---

Tartalom

Nem kell piros kedv
Az öregség
Barátkozom
Nem pótolhat senki
Ha volna egy szobám
Lábnyomod pora
Csókold reám
Eveznék már a semmi táján
Tépj le, vígy magaddal
A hársak árnya
Nyílzáporként zúdul
Kell-e még kivárnod
Mint illat úgy ölellek
Gyémánt
Hűségem
Esküd
Hagyd e verset
Csak filmen láttalak
Mindig felmutatlak
Aki megbocsát
Ha majd megérkezel
Ha nincsen összhang
Kísértetjárás
Szonett az ifjúságról
Szeretlek
Az ében éj hajában
Szeretném, hogy vak légy
Kitépik szárnyam
Emléked
Hajadnak selyme
Már nem tudom
A csend
Mint lepkeszárnyon
Mint jó színész...
Hogy meggyűlölj
Nélküled nem lehet
Névtelen
Arannyal írtalak
Ott bujkálsz
Csak téged elfeledni...
Ne bánd nagyon
Öt betű
Aztán csak ülsz
Délután volt
Megismersz-e
Hazudd, hogy tévedek
Mikor jössz
Ébren marad
Benned volt hitem
Mint vadmadár
Jóságot kínálj
Míg csendet int
Nem lesz vége
Még egyszer illatod
Hotelszoba
Kerekre nyílt szemek
Örökre koldusod
Nem kapok levegőt
Akár az Isten
Vigyáznom kell
Nincs szavam
Tőled vásároltam
Halottad leszek én is
Sötét ezüst
Látlak
Mert félned kell
Egyre égnek
Két lépés
Ékezet
Forrása sincs
Őrizz, mint az urna
Meddig butítasz
Szánkázz, nevetve
Hunyt szemekkel
Hagyd még kezem...
Olyan, mint én
Tolvaj vagyok
Talányos óra
Fáj, hogy mondom
A táj egy szárnyas hópehely
Használnak-e az altató mesék
Elhagyni téged
Vétkes énekek
"Bocsásd meg Isten..."
Mondjuk
Nézd el, hogy versbe írlak
Minden bizonytalan
Rád olvasok
Az égi balkonon
Menekülnék
Ilyen az út
Szeretnélek...
Sosem maradsz...
Szemközt
Máglya
Kevés
Csak hazugság...
Ha visszatér az angyal
Havazó lámpafényben
S.O.S.

---