II-dik Rákóczi Ferencz bujdosása két időszakra oszlik. Az első 1711. februárius végén kezdődik, midőn Vereczkéről lengyel földre lépett, hogy hazáját ne lássa többé, s végződik 1717. september 15-én, midőn Francziaországnak búcsút mondott. A második időszak 1717. october 10-én veszi kezdetét, az nap, melyen Gallipoliba érkezék a bujdosó, s tart 1735. aprilis 8-ig, midőn rodostói magányában elhunyt. Ezen második időszak Mikes Kelemen nagybecsü emlékirataiból jóformán ismeretes előttünk, s gondolom, még ismeretesebbé fog válni azon tanulmányok folytán, melyek a Magyar Tudományos Akademiának három tagja által a mult évben e végre a hely szinén tétettek. Az első időszakról, a bujdosás első hét évéről igen keveset tudtunk eddiglen. Pedig - nem mondom, a psychologusra de a historikusra nézve ez fontosabb amannál. Rákóczi ekkor még folytonos érintkezésben állott az európai hatalmasságokkal s mindent elkövetett, hogy az utrechti és rastadti békekötések iránta és ügye iránt intézkedjenek; hogy ezt internationalis, ne házi ügynek tekintsék az európai congressusok. Rákóczi ekkor XIV. Lajos udvarának egyik habituéja volt, s a király halála után nem lőn ugyan az Orléansi herczeg köreinek is avatottjává, de mennyire elkerülhetlen volt, mégis bennélt a Régence mozgalmaiban; egyik híve Brenner szepesi prépost nem őt, de financziáit még Law speculatióiba is bévonta. A véletlen, az irodalmi jó szerencse, s a hazafiak rokonszenve irodalmi működésem iránt, nagyértékü leveleket s irományokat, melyek e viszonyokra világosságot vetnek, egyebek között naplót‚ közvetlenül Rákóczi egyik udvari tiszte által Rákóczi házában irottat juttatván kezembe, sükerült ezen időszakot mintegy muzív formában együvéállítanom olykép, mint ezt történelmünknek egy korábbi évtizedével is meg kísérlettem, - értem 'Erdély és a Porta' czímü munkámat. A jelen könyv is nem sivár gyüjtemény, hanem szerves egész akar lenni; nem mulattató - mert hiszen bús egy rege - de mégis magához vonzó és tanuságos könyv egyszersmind; noha csak a dramatis personae szólnak benne, a chorus folytonos figyelemmel ugyan, de hallgatagul oldalt állva, s a rendező legfelebb a világító mécset jobbról balra s balról jobbra állítva.

...

Ezen naplók, emlékiratok, levelezések sat. két kötetet képeznek, mindenik kötet három füzetből, mindenik füzet tíz ívből fog állani. Az egyes kötetek végén közelebbről megjeleltetik, külön mindenik szám honnan merítetett; itt egyelőre még csak azt jegyzem meg, hogy az eredeti magyar fogalmazatok, vagy egykorú forditások "-" jellel, az általam latinból, francziából, németből készített fordítások, vagy kivonatok pedig,'-'-el különböztettek meg.

Pest, 1863 július l2-én.
Sz. L.