---

Tartalom

I. BEVEZETÉS
1. Előszó
2. A vizsgálat terepe, módszere
3. A megkérdezettek összetétele
4. Változások a felmért családok életében

II. SAJTÓOLVASÁS

III. A KÖNYVOLVASÁS GYAKORISÁGA
1. Országos tendenciák
2. Olvasásgyakoriság 1971-ben és 1978-ban
3. Ki mennyit olvas?

IV. OLVASMÁNYSZERKEZET, OLVASÓI IZLÉS
1. Olvasmány szerkezet
2. Olvasói izlés

V. A KÖNYVEKRŐL VALÓ ÉRTESÜLÉS ÉS AZ OLVASMÁNYBESZERZÉS FORRÁSAI
1. Az értesülés forrásai
2. Az olvasmányok beszerzése - általában

VI. KÖNYVVÁSÁRLÁS
1. Vásárlók és nem vásárlók
2. Mit és hol vásárolnak?

VII. CSALÁDI KÖNYVGYÜJTEMÉNYEK
1. A házikönyvtárak nagysága
2. Ismeretközlő müvek és könyvsorozatok a házikönyvtárakban

VIII. KÖNYVTÁRI TAGSÁG
1. Könyvtári tagság - könyvgyüjtés
2. A könyvtárral való kapcsolat alakulása

IX. ÖSSZEFOGLALÁS HELYETT

FÜGGELÉK - A BEJÁRÓ MUNKÁSOK ÉS AZ OLVASÁSKULTURA
1. Az "eljáró" életforma néhány társadalmi-demográfiai motivuma
2. A könyvolvasás gyakorisága
3. Olvasói izlés
4. Értesülés a könyvről
5. Az olvasmányok beszerzése, könyvvásárlás
6. Családi könyvtár
7. Könyvtártagság

---

Előszó

Ugy véljük, nem kell különösebben indokolni, hogy az olvasáskutató figyelme miért fordul a falu felé.

Községeinkben az ország népességének 1970-ben 50,5%-a, 1980-ban pedig 46,9 %-a élt. Ha csak utalásszerüen felidézünk olyan közismert társadalmi folyamatokat, illetve tényeket, mint az intenziv iparositás és a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, ezekből adódóan a mezőgazdaságból az iparba tartó elvándorlási folyamat, a minden második magyar munkás mögött meghúzódó paraszti múlt és a majdnem minden második mögött máig fellelhető falusi lakóhely, a kettős életmódot élő bejáró dolgozók milliós tömege, a falunak a hetvenes években kiteljesedő anyagi gyarapodása és urbanizálódása, hozzávéve ezekhez az utóbbi évtizedeknek a falusi életet is alapjaiban megrázó politikai viharait és ellenviharait - mindjárt kiderül, hogy a lakosság e felerésze (főleg az idősebbek) több változást ért meg saját életében, mint elődei több emberöltő alatt.

A falusi élet központjában hagyományosan a létfenntartás és az ezt szolgáló munka állt, a kulturális térképeken a falusi világ jelentette hagyományosan a legterjedelmesebb fehér foltokat. Hogy a változások mennyiben terjedtek ki a kultúra, illetve a kulturális termékekkel való kapcsolatok területére: okkal foglalkoztatja ez a kérdés a müvelődésszociológia és azon belül az olvasásszociológia müvelőit, a könyvszakma és a könyvtárügy szakembereit is. Ennek ellenére a falusi lakosok olvasási szokásairól meglehetősen keveset tudunk: a felmérések vagy nagyon szük körüek voltak, vagy még régen (a hatvanas évek első felében) készültek, vagy a falusi társadalomnak csak egy-egy rétegével foglalkoztak. Országos vizsgálatok érintették ugyan a falusi olvasáskultúra jelenségeit is, de egyre sürgetőbben vetődött fel egy átfogó, a falusi társadalom minden jelentősebb rétegére kiterjedő, a falusi "terepviszonyokra" specializált vizsgált szükségessége.

A következőkben egy ilyen felmérés eredményeit ismertetjük.

---