---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ

ELŐSZÓ

AZ ELSŐ NEMZETKÖZI AGROGEOLOGIAI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGNYITÁSA
A m. kir. Földtani Intézet meghívó levele
Az I-ső nemzetközi agrogeologiai értekezlet programmja
Az I-ső nemzetközi agrogeologiai értekezlet résztvevőinek névsora
Megnyitó ülés

SZAKÜLÉSEK
Első szakülés, 1909. április hó 14-én d. e.
Második szakülés, 1909. április hó 14-én d. u.
Harmadik szakülés, 1909. április hó 15-én d. e.
Negyedik szakülés, 1909. április hó 16-án d. e.
Ötödik szakülés, 1909. április hó 17-én d. e.
Hatodik szakülés, 1909. április hó 17-én d. e.
Hetedik szakülés, 1909. április hó 21-én este Aradon
Záróülés, 1909. április hó 23-án d. e.

TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK
1. Kirándulás Pesthidegkútra, 1909. április hó 15-én
2. Kirándulás Gödöllőre, 1909. április hó 16-án
3. Kirándulás a Nagy-Magyar-Alföldre, 1909. április hó 18-tól 22-ig
4. Kirándulás a Balatonra, 1909. április hó 24-től 27-ig

MÁSODIK RÉSZ

ELŐADÁSOK ÉS KÖZLEMÉNYEK
1. Glinka K. D. Novo Alexandria: Európai és ázsiai Oroszország talajzónái és talajtípusai
2. Björlykke K. O. Christiania: Norvégia talajviszonyai
3. Cornu F. Leoben: A mai mállástan a kolloidchemia szempontjából
4. Treitz P. Budapest: Mi a mállás?
5. Cholnoky J. Kolozsvár: Az éghajlati zónákat jellemző talajnemek
6. Leplae E. Louvain: A belterjes mezőgazdaság külön követelményei a talaj elemzések irányában
7. Schucht F. Berlin: Talajelemzési módszerek a Kir. Porosz Országos Geológiai Intézetben
8. Horusitzky H. Budapest: Az agrogeologus külső munkája
9. Timkó I. Budapest: Mit kell az agrogeologiai átnézetes és részletes térképeknek feltüntetniük?
10. Güll V. Budapest: Az agrogeologiai átnézeti és részletes térképek ábrázolási módszereiről
11. Kopeczky J. Prága: A csehországi agronomiai térképmunkálatokról
12. Emszt K. Budapest: A talajelemzések módszereiről
13. 'Sigmond E. Budapest: A talajelemzések jelentőségéről az agrogeologiai kutatások és a talajtérképezés terén
14. Ujj J. Kisjenő: A Kőrös árterületének talajviszonyai
15. 'Sigmond E. Budapest: Szikes talajok helyszíni felvételekor használt talajvizsgálati eljárásokról
10. Dicenty D. Budapest: Az ampelológiai térképezésről
17. Treitz P. Budapest: A szőlőtalajok physiologiai hatású mésztartalmúnak meghatározása
18. Atterberg A. Kalmar: Az ásványos talajok alkatrészei; az agyagos talajok elemzése, osztályozása és főtulajdonságai
19. Hilgard E. W. Berkeley (California): A chemiai talajelemzések egységes módja
20. Munteanu-Murgoci G. Bucureşti: Románia talajzónái

Bencze G. Selmecbánya: Észrevételek az agrogeologiai értekezleten megtartott tanácskozások alkalmából
Az I-ső nemzetközi agrogeologiai értekezlet határozatai

GYÁSZJELENTÉS
Cornu Félix
Güll Vilmos

FÜGGELÉK: A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET KIADVÁNYAI

---

Előszó

Valamely tudomány terén végzett munkának fele kárba megy, vagy legalábbis meddőnek marad az egyetemes haladás tekintetében, ha a különböző országok tudósai nem lesznek képesek összeegyeztetni a kutatás módszereit és eljárásait, a tudományos elnevezéseket és értelmezéseket, egyszóval a kifejezés minden módját, melyek lehetővé teszik a különböző időkben és különböző helyeken nyert eredményeket egybeállítani, egymással összehasonlítani. Ezt az igazságot a természettudományok körében már régóta felismerték és főleg a szükséges összeegyeztetés céljából rendezik az egyes tudományágak nemzetközi kongresszusait.

Már pedig, ha más tudományoknak hasznára vált ez az intézmény, bizonyos, hogy egyik sem érzi a jelzett szükséget oly mélyen, mint a termőtalaj fiatal tudománya, a pedologia, vagy - ha úgy tetszik - az agrogeologia. E tudomány körében nagyobb, mint bárhol a felfogások-, a módszerek-, az eljárások széjjelhúzása; úgy a követendő útra, mint az elérendő célra nézve különböznek a vélemények és nagy zavar uralkodik a tudományos műszavak, mértékek, jelzések, elnevezések és osztályozások használatában. És ezek az eltérések nem csak országok és nyelvek szerint jelentkeznek, hanem még ugyanazon egy ország munkáiban, egy és ugyanazon nyelvű szakirodalomban is észrevehetők.

Ennek azután az a sajnálatos következménye, hogy a minden művelt országban szakadatlanúl készülő és szaporodó munkáknak nagyobb része alig képes születésük helyének szűk körén túl is hatni és hogy mind e munkáknak áttekintése, mely az eszmék fejlesztéséhez és a tudomány haladásához annyira szükséges, napról-napra nehezebb lesz.

Ha most azt kérdezzük, honnan származik ez a zavar, ez a tudományos bábel, véleményünk szerint e tudomány eredetére vagy még tovább, tárgyának, a talajnak természetére kell visszanyúlnunk. Itt ugyanis azt vesszük észre első sorban, hogy a szilárd sziklák szétmállásából keletkező talaj, éppen ezen eredeténél fogva, kapcsolatban áll a geologia és a mineralogia körébe tartozó tárgyakkal. Másodszor pedig a kőzetek törmeléke csak a légkörbeliek mehanikai és kémiai hatása alatt válik igazi termőtalajjá és ezenfelül kell, hogy a szerves élet is - habár kezdetben talán csak legegyszerűbb szervezeteivel - hozzájáruljon ama folyamatokhoz. íme tehát a természettudományoknak már négy vagy öt ágát ismerjük fel, melyek mindegyike a talaj tudományos felismerése körűi szerepel, mindegyike a maga külön állásából indul feléje, de egyike sem nélkülözheti a többiek segédkezését. Ez a körülmény már magában elég volna a pedologia módszerében, terminológiájában és osztályozásában bizonyos eltéréseket előidézni. De ez még nem mind.

Mert dacára annak, hogy ennyi tudomány érdeklődése csoportosúl a talaj keletkezése körül, magáért a talajért alig keletkezett volna valaha egy külön tudomány, ha a természeti erőknek ez a másodlagos és magában véve nem is nagyon érdekes terménye nem volna egyúttal a mezőgazdaság ősalapja; ennélfogva az egész emberi nem létezésének egyik alapfeltétele.

...

Magyarországon, e kiválóan földmívelő országban is különféle oldalról láttak a talajismeret fejlesztéséhez. Egyfelől a mezőgazdasági tudományok, melyeknek székhelyei főleg a felsőbb gazdasági tanintézetek, mindig érezték annak szükségét, hogy a talajjal, mint a növénytermelés alapjával, foglalkozzanak és igy ama tanintézeteken (a magyaróvári gazdasági akadémián, a selmeci erdészeti akadémián, a többi gazdasági felsőbb intézeteken) működő tudósok már régóta vizsgálják és kutatják a termelési kísérleteiknek alapúl szolgáló talajnemek kémiai és fizikai tulajdonságait. Másfelől azonban az altalajnak rendszeres átkutatása, vagyis más szóval, az országos geológiai felvétel, mely 1869. óta a magy. kir. földtani intézetre van bízva, ebben az országban, mely nagy sík területekben bővelkedik, szükségképpen az agrogeologiai térképezés gondolatára vezetett. Volt is már jóval a földtani intézet alapítása előtt nálunk több geológus (Wolf, Szabó), kik talajvizsgálattal foglalkoztak és talajtérképeket készítettek. De a rendszeres agrogeologiai térképezés Magyarországon csak 1902-ben vette kezdetét, mikor a magy. kir. földtani intézet keretében, poroszországi minta szerint, külön agrogeologiai osztály létesült, melynek főmunkája mindeddig a síkvidékek pedologiai térképfelvétele volt.

Poroszország példája talán jó volt nálunk a munka megkezdésénél és első szervezésénél, de később elégtelennek bizonyult, főleg, mert a két ország természeti viszonyai annyira különbözők. Fekvésénél fogva Magyarország Európában közvetítő szerepet játszik a nedves nyugat és száraz kelet, a hideg észak és meleg dél között és a környező országok földtani viszonyai benne találkoznak és egymással érintkeznek. Ebből az következik, hogy talaja, melynek minőségét a jelzett viszonyok szabják meg, csak úgy lesz helyesen felfogható,, ha a szomszéd országok pedologiai dolgozatairól is tudomást veszünk. Agrogeologusaink ezért keletre, azaz Románia és Oroszország felé is fordították szemeiket, iparkodván eme országokban működő szaktársaikkal személyesen érintkezni, velük együtt területeiket beutazni és nem röstelvén nyelvük elsajátítása árán dolgozataikkal behatóan megismerkedni.

Ebből az érintkezésből született meg az agrogeologusok nemzetközi összejövetelének eszméje. Feltéve, hogy az európai kultúrnemzetek szakemberei a kelet és a nyugat határán, Budapesten találkoznának, alkalmuk volna itt, a talajtudománnyal kapcsolatos általános kérdéseket megvitatni, a kifejezések, elnevezések, kutatási és térképezési módszerek felett megbeszélést folytatni és egységesítésüket megindítani; azután el is lehetne menni az érdekes helyekre közösen megvizsgálni a talajokat, és ott, a helyszínen talán sikerülne a lényeges kérdésekről összeegyező nézeteket alkotni. Első kísérlet volna ez, de érdemes volna a kívánatos cél felé legalább az első lépést mielőbb megtenni.

Ez a kísérlet ime megtörtént.

A meghívást, - melyet a magy. kir. Földtani Intézet igazgatósága mindazokhoz, kik a talajvizsgálat kérdéseivel foglalkoznak - intézett, igen sokan nagy készséggel fogadták és követték, amiért mi belföldiek igaz hálával tartozunk nekik.

E kötetben most már előttünk fekszik az első nemzetközi agrogeologiai konferenciának - mely Magyarországon az 1909-ik év április hó 14-től 24-ig tartott - összes eredménye. Benne vannak a szakülések jegyzőkönyvei, a kirándulások leírásai és mindazon előadások, melyeket a konferencia tagjai az üléseken tartottak és a megbeszélésnek alávetettek. Az olvasó tehát ebből maga ítélhet amaz első lépés értékéről, melyet a remélhetőleg nemsokára bekövetkező második lépés még jobban fog kidomborítani.

A meghívó szétment Európa valamennyi országába, sőt, habár sajnosan elkésve, több tengerentúli országba is. Minthogy a résztvevők által Budapesten legalább is tíz különböző nemzet volt képviselve, ezt az összejövetelt méltón illeti meg a nemzetköziség jelzője. És ha mégis, az előadásokban, valamint a tárgyalásokban az egy német nyelv jutott túlsúlyra, ez csak azért volt, mert egyfelől az idegen nyelvek közűl a német az, mely Magyarország művelt köreiben leginkább el van terjedve, másfelől, mert kitűnt, hogy a külországi szaktársak is, kivétel nélkül, e nyelv ismeretének birtokában voltak és a többségre való tekintetből szívesen éltek vele. Ez okból azután célszerűnek tartottuk a nemzetközi forgalomnak szánt jelentést is német nyelven kiadni, melynek hű fordítását anyanyelvünkön a jelenben adjuk. Még azokat az előadásokat is, melyeket orosz, román, norvég és magyar szaktársaink a konferencia ülésein németül előadtak, hogy a jelenlevők mind megérthessék, azokat is első ízben német nyelven közöltük, és csak egy-két francia és angol értekezés tanúskodik e gyűjteményben a kiadvány nemzetközi jellege mellett.

palini Inkey Béla
a nemzetközi agrogeologiai bizottság titkára

---