolják. Aspremonl-Reckhcim Ferdinánd-Gobert gróf és altábornagygyal titokban eljegyeztetik, s Kollonics távollétében egybekel. A házasság notificatiója a külföldi fejedelmeknek. Kollonics bosszúja és aljas kísérletei. Juliánka és férje a fogságból kiszabadulnak. Aspremont teljes lélekkel csatlakozik a Rákóczi-házhoz. - Thököly kiszabadítja Zrínyi Ilonát, (1691.) a ki fiát el akarja vinni Törökországba; de tőle még búcsút venni sem engedik. Rákóczi előtt eltitkolják anyja távozását. Ilona utazása férjéhez. - Kollonics viszálykodása és pörei Aspremontékkal. Rákóczit mint ámítják, s behálózására, jószágai elnyerésére miként törekesznek a jezsuiták. Juliánka öcscsét titkon felvilágosítni igyekezik. - Aspremont kéréseire Strattmann ministerelnök kieszközli a császárnál, hogy a már 16-17 éves Rákóczi saját ügyeiben meghallgattassék s e végből Bécsbe jöhessen, (1692.) - Rákóczi Ferencz Prágából Bécsbe utazik. Kollonics fondorlatai. A fejedelemfi viszontlátja nővérét és mindenről tájékozást nyer. Aspremonték házába költözik, Kollonicscsal szakít. A bíbornok dühösködése ellene és százezer tallér követelése. Zrínyi Ilona anyai elgondoskodása miatt Kollonics és a jezsuiták felsülnek. - Rákóczit a császár Olaszországba kívánja utaztatni; jószágai főinspectorává gróf Batthyányi Ádám lesz. - Rákóczi Ferencz Aspremonték házánál Bécsben új életet kezd

VI. FEJEZET.
Az első szerelem. Aspremont atyai jó tanácsai. Rákóczi Darmstadti Magdolna herczegkisasszony jegyese; Eleonóra császárné cselszövényei e házasság ellen. Az olaszországi utazást az udvar sürgeti. - Rákóczi egyenlő osztályt enged összes jószágaiban nővérének. A kir. decretum gr. Batthyányinak; Kollonics a javakat elvégre kiadni kényszerűl. Rákóczi assecuratoria-levele Batthyányi gróf részére. - 1693. tavaszán Rákóczi, sógora fivérével a máltai vitézzel Olaszországba indúl. Német-Újhely, Rohoncz, Német-Újvár, Regede, Görz, Treviso, Velencze. - Tartózkodás Velenczében, s az olasz műkincsek szenvedélyes tanulmányozása. Itt ébred föl műpártoló hajlama a festészet iránt. - Padua, Ferrára, Bologna, Firenze. Húzamos tartózkodás Flórenczben; Rákóczinak itteni életmódja. - További utazások; Piza, Livorno, Massa; a carrarai márványbányák; veszélyes lovaglás az Apeníneken. Genua, Turin, Milano, Piacenca, Parma, Modena, Bologna, Rimini, Ancona, Loretto, Róma. - Őszi és téli hosszabb tartózkodás Rómában. Aspremonték ezalatt a Rákóczi-jószágokot odahaza kézhez veszik s két részre osztják. Ezek elhagyatott, kiélt állapota. Aspremont a cs. katonaságból négy ezredet a Hegyallyáról elszállásoltat. - Rákóczi Rómában; fogadtatás a pápa által; a római aristocratiával megismerkedik; szorgalmasan tanúl, a régiségeket stb. vizsgálja. 1694. február elején társas kirándulás Nápolyba s Gaetába. Nápoly jellemzése, veszedelmes hölgyei. Visszatérés Rómába. - Aspremont levele jegyesének haláláról, lelki nyugalmát fölzavarja Rákóczinak; sietve hazaindúl; Velenczében sem késik. Vakmerő és igen veszélyes utazás a Simmering-havason át, téli éjjel, hózivatarban; szerencsés visszatérése Bécsbe

VII. FEJEZET.
Rákóczit a király nagykorúnak jelenti ki. Ő Magyarországba utazik sógorával s jószágait bejárja. Mint sárosi örökös-főispán beiktattatik s megyéjével a zsaroló cs. katonasággal összetűz. - Gr. Nigrelli; gr. Pekry. A zempléni Rákóczi-uradalmak túlterheltetése adóval és szállásoló katonasággal. Ezek és a várparancsnokok kihágásai s jogsértései. - Rákóczit az udvar Magyarországban kémekkel véteti körűl; ezt megtudván, visszakészűl Bécsbe. Aspremont igaz atyafisága hozzá; ismételt jó tanácsai. - Az ifjú fejedelem saját udvart kezd szervezni, s 1694. közepén visszatér a császári székvárosba. Újabb házassági ajánlat részére. - A hesseni fejedelmi ház. - Rákóczi a császártól engedélyt nyer Aspremonttal Bádeni Lajos hg. és Vilmos angol király táboraiba utazhatni. Elutazás Bécsből; időzés a rajnai táborban. Köllnben megismerkedik és 1694. sept. 26-kán egybekel Hessen-Rheinfelsi Sarolta-Amália herczegkisasszonynyal. A házassági szerződés; a fejedelemnő udvara; az utazás hazafelé. - Az ifjú férj majnai Frankfurtban értesül, hogy régi jegyese Darmstadti Magdaléna nem halt meg; Eleonóra császárnő cselszövénye. - A császár haragja; Rákóczinak Bécsben házi fogságot rendel; Aspremont felszabadítja őt; leutaznak Sáros-Patakra

VIII. FEJEZET.
A pataki időzés. Rákóczi fejedelmi udvartartása, főtisztei, testőrsége, stb. A cs. helyőrségek alkalmatlansága váraiban; a kémek elűl Patakról 1695. tavaszán Szerencsre, majd más jószágaira távozik. - 1696. tavaszán nagynénjénél gróf Rákóczi Erzsébetnél Kis-Tapolcsánytt időz, hol neje fiat szül. A keresztapa Leopold császár. Külföldi fejedelmek szerencskívánatai fia születéséhez. Hesseni Károly herczeg unokáját meglátni Bécsbe jő. - A Rákóczi őseitől 1645. óta bírt "római birodalmi fejedelem" czím és rang ügye; a bécsi udvar rosszakarata; az emlékiratok; a brandenburgi választó-fejedelem, a hannoveri választó-fejedelemné és a mainzi érsek vál.-fejedelem levelei s közbenjárása; az udvar Rákóczitól egy huszárezred kiállítását és kölcsönpénzt akar kicsikarni e czím elismeréseért; mit ajánlott Volmerstein; Leopold halogató, langyos válasza; Hesseni Károly folytatja az ügyet; miképen ér czélt?

IX. FEJEZET.
Rákóczi és neje 1696. végén Sáros-Patakon s 1697. elején Eperjestt és Nagy-Sároson, tavaszszal és nyáron Szerencsen. - Közállapotok; a cs. soldatesca képtelen hatalmaskodása; a nép nyomora és nagy elkeseredése mindenütt, de kivált a Hegyallyán. Thököly bujdosói; Tokaji Ferencz zendülése; Tokaj és Patak várait a fölkelők megveszik; a nép bosszúja a németeken s németes urakon. - Rákóczit a fölkelők vezérökűl óhajtják; Szerencsről Szendrő majd Selmeczbányára menekűl. B. Petrőczy és török-tatárok híre mindenütt. A selmeczi bódult rémület és riadás; Rákóczinak tovább kell menekülni; az éjtszakai zavart bolyongás nejével, kis fiával. Kis-Tapolcsány, Galgócz, Bécs. - Kinsky és Kollonics ministerek cselvetése; Rákóczi a császár előtt. - A bécsi udvar intézkedései a hegyallyai zendülés leverésére. Két ütközet a Harangod mezején. Vaudemont herczeg kegyetlenül pusztítja a Hegyallyát; Tokajt és Patakot kiostromolja; rémséges gyilkoltatásai. - Rákóczi Bécsből Eperjesre s Kassára megy. A jólelkű Nigrelli tbk. Vaudemont vádolására az udvar parancsot ad Rákóczi elfogatására. Ez Bécsbe visszatér; ajánlatai a császárhoz Menegatti és Kinsky által. Kinsky Rákóczit meg akarja semmisíteni. - A császár válasza Kollonics útján. Kinsky még dühösebb lesz Rákóczira

X. FEJEZET.
A zendűlők a szalánczi hegyekből elmenekülnek Thökölyhez. A Hegyallya újabb nyomora. - Rákóczi 1698. Rohonczon és Sárosban. Osztálypöre nénjével; barátságos kiegyezésük 1699-ben. Az 1699. és 1700-ik évet nagyobbrészt a hazában tölti. Ecsed, Patak és Ónod várait a németek lerontják. - Rákóczinak elsőszülötte 1700. elején meghal, de ez év aug. 17-kén második fia József születik; keresztapja I. József király. - Az 1697-iki események hatása Rákóczi lelkére. A haza szomorú állapotai; a cs. katonaság tűrhetetlenül grassál mindenfelé; sehol nincs orvoslás. - A karlóczi békekötés; a "neoacquistica commissio;" a "török jog;" az alkotmány teljes fölforgatása; Kollonics rendszere életbe lép. A hazafiak elkeseredése; ki legyen vezérök? - Rákóczi benső barátságot köt gr. Bercsényi Miklóssal; Bercsényi jellemzése; barátainak öröme Rákóczi érzülete fölött. - Rákóczi és Bercsényi elhatározzák az alkotmányt fegyverrel visszavívni. - A franczia udvar első közeledése Rákóczihoz; Villars őrgróf. 1700. őszén új bíztatások érkeznek Feriol marquistól; Rákóczi és Bercsényi most az alkalmat megragadják. Longueval. Rákóczi 1700. nov. 1-jén levelet ír XIV. Lajoshoz, s ezzel kilép az actió terére. - Befejezés.

---

Előszó

II. Rákóczi Ferencz fejedelem életfolyama legtalálóbban egy tragoediához hasonlítható. E tragoediának előrészét, a bonyodalmak kezdetét s fejlődését, a hősnek gyermek- és ifjúkori évei képezik; közepét nemzetünk történelmében örökemlékezetű szereplése legvirágzóbb férfikorában, nagy szabadságháborújának tartama alatt; - míg a tragicus befejezést a dicsőségben és csalódásokban gazdag pályának, az idegen országokbeli szomorú bujdosás s a rodostói remete-élet sivár, bús háttere adja meg.

Ez utóbbi részt lélekemelőleg és szívrehatólag megörökíté a nagy bujdosó hív társa Mikes Kelemen, "Törökországi Levelei"-ben; a fő, a középrészt hirdetik történetkönyveink, melyeket alólirottnak is volt szerencséje e korszakba vágólag 15-20 kötettel gyarapítani, - úgy, hogy a Rákóczi-féle szabadságháború kora, különösen a két újabb évtized munkássága által ma már meglehetősen (noha még korántsem elég teljesen) ismerve, ismertetve van. Hanem a tragoedia előrészét, bevezetését, a nagy nemzeti hősnek gyermek- és ifjúkori életét képező szakasz, eddigelé még épen nem volt kellő figyelemre méltatva s csak valamennyire is tüzetesebben földolgozva.

A történetírók (Katona, Fessler, Szalay, Horváth, stb.) megelégedének, hogy midőn műveikben Rákóczi korszakához érkeztek, az ifjú fejedelem személyét a szíves olvasónak rövideden bemutatták, nehány sorral ecsetelvén származását, neveltetését, nehogy a nevezetes szereplő, ki neve hírével egész Európát fölrázta, egyszerre mint valami "Deus ex machina" bukkanjon elő, - mi azonban még így is majdnem ugyanezt a benyomást teszi. Horváth Mihály, Zrínyi Ilonáról irott becses monographiájában csak némileg ment ennél tovább, annyiban t. i., a mennyiben sajátképeni tárgyával összefüggésben Rákóczi gyermekkori - de csakis gyermekkori - életét is érintenie kell vala, úgymint a meddig a fiú anyjától, 12 éves korában örökre el nem szakíttatott. Az ezutáni, sokkal fontosabb évekről is teljesen hallgat.

Ekként, történetíróinknál II. Rákóczi Ferencz a szabadsághős előéletének, ifjúságának speciális rajzát mind máig hasztalan keressük.

Ezen a jelzett hiányon segíteni czélja a jelen műnek. Eredeti, közvetlen kútfőkből tüzetesen megismertetni és méltatni Rákóczi változó mozzanatokban gazdag gyermek- és ifjúkorát; vázolni a körülményeket, melyek a nagy tettekre hivatott fejedelmi ivadék fiatal lelkére, jellemképződésére irányadó hatást gyakoroltak, s melyeknek befolyása alatt olyanná fejlődött, a minőnek őt akkor találjuk, midőn a köztevékenység terére kilépve, kezébe ragadá nemzetének vezéri zászlaját; szóval, megadni a kellő bevezetést a nagy életpályához, megírni a prologot a nagyszerű tragoediához, úgy, mint Mikes megírta volt annak epilogját, befejezését, - ez vala törekvésünk czélpontja mostani munkánknál.

Mennyire sikerűlt szándékainkat megvalósítani? - Ítéljen a t. olvasó, kinek szíves elnézését kérjük, ha igyekezetünk serénységével tehetségünk szerénysége nem állott arányban.

A többire nézve maga a mű beszél. Egyedűl a könyvünket diszítő első rézmetszetről, Rákóczinak 25 éves kori arczképéről kell még megjegyeznünk, hogy az, a fejedelmet - az eredeti felirat szerint - 1701. november havában, azon lenyírott hajjal s ugyanazon ruhában ábrázolja, a mint és a melyben német-újhelyi börtönébűl menekűlt s menekűlése közben a szepesi, podolíni piarista rendház vendége vala. Rákóczi maga festtette le így magát 1703-ban s ajándékozá a kép egyik példányát emlékűl a nevezett rendháznak, míg a másik példányt nagy-sárosi kastélyában függeszteté föl; itt maradt fenn az olajfestmény egész a legújabb időkig, s csak a folyó 1881-ik év elején kerűlt Budapestre, t. Gyene Gusztáv úrhoz, kinek szíves engedélyéből közlöm másolatát. Fogadja ezért hazafias köszönetemet!

Rákóczi e képen piros dolmányt, buzavirág-kék mentét - nyusztprémmel és arany-paszomántos gombokkal - visel, s ezüsttel kivarrott kék övet. A menteújjak hajtókája vörös. Az állványon, melyre balkezét támasztja, hermelínnel béllelt fejedelmi köpeny s legszélről nyílt korona látszik. Az övnél tartott jobbkéz művészi szépen van festve. A szemek színe ragyogó fekete, az ajkak élénk pirosak, az arcz piros-fejér, a haj és a korához képest kissé erősnek látszó bajusz gesztenyebarna. Az egész szép, erőteljes fiatal férfi-alakot mutat. Az eredetileg avatott ecsetre valló festményt, mint látszik, avatatlan kezek - a múlt század végén vagy a jelennek elején - némileg restaurálták; a mi azonban, szerencsére, csupán az arcz némely részei, legkivált az ajk és bajusz kissé túlerős szinezésén észlelhető. - A kép alatt látható magyar aláírás, a fejedelem egy birtokunkban levő 1699-ik évi eredeti kéziratának hasonmása. A másik két képről a szövegben szólunk.

Egyébiránt mind a három Rákóczi-arczkép, a melyekkel kötetünknek érdekét emelni iparkodtunk, eddigelé ismeretlen volt, kivévén a csak kevés példányban némely nagyobb könyvtárakban föllelhető 1690-iki prágai rézmetszetet; s mind a három, jeles művészünk Doby Jenő méltán nagyon sikerűltnek nevezhető munkája.

Budapesten, 1881. april 30-kán.

Thaly Kálmán, m. k.
a magy. tudom. Akadémia rendes- és több külföldi tudom. Akadémiák levelez-tagja, stb.

---